Nem ez az első alkalom, hogy a nevem felmerült alkotmánybíróként, húsz évvel ezelőtt már kaptam felkérést az akkori jelölő bizottságtól. Az elnök arról tájékoztatott, hogy valamennyi párt elfogadná a személyem, de hosszas gondolkodás után nemet mondtam. Most viszont elfogadtam a felkérést – mondta lapunknak idősebb Lomnici Zoltán frissen megválasztott alkotmánybíró, az Emberi Méltóság Tanácsa alapítója. Hozzátette: noha a magyar Alkotmánybíróság jogi alapjai a német testület alapján épültek fel, eleinte nem vették át azt a rendszert, hogy az elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező jogászok egyenlő arányban legyenek képviselve.
Szavai szerint most más a helyzet, amire szükség is van, mert az Alkotmánybíróságon folyó ügyek túlnyomó része bírósági ítéleteket érint, amelyekkel kapcsolatban alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek. – Így hasznos lehet, hogy több mint négy évtized bírói gyakorlat van mögöttem – jegyezte meg a szakember.
Veretes szakmai életút
Idősebb Lomnici Zoltán beszélt arról is, hogy alkotmánybíróvá választása miatt a különböző választott tisztségeiről le kell mondania, ezek közül a legfontosabbnak az Emberi Méltóság Tanácsában betöltött elnöki pozíciót tartja. Emlékeztetett arra, hogy a bírói pályafutását 1979-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdte, majd 1991-ben már a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, 2002 és 2008 között annak elnöke is volt.
Változást hozott az életemben, hogy 2009-ben az emberi méltóság védelme érdekében felhívást adtam ki. Ehhez akkor 48 órán belül valamennyi parlamenti párt, a négy történelmi egyház és a sajtó jelentős része, valamint 17 ezer magánszemély is csatlakozott. A következő évben megalakult a határon túli magyarok jogvédelmével foglalkozó Emberi Méltóság Tanácsa, amelynek elnöke lettem, és ezt a tisztséget mostanáig betöltöttem
– mondta idősebb Lomnici Zoltán. Hozzátette: a szervezet elnöki tisztségéről – miként a Francia Becsületrend magyar tagozata alelnöki pozíciójáról – ugyan le kell mondania, a jogvédő szervezetben alapítóként jelen lesz.
