Javulhat a cukorbetegek életminősége
A professzor ezt követően egy olyan eljárást ismertetett, amely a 2-es típusú cukorbetegek inzulinkezelésének egyszerűsítését célozza. A Magyar Diabetes Társaság elnökhelyettese közölte: a Semmelweis Egyetemen is alkalmazott eljárás egy empirikus inzulinkezelési lehetőség, ami a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezi. A Békés Megyei Központi Kórház osztályvezető főorvosa, Taybani Zoltán nevéhez köthető eljárás a napi négyszeri inzulinadást és vércukormérést váltja ki, alkalmazni viszont csak azoknál a cukorbetegeknél lehet, akiknek van saját inzulintermelése. Ez azonban a 2-es típusú cukorbetegek jelentős részére igaz – mutatott rá. Kempler Péter jelezte azt is, hogy a 2-es típusú betegek jelentős része napi négy adag inzulint kap, jellemzően azért, mert a cukorbetegség diagnosztizálása óta – amikor a vércukorszint stabilizálása ezt az adagolási módot kívánta meg – a kezelés megszokott menete nem változott. Ezt a kombinált injekciót viszont, amely egy elnyújtott hatású, úgynevezett bázisinzulinból, valamint egy inzulintermelést fokozó hormonból áll, elegendő naponta egyszer beadni, így a vércukormérést is napi egy alkalommal indokolt végezni – részletezte a professzor. Ez a kezelési lehetőség hetvenszázalékos tb-támogatásban részesül.
Hogyan alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség?
A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika munkatársa tisztázta az inzulinrezisztencia körüli félreértéseket is, mondván az nem egy diagnózis, hanem egy kórfolyamat. – Inzulinrezisztencia esetén arról van szó, hogy nem hat megfelelően az inzulin, amit a szervezet fokozott inzulintermeléssel próbál ellensúlyozni. Évek múltával azonban már nem képes pótolni azt, akkor alakul ki a 2-es típusú diabétesz. Az inzulinrezisztencia tehát a 2-es típusú diabétesz kialakulásához vezető kórfolyamatok alapvető része, de nem egy önálló diagnózis. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy a beteg lázas, de nem derült ki, hogy mi a problémája, mert a láz része a betegségnek – fogalmazott a szakember. Kempler Péter végül a Findrisk nevezetű, a cukorbetegség kialakulásának kockázatát mérő kérdőív használatát javasolta, amivel a 45 év feletti lakosokat kellene szűrni. Véleménye szerint terheléses vércukorvizsgálatot is abban az esetben lenne indokolt végzeni, amennyiben egy ilyen kérdőív pontértéke az átlagnál magasabb pontszámot mutat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!