Mivel a nyár folyamán több időt töltünk a szabadban, számolnunk kell a viszkető, esetenként fájdalmas, kisebb-nagyobb duzzanatokkal járó rovarcsípésekkel is.
Idén erősebb a szúnyogártalom
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a nyári melegben aktív rovarfélék közül a hangyák mellett a szúnyogok a legártalmatlanabbak, csípésük ugyanis a kellemetlen viszketésen túl súlyosabb következményekkel nem jár. A hazai szúnyogfajokon kívül az utóbbi években ugyanakkor megjelentek az úgynevezett tigrisszúnyogok Magyarországon, amelyek már komoly fertőző betegségek terjesztői is lehetnek. Szintén érdemes megemlíteni az elmúlt években kellemetlenségeket okozó púposszúnyogokat is, amelyek csípése a hagyományos csípőszúnyogoknál sokkal heves bőrreakciót eredményez. Az apró legyekre hasonlító rovarok ugyanis a bőr felszínén található hajszáleret támadják meg, emiatt rengeteg véralvadásgátlóra van szükségük. A megdagadt, véraláfutásnak tűnő fájdalmas sebek pedig a szúrások miatt alakulnak ki.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerencsére idén is kétszázhatvan településen, hetvenötezer hektáron irtja a szúnyogokat. Mivel a csapadékosabb időjárás miatt idén a tavalyinál erősebb a szúnyogártalom, a katasztrófavédelem még tavasszal munkához látott, így április eleje óta folyamatosak a kifejlett csípőszúnyogokat gyérítő kezelések is.
Ezekben a napokban Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Somogy és Vas vármegyében, a főváros Duna menti területein, valamint Komárom, Dunaújváros, Sopron és Szekszárd térségében kerül sor a kifejlett szúnyogok elleni védekezésre.
A ház körül kialakult csípőszúnyog-tenyészőhelyek felszámolását a Nemzeti Népegészségügyi Központ által készített tájékoztató alapján magunk is elvégezhetjük, ezzel csökkentve a szúnyogártalmat.
Életveszélyes állapotokat idézhet elő a méh- és darázscsípés
Érdemes megemlíteni a méhek és a darazsak által okozott, többnyire veszélytelen, bár éles fájdalommal, majd vöröslő duzzanattal járó csípéseket is. A méh-, illetve a darázscsípések leginkább az arra allergiásak számára jelentenek kockázatot.
Fontos tudni: ha a csípéseket követő negyvennyolc órán belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, továbbá légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, allergiás reakciókról beszélünk, amelyek már szakorvos közbenjárását igénylik. Az viszont komoly veszélyt, olykor pedig tragédiát okoz, ha valaki lenyeli a rovarokat.
A darázs vagy a méh csípése ugyanis közvetlenül a szájüregben vagy a nyelőcsőben okozhat duzzanatot, ami életveszélyes állapotot idézhet elő. Nem elhanyagolható, hogy a méh és a darázs mérge életveszélyes, az egész szervezetet érintő allergiás reakciót, úgynevezett anafilaxiás sokkot idézhet elő, ami a csípést követő harminc percen belül jelentkezik.
Új vírus fenyegeti Európát?
A többi rovarral ellentétben viszont a kullancs – amely már nemcsak az erdőkben vagy mezőkön, hanem a városok zöldövezeteiben is előfordul – egész évben aktív. A kullancs testnedvéből az emberi szervezetbe áramló kórokozók két-három nap alatt már elszaporodnak a vérben, olyan súlyos betegségeket idézve elő, mint a Lyme-kór vagy a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás.
Azokhoz, akik bármilyen rovarcsípés után légzési és nyelési nehézségeket éreznek, az arc-száj-torok duzzanatát tapasztalják vagy szédülnek, szapora a pulzusuk, esetleg eszméletüket vesztik, azonnal mentőt kell hívni.
Abban az esetben, ha a rovarcsípés a szemkörnyéket, a szájat vagy a torkot érte, ha a csípés körül tenyérnyi területen vörös és duzzadt folt keletkezik, ha gennyes sebfertőzés tünetei észlelhetők, ha a csípés közelében megduzzadt nyirokcsomók tapinthatók, valamint ha influenzaszerű tünetek jelentkeznek, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Különösen igaz ez kullancscsípés esetén, amennyiben a csípés helyén kokárdaszerű bőrelszíneződés alakul ki, amely a Lyme-kór tipikus tünete.
Közben a mediterrán országok egy részében, sőt már a Balkán-félszigeten is több esetben igazolták a krími–kongói vérzéses láz jelenlétét, amely akár halálos kimenetelű is lehet. A Hyalomma kullancs által terjesztetett betegség legjellemzőbb tünetei közé tartozik a magas láz, az izomfájdalom, a szédülés, a nyaki fájdalom és merevség, a hát-, fej- és szemfájás, valamint a fényérzékenység.
A betegség első időszakában a fertőzöttek hányingert, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat és torokfájást tapasztalhatnak, amit éles hangulatingadozás és zavartság követ. A további tünetek közé tartoznak a szájban és a torokban megjelenő kiütések, a betegség előrehaladott állapotában pedig véraláfutások jelentkeznek, illetve erős orr- és egyéb vérzés figyelhető meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint a halálozási ráta 10–50 százalék.
A krími–kongói vérzéses láz ugyanakkor nem új keletű betegség. A fertőzést először 1944-ben azonosították a Krím félszigeten, 1969-ben pedig felismerték, hogy a krími vérzéses lázat okozó vírus ugyanaz, mint ami az 1956-ban a Kongó-medencében azonosított betegségért felelős. Rusvai Miklós virológus tájékoztatása szerint a fertőzés terjedésének oka, hogy a Hyalomma kullancs – amely a betegség fő fenntartója és terjesztője – a globális klímaváltozás erősödésével észak felé is terjeszkedni kezdett. A szakember szerint elképzelhető, hogy a krími–kongói vérzéses láz Magyarországon is megjelenik, az említett kullancsfaj jelenlétét ugyanis már idehaza is igazolták. Azt mondta, bizonyítottan eddig csak pár példányt sikerült találni, de biztosan akad jóval több is, anélkül, hogy felfedeznék.
Borítókép: illusztráció (Forrás: Pexels)
