A vezető háziorvos szerint ugyanis több száz olyan háziorvosi körzet van, amely betöltött ugyan, de nagyon kevés a bejelentkezett biztosítottak száma. Magyarországon van olyan háziorvosi körzet, ahova mindössze hat biztosított van bejelentve, ami az egyenletes munkaterhelés szempontjából is aggályos, hiszen vannak háziorvosok, akiknek két-háromezres körzetben kell ugyanazt a tevékenységet ellátniuk hasonló vagy kevesebb bérezésért, mint a nagyon kis lélekszámú körzetekben lévő dolgozók.
– Ezeket a szempontokat hosszú távon mindenféleképpen érdemes felülvizsgálni
– jelentette ki.
Békássy Szabolcs hangsúlyozta, hogy a rendelettervezet és a körzethatár-módosítás nem a háziorvoshiányra ad választ, hanem sokkal inkább az optimális üzemméretű körzetek kialakítására. Fontos statisztikai adat, hogy az OECD-országokkal való összevetésben az egy háziorvosra eső átlagos betegszám átlagosnak mondható, Magyarországon 1500-1600 körülire tehető.
– A probléma abban keresendő, hogy elöregedett a háziorvos-társadalom, és nagyon fontos lenne, ha a fiataloknak vonzóvá válna a pálya, és biztosítanák az utánpótlást. A körzethatár-átalakítás és az optimálisan kialakuló háziorvosi körzetek ehhez is hozzájárulhatnak hosszú távon. Az 1500-as betegszám kényelmesen ellátható, ennél Magyarországon vannak jóval nagyobb méretű praxisok, mint ahogy alacsonyabbak is. A rendelettervezet a gyermekpraxisok esetében 600 főben, felnőttpraxisok esetén pedig 1200 főben minimalizálja a körzetek méretét. Úgy gondolom, alapvetően ez egy jó szakmai megközelítés, hiszen több százra tehető jelenleg Magyarországon azon körzeteknek a száma, amelyek ezen létszám alatt funkcionálnak – tette hozzá Békássy Szabolcs.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Tolnai Népújság/Mártonfai Dénes)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!