Új vírus fenyegeti Európát?
A többi rovarral ellentétben viszont a kullancs – amely már nemcsak az erdőkben vagy mezőkön, hanem a városok zöldövezeteiben is előfordul – egész évben aktív. A kullancs testnedvéből az emberi szervezetbe áramló kórokozók két-három nap alatt már elszaporodnak a vérben, olyan súlyos betegségeket idézve elő, mint a Lyme-kór vagy a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás.
Azokhoz, akik bármilyen rovarcsípés után légzési és nyelési nehézségeket éreznek, az arc-száj-torok duzzanatát tapasztalják vagy szédülnek, szapora a pulzusuk, esetleg eszméletüket vesztik, azonnal mentőt kell hívni.
Abban az esetben, ha a rovarcsípés a szemkörnyéket, a szájat vagy a torkot érte, ha a csípés körül tenyérnyi területen vörös és duzzadt folt keletkezik, ha gennyes sebfertőzés tünetei észlelhetők, ha a csípés közelében megduzzadt nyirokcsomók tapinthatók, valamint ha influenzaszerű tünetek jelentkeznek, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Különösen igaz ez kullancscsípés esetén, amennyiben a csípés helyén kokárdaszerű bőrelszíneződés alakul ki, amely a Lyme-kór tipikus tünete.
Közben a mediterrán országok egy részében, sőt már a Balkán-félszigeten is több esetben igazolták a krími–kongói vérzéses láz jelenlétét, amely akár halálos kimenetelű is lehet. A Hyalomma kullancs által terjesztetett betegség legjellemzőbb tünetei közé tartozik a magas láz, az izomfájdalom, a szédülés, a nyaki fájdalom és merevség, a hát-, fej- és szemfájás, valamint a fényérzékenység.
A betegség első időszakában a fertőzöttek hányingert, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat és torokfájást tapasztalhatnak, amit éles hangulatingadozás és zavartság követ. A további tünetek közé tartoznak a szájban és a torokban megjelenő kiütések, a betegség előrehaladott állapotában pedig véraláfutások jelentkeznek, illetve erős orr- és egyéb vérzés figyelhető meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint a halálozási ráta 10–50 százalék.
A krími–kongói vérzéses láz ugyanakkor nem új keletű betegség. A fertőzést először 1944-ben azonosították a Krím félszigeten, 1969-ben pedig felismerték, hogy a krími vérzéses lázat okozó vírus ugyanaz, mint ami az 1956-ban a Kongó-medencében azonosított betegségért felelős. Rusvai Miklós virológus tájékoztatása szerint a fertőzés terjedésének oka, hogy a Hyalomma kullancs – amely a betegség fő fenntartója és terjesztője – a globális klímaváltozás erősödésével észak felé is terjeszkedni kezdett. A szakember szerint elképzelhető, hogy a krími–kongói vérzéses láz Magyarországon is megjelenik, az említett kullancsfaj jelenlétét ugyanis már idehaza is igazolták. Azt mondta, bizonyítottan eddig csak pár példányt sikerült találni, de biztosan akad jóval több is, anélkül, hogy felfedeznék.
Borítókép: illusztráció (Forrás: Pexels)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!