Mivel a nyár folyamán több időt töltünk a szabadban, számolnunk kell a viszkető, esetenként fájdalmas, kisebb-nagyobb duzzanatokkal járó rovarcsípésekkel is.
Idén erősebb a szúnyogártalom
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a nyári melegben aktív rovarfélék közül a hangyák mellett a szúnyogok a legártalmatlanabbak, csípésük ugyanis a kellemetlen viszketésen túl súlyosabb következményekkel nem jár. A hazai szúnyogfajokon kívül az utóbbi években ugyanakkor megjelentek az úgynevezett tigrisszúnyogok Magyarországon, amelyek már komoly fertőző betegségek terjesztői is lehetnek. Szintén érdemes megemlíteni az elmúlt években kellemetlenségeket okozó púposszúnyogokat is, amelyek csípése a hagyományos csípőszúnyogoknál sokkal heves bőrreakciót eredményez. Az apró legyekre hasonlító rovarok ugyanis a bőr felszínén található hajszáleret támadják meg, emiatt rengeteg véralvadásgátlóra van szükségük. A megdagadt, véraláfutásnak tűnő fájdalmas sebek pedig a szúrások miatt alakulnak ki.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerencsére idén is kétszázhatvan településen, hetvenötezer hektáron irtja a szúnyogokat. Mivel a csapadékosabb időjárás miatt idén a tavalyinál erősebb a szúnyogártalom, a katasztrófavédelem még tavasszal munkához látott, így április eleje óta folyamatosak a kifejlett csípőszúnyogokat gyérítő kezelések is.
Ezekben a napokban Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Somogy és Vas vármegyében, a főváros Duna menti területein, valamint Komárom, Dunaújváros, Sopron és Szekszárd térségében kerül sor a kifejlett szúnyogok elleni védekezésre.
A ház körül kialakult csípőszúnyog-tenyészőhelyek felszámolását a Nemzeti Népegészségügyi Központ által készített tájékoztató alapján magunk is elvégezhetjük, ezzel csökkentve a szúnyogártalmat.

Életveszélyes állapotokat idézhet elő a méh- és darázscsípés
Érdemes megemlíteni a méhek és a darazsak által okozott, többnyire veszélytelen, bár éles fájdalommal, majd vöröslő duzzanattal járó csípéseket is. A méh-, illetve a darázscsípések leginkább az arra allergiásak számára jelentenek kockázatot.
Fontos tudni: ha a csípéseket követő negyvennyolc órán belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, továbbá légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, allergiás reakciókról beszélünk, amelyek már szakorvos közbenjárását igénylik. Az viszont komoly veszélyt, olykor pedig tragédiát okoz, ha valaki lenyeli a rovarokat.
A darázs vagy a méh csípése ugyanis közvetlenül a szájüregben vagy a nyelőcsőben okozhat duzzanatot, ami életveszélyes állapotot idézhet elő. Nem elhanyagolható, hogy a méh és a darázs mérge életveszélyes, az egész szervezetet érintő allergiás reakciót, úgynevezett anafilaxiás sokkot idézhet elő, ami a csípést követő harminc percen belül jelentkezik.