Hivatalosan múlt pénteken véget ért a parlament tavaszi ülésszaka, ugyanakkor a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt akár még a nyár során rendkívüli ülést is tarthat az Országgyűlés. A parlamenti jog szerint az Országgyűlés munkája évente két rendes ülésszakra tagolódik, február 1-jétől június 15-ig, illetve szeptember 1-jétől december 15-ig tarthat rendes üléseket a Tisztelt Ház. Azonban rendkívüli ülést vagy ülésszakot kell összehívni abban az esetben, ha azt a kormány, a köztársasági elnök vagy a képviselők egyötöde írásban kérelmezi, amely kérelemben megjelöli az összehívás okát, az ülés, ülésszak összehívására javasolt időpontot, valamint ezek napirendjét.
Ebben az esetben a házelnöknek lehetőleg a javasolt időpontban, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül össze kell hívnia az Országgyűlést.
A tavaszi ülésszak június 15-e után tartott ülései a jogszabályok szerint rendkívüli ülésnek minősültek. Így volt ez a június 16-i ülés esetében is, amikor a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be a rendkívüli ülés kezdeményezéséről szóló indítványt. Mint ismert, ezen az ülésen kezdődött meg a pedagógusok életpályájáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
