– Történelmünkben ezer évnél is régebbiek a török kapcsolatok, melyek az etnikai jellegű rokonság mellett a kultúra területén is megannyi értékkel gazdagodtak a századok során. Miután 103 évvel ezelőtt mind a két ország megkapta Versailles környékén, az első világháborút lezáró tárgyalások idején a győztes hatalmak diktátumait, a dolgok természetéből, a sorsközösségből adódóan törekedtek a rendezett kapcsolatok kiépítésére – fejtette ki Kásler Miklós az Első kézből videóinterjú-sorozat legújabb adásában.
1923-ban kikiáltották a Török Köztársaságot, amely a trianoni békediktátum által elszigetelt Magyar Királysággal az elsők között kötött barátsági és együttműködési szerződést. A megállapodás a kulturális-tudományos kapcsolatokat is szorosabbra fűzte. A keleti nyitás jegyében 2018-ban Magyarország csatlakozott a Türk Államok Szervezetéhez. Szerteágazó kapcsolat jött létre nemcsak politikai, gazdasági szempontból, hanem kulturális, nyelvi, etnikai értelemben is.
Úgy gondolom, hogy Törökország földrajzi helyzetét és történelmi súlyát tekintve rendkívül jelentős tényező Európában. Magyarország számára lényeges, hogy a kultúra, a gazdaság és a politika területén megfelelő kapcsolatok épüljenek tovább. A Magyarságkutató Intézet tudományos tevékenységei, kutatási irányai is összefonódnak Törökországgal. Számos együttműködési lehetőség van kibontakozóban, például az archeogenetika területén
– mondta a professzor.
A százéves évforduló tiszteletére rendezett ünnepségek részeként az intézetek közös programokkal készülnek a nyelvészet, a régészet, a genetika és a folklór területén is.
