Nem ez az első alkalom, hogy a nevem felmerült alkotmánybíróként, húsz évvel ezelőtt már kaptam felkérést az akkori jelölő bizottságtól. Az elnök arról tájékoztatott, hogy valamennyi párt elfogadná a személyem, de hosszas gondolkodás után nemet mondtam. Most viszont elfogadtam a felkérést – mondta lapunknak idősebb Lomnici Zoltán frissen megválasztott alkotmánybíró, az Emberi Méltóság Tanácsa alapítója. Hozzátette: noha a magyar Alkotmánybíróság jogi alapjai a német testület alapján épültek fel, eleinte nem vették át azt a rendszert, hogy az elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező jogászok egyenlő arányban legyenek képviselve.
Szavai szerint most más a helyzet, amire szükség is van, mert az Alkotmánybíróságon folyó ügyek túlnyomó része bírósági ítéleteket érint, amelyekkel kapcsolatban alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek. – Így hasznos lehet, hogy több mint négy évtized bírói gyakorlat van mögöttem – jegyezte meg a szakember.
Veretes szakmai életút
Idősebb Lomnici Zoltán beszélt arról is, hogy alkotmánybíróvá választása miatt a különböző választott tisztségeiről le kell mondania, ezek közül a legfontosabbnak az Emberi Méltóság Tanácsában betöltött elnöki pozíciót tartja. Emlékeztetett arra, hogy a bírói pályafutását 1979-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdte, majd 1991-ben már a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, 2002 és 2008 között annak elnöke is volt.
Változást hozott az életemben, hogy 2009-ben az emberi méltóság védelme érdekében felhívást adtam ki. Ehhez akkor 48 órán belül valamennyi parlamenti párt, a négy történelmi egyház és a sajtó jelentős része, valamint 17 ezer magánszemély is csatlakozott. A következő évben megalakult a határon túli magyarok jogvédelmével foglalkozó Emberi Méltóság Tanácsa, amelynek elnöke lettem, és ezt a tisztséget mostanáig betöltöttem
– mondta idősebb Lomnici Zoltán. Hozzátette: a szervezet elnöki tisztségéről – miként a Francia Becsületrend magyar tagozata alelnöki pozíciójáról – ugyan le kell mondania, a jogvédő szervezetben alapítóként jelen lesz.
Harc az ingatlanokért
Márpedig az Emberi Méltóság Tanácsában munka akad bőven, hiszen a szervezet több fontos ügyet is visz. A szervezet 2015 óta harcol azért, hogy a jogtalanul elkobzott erdélyi magyar egyházi ingatlanokat visszakapják egykori tulajdonosaik. Ez ügyben petícióval fordult az Európai Parlament illetékes bizottságához, amelyet befogadtak, de ez az eljárás a mai napig nem zárult le. Lomnici Zoltán jelezte: éppen a napokban kapott levelet az Európai Parlament petíciós bizottságától.
Ebben arról tájékoztattak, hogy a testület megkezdte a több éve nyitott petíciók felülvizsgálatát. Egyben megkértek, adjak tájékoztatást arról, hol áll az ügy, és ezzel kapcsolatban küldjek meg minden fontos információt
– tájékoztatott a volt főbíró. Ennek kapcsán lesz miről tájékoztatni az EP illetékes bizottságát, mert Romániában a beadott kérelmek alig felét bírálták el, az ingatlanok mintegy harmadát adták vissza, és a folyamat évek óta áll. Sőt, arra is volt példa, hogy egyes, már átadott ingatlanokat megpróbáltak visszaperelni, sikertelenül.
Ebben az ügyben az Emberi Méltóság Tanácsának határozottan kell majd küzdenie, mert a jogtalanul elkobzott erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaszerzése kulcskérdés a magyarság megmaradása szempontjából. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság fogyását meg lehessen állítani, vagy legalább fékezni lehessen, nagy szükség van az egyházi ingatlanokra. A magyar keresztény egyházak jelenlétének, működésének jelentős közösségmegtartó ereje van. Elmondhatom, hogy magam is az 1970-es években Erdélyben tanultam meg igazán a magyar hazát szeretni
– hangsúlyozta.
Megmarad a jogvédelem
A volt főbíró kitért egy másik fontos folyamatban levő kérdésre, a felvidéki magyar jogfosztottak ügyére is. Ezzel kapcsolatban, szintén 2015-ben adott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Egyebek mellett azt kifogásolta, hogy Szlovákia az állampolgársághoz fűződő jogok elvonása esetén semminemű jogorvoslatot nem biztosít a jogfosztottaknak.
A volt főbírót évekkel később, 2019. július 11-én levélben tájékoztatta az Európai Bizottság, hogy petíciója eredményre vezetett.
– Fel is szólították Szlovákiát annak meghatározására, hogyan kívánják kiigazítani nemzeti jogszabályaikat, vagyis ennek értelmében biztosítaniuk kellene a bírói utat az állampolgársághoz fűződő jogaiktól megfosztott személyeknek is – emelte ki idősebb Lomnici Zoltán. Hozzátette: Szlovákiában azóta, tehát négy éve, nem rendezték ezt az állami jogsértést.
Végül a volt főbíró röviden kitért a kitiltási ügyére is, amivel kapcsolatban kifejtette: mind a mai napig nem tudja, beutazhat-e Romániába vagy sem. Ennek hátterében az áll, hogy miután a terrorizmus vádjával öt-öt év börtönbüntetésre ítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt tavaly szabadlábra helyezték, az Emberi Méltóság Tanácsa kitüntette a két székely fiatalembert.
Emiatt Mirela Elena Adomnicai, a román parlament kormánypárti képviselője tavaly május 24-én kezdeményezte a volt főbíró kitiltását Románia területéről Bogdan Aurescu külügyminiszternél. A kitiltási eljárás megindításáról értesítést azonban nem kapott.
– Hiába próbáltunk meg minden létező módon tájékozódni Romániában, érdemi választ nem kaptunk. Éppen ezért májusban Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultam, és az ügyben kötelességszegési eljárás megindítását kezdeményeztem. Válasz eddig még Brüsszelből sem érkezett. Amíg az ügyben nem kapok megnyugtató választ, nem próbálok meg belépni Romániába. Nem adom meg az esélyt arra, hogy a magyar–román határon megalázó helyzetbe hozzanak – fogalmazott. Idősebb Lomnici Zoltán egyet megígért: az Emberi Méltóság Tanácsa ezután is ellátja a határon túli magyarok jogvédelmét.
Borítókép: Idősebb Lomnici Zoltán csak az Emberi Méltóság Tanácsa vezetéséről mond le, de alapítóként a jogvédő szervezetben marad (Fotó: Kurucz Árpád)
