Ötvenhatos szabadságharcos: „Jelenleg Brüsszelben folyik ellenünk a pozsonyi csata”

Az egykori szabadságharcos szerint feltétlenül meg kell nyernünk ezt a magyarság szempontjából ismét sorsdöntő, másik ütközetet is, mert ez a nemzet túlélését jelenti.

Forrás: Cey-Bert Róbert hivatalos közösségi oldal

Cey-Bert Róbert úgy fogalmaz, a magyar gondolkodás is mindig az összhangról szólt. Az életnek ez volt az alap értékrendje, a két ellentétből létrehozni az egységet, az összhangot: tűz és víz, férfi és nő és a többi. Elmondása alapján ezért éltünk összhangban az állatokkal, ezért lett a lovas műveltség. Ennek felidézése újat jelentett Magyarországon, a Kodolányin, de aztán ez nem folytatódott annak ellenére sem, hogy könyvet írt a magyar konyha filozófiájáról. 

„Ezer éve a Nyugattal élünk szimbiózisban, természetesen jelen van a befolyása, de az alap még mindig a keleti gondolkodás. Nekünk éppen ez az előnyünk, ezt kell kihasználnunk, mert hidat képezünk Kelet és Nyugat között. Ezt a hídszerepet kell betölteni, ez a magyarság küldetése”

– fogalmazott a szakértő. 

Úgy folytatta, sokáig harcoltunk ez ellen, szerencsétlenül is jártunk, mert a Nyugat soha nem értett bennünket, a szkíták és Atilla óta nem ért minket. Szerinte most is azt látjuk, hogy teljesen félreértenek, Európa egyetlen népeként minket gyakorlatilag üldöznek a nyugatiak. 

Nem tetszik nekik, hogy mások vagyunk, nem a galamb, a hattyú, a veréb népe, hanem a sólyomé.

– Nyugaton azt akarják, hogy veszítsük el a lelkünket és gondolkodjunk idióta módon, amely most rájuk jellemző a migránsok befogadásával és az LMBTQ elfogadásával – fűzte hozzá. Megerősítette: hosszú idő után végre vállalni merjük a lelkünket, az egyéniségünket, a különbözőségünket, amely az erőnket jelenti. Ez nem azt jelenti, hogy el akarunk válni a Nyugattól, éppen az összhangot keressük Kelet és Nyugat között. Hála Istennek, ez a magyar külpolitikában is jelentkezik, hiszen miközben a Nyugat, Európa része vagyunk, nyitottunk Kelet felé.

Az ötvenhatos magyar úgy fogalmazott: 

„Egyetlen reményünk, hogy Magyarországon olyan kormány van, amelyik tudja: meg kell maradnunk ősi értékeink, gyökereink mellett. Keleten nagyon sok a szövetségesünk, a törökök, a kínaiak, a japánok mellett sokan tekintenek ránk rokonszenvvel. Ezt nem szabad elfelejteni, miközben Nyugaton ellenségesen viselkednek velünk, és mindent megtesznek azért, hogy tönkretegyenek.” 

Cey-Bert Róbert az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a FEOL-nak elmondta: Ukrajnában proxy háború folyik az amerikaiak és az oroszok között, természetesen ukránok harcolnak, akikkel elhitették, hogy a hazájukért halnak meg. 

 – Valójában az amerikai tőke harcol, miután már megszerezték az ukrán termőföld nagy részét. 

Szerinte stratégiai cél az oroszok meggyengítése, pedig ennek az ellenkezőjét érik el, mert meghúzták az orosz medve bajszát, és az oroszok egyre erősebbek lesznek. Ennek ötvenhathoz, egy nemzeti szabadságharchoz, amit nem támogatott senki, csak a magyar lélek, semmi köze.

Cey-Bert Róbert fontosnak tartotta elmondani, hogy „sajnálatosan Nyugaton a mai napig folyik a kommunikációs háború Atilla ellen, ezért kellett megírnom a könyvet. De nem csak a hunok emléke ellen, velünk is háborúznak. 

Most Brüsszelben folyik ellenünk a pozsonyi csata, és nem csak túl kell élnünk, meg kell nyernünk ezt az ütközetet, mert a nemzet túlélése a tét!”

A teljes interjút a FEOL oldalán olvashatják. 

Borítókép forrása: Cey-Bert Róbert Gyula hivatalos közösségi oldala