Riasztó adatokat közölt a cukorbetegség terjedéséről a világ egyik legtekintélyesebb orvosi lapja, a The Lancet. Az angol szaklap egy friss kutatás eredményeit publikálta, amely szerint a következő harminc évben világszerte több mint kétszeresére nő a cukorbetegek száma. A szakemberek úgy vélik, hogy a cukorbetegség minden országban, korcsoportban és nemben emelkedni fog, 2050-re pedig az 1,3 milliárdot is meghaladja az érintettek száma. A kutatás szerint ez a negatív tendencia a gyorsan növekvő elhízásnak és az egészségügyben tapasztalható egyenlőtlenségeknek tudható be, de az etnikai hovatartozás, a lakóhely és a jövedelem is befolyásolja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
A cukorbetegség hazai viszonylatait illetően lapunk kérdésekkel fordult Kempler Péterhez, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanárához, aki szerint a fejlődő országok tekintetében – így Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában, az arab országokban, Oroszországban –, sőt még az Egyesült Államokban is a cukorbetegek száma várhatóan emelkedni fog, a valós szám pedig a becsléseket is meghaladhatja. Több fejlett országra nézve viszont – beleértve Magyarországot is – ez az előrejelzés nem vonatkoztatható.
– A Magyar Diabetes Társaság felmérése – amely az Országos Egészségügyi Pénztár adatbázisából származó, a vércukorcsökkentő készítményeket tb-támogatással kiváltó betegek számán, tehát konkrét adatokon alapult – másfél évtizedre (2001–2014) visszatekintően elemezte a diabétesz és szövődményei előfordulását és költségterheinek alakulását.
Eszerint a cukorbetegség gyakorisága 2001 és 2014 között fokozatosan nőtt, 2014-ben összesen 772 ezer érintett volt Magyarországon. 2007-től kezdődően azonban az újonnan felismert betegek száma jelentősen csökkent, így a cukorbetegség összesített előfordulásának emelkedése fokozatosan lelassult, majd megállt
– tájékoztatott a professzor. Kempler Péter jelezte azt is, hogy az említett időszakban az összes nyilvántartott cukorbeteg 94 százaléka a 2-es típusú, 6 százaléka pedig 1-es típusú diabéteszben szenvedett. Mint mondta, az 1-es típusú cukorbetegek esetében ez a hat százalék körülbelül 45 ezer főt jelent, ami valós számnak tekinthető, a 2-es típusú cukorbetegek viszont jóval többen vannak, mint amennyiről a kutatás beszámol. Ennek három fő oka van. Több százezer főre tehető azoknak a száma, akik nem tudnak a betegségükről, a 2-es típusú diabétesz ugyanis az esetek többségében tünetmentes formában derül ki. A betegek körülbelül egyharmada nem váltja ki a felírt vércukorcsökkentő gyógyszert, s olyanok is vannak, akik eleinte csak diétáznak – magyarázta a szakember.
Javulhat a cukorbetegek életminősége
A professzor ezt követően egy olyan eljárást ismertetett, amely a 2-es típusú cukorbetegek inzulinkezelésének egyszerűsítését célozza. A Magyar Diabetes Társaság elnökhelyettese közölte: a Semmelweis Egyetemen is alkalmazott eljárás egy empirikus inzulinkezelési lehetőség, ami a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezi. A Békés Megyei Központi Kórház osztályvezető főorvosa, Taybani Zoltán nevéhez köthető eljárás a napi négyszeri inzulinadást és vércukormérést váltja ki, alkalmazni viszont csak azoknál a cukorbetegeknél lehet, akiknek van saját inzulintermelése. Ez azonban a 2-es típusú cukorbetegek jelentős részére igaz – mutatott rá. Kempler Péter jelezte azt is, hogy a 2-es típusú betegek jelentős része napi négy adag inzulint kap, jellemzően azért, mert a cukorbetegség diagnosztizálása óta – amikor a vércukorszint stabilizálása ezt az adagolási módot kívánta meg – a kezelés megszokott menete nem változott. Ezt a kombinált injekciót viszont, amely egy elnyújtott hatású, úgynevezett bázisinzulinból, valamint egy inzulintermelést fokozó hormonból áll, elegendő naponta egyszer beadni, így a vércukormérést is napi egy alkalommal indokolt végezni – részletezte a professzor. Ez a kezelési lehetőség hetvenszázalékos tb-támogatásban részesül.
Hogyan alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség?
A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika munkatársa tisztázta az inzulinrezisztencia körüli félreértéseket is, mondván az nem egy diagnózis, hanem egy kórfolyamat. – Inzulinrezisztencia esetén arról van szó, hogy nem hat megfelelően az inzulin, amit a szervezet fokozott inzulintermeléssel próbál ellensúlyozni. Évek múltával azonban már nem képes pótolni azt, akkor alakul ki a 2-es típusú diabétesz. Az inzulinrezisztencia tehát a 2-es típusú diabétesz kialakulásához vezető kórfolyamatok alapvető része, de nem egy önálló diagnózis. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy a beteg lázas, de nem derült ki, hogy mi a problémája, mert a láz része a betegségnek – fogalmazott a szakember. Kempler Péter végül a Findrisk nevezetű, a cukorbetegség kialakulásának kockázatát mérő kérdőív használatát javasolta, amivel a 45 év feletti lakosokat kellene szűrni. Véleménye szerint terheléses vércukorvizsgálatot is abban az esetben lenne indokolt végzeni, amennyiben egy ilyen kérdőív pontértéke az átlagnál magasabb pontszámot mutat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
