Újratemették a híres magyar animációsfilm-rendezőt

Művei nagy hatással voltak napjaink fiatal animációs filmes nemzedékére is.

532172119 Fotó: VisionalMedia Forrás: Shutterstock

Rubovszky Éva, a 2021-ben elhunyt Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Jankovics Marcell özvegye arról beszélt a sírnál, hogy a jövőre száztíz éves magyar animáció történetének talán legjelentősebb időszaka kezdődött a hatvanas években a Pannónia Filmstúdióban.

„Volt, aki az Iparművészeti Főiskoláról, mások a bölcsészkarról, Marci Pannonhalmáról, Gyuri a Képzőművészeti Főiskoláról került oda. Kovásznai György festő volt, aki az animációs filmben egy csodálatos műfajt teremtett: rögzítette az alkotási folyamat egyes fázisait” – szögezte le Rubovszky Éva.

A római katolikus szertartás szerinti újratemetést Kálmán Peregrin, a pasaréti Páduai Szent Antal-plébánia irányítója vezette. Jelen volt mások mellett Fülöp József animációsfilm-rendező, a MOME rektora; a Habfürdő egykori stábjából Madarász Zoltán és Nyírő Erzsébet, Keresztes Dóra grafikus és animációs művész, az Einspach Fine Art and Photography képviseletében Füstös Makar Zsolt.

Kovásznai György (1934–1983) animációs filmjeinek egyedi sajátossága a kamera alatti, kockáról kockára történő festés, rajzolás, ami a festőiségnek egy mozgó, folyamatosan változó bravúros jellegzetességet ad. 

Tizenöt éves korában, 1949-ben beiratkozott az OTI szabadiskolába, ahol tanára, Szántó Piroska életre szóló hatást tett rá. A Képzőművészeti Főiskola festő szakára kezdett el járni 1952-ben, két évvel később azonban elhagyta az iskolát. Egy ideig bányákban dolgozott, majd 1957-ben visszatért a Képzőművészetire, ahol festészetét felháborítónak, botrányosnak tartották, még ugyanebben az évben elbocsátották az intézményből.

Nepp József animációs rendező megkereste 1961-ben, hogy dolgozzon vele dramaturgként: ekkor írta meg az Öcsi és a varázsló forgatókönyvét.

A későbbiekben animációs és natúrfilmekhez, játékfilmekhez is írt forgatókönyveket. Első önálló animációs filmjét, A monológot 1963-ban készítette a Pannónia Filmstúdióban; Korniss Dezső festőművésszel további négy közös filmet hozott létre: Gitáros fiú a régi képtárban (kísérleti animáció, 1964); Reggeltől estig. Valami más (1967); Egy festő naplója (1968); Házasodik a tücsök (1969).

Első festményfilmjét, az Átváltozásokat 1964-ben, egész estés animációs filmjét, a Habfürdőt 1979-ben mutatták be. 

Ezt az alkotást akkor nem fogadta közönségsiker, a kortárs művészek és a nézők is elfordultak tőle. A második egész estés animációsfilmje, a francia–magyar koprodukciójú Candide előkészítése közben hunyt el, 1983-ban. Jelentős írói életművet is hátrahagyott önéletrajzi, filozófiai írásokkal, drámákkal.

Festményeit a Magyar Nemzeti Galériában állították ki festményeit 2009-ben, kétnyelvű monográfiája tavaly érte meg harmadik kiadását, felújított filmjei számos külföldi fesztiválra kapnak meghívást. Életművét lánya, Kovásznai Dorottya gondozza.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)