– A körzethatárok módosításával kapcsolatos igény már régóta megfogalmazódott a szakmai körökben is, úgyhogy mindenféleképpen indokoltnak tartjuk, hogy a tartósan betöltetlen körzetek helyzetét valamilyen módon kezeljük – mondta az InfoRádióban Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető háziorvos. Mint jelezte, a betöltetlen körzetek száma évről évre egyre növekszik: mára már több mint 730 körzet ilyen. Ennek oka csak részben a valós humánerőforrás-hiány, a betöltetlen körzetek másik felében a körzetstruktúrával kapcsolatos problémák állnak. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta – amióta a háziorvosi körzeteket privatizálták – a körzethatárokhoz nem lehetett hozzányúlni.
– Lényeges statisztikai adat az is, hogy 2001-ben szinte számra megegyezően ugyanannyi háziorvosi körzet volt Magyarországon, mint napjainkban. Az elmúlt két évtizedben viszont rendkívül kedvezőtlen demográfiai változások voltak: a lélekszám több mint hétszázezerrel csökkent a KSH adatai szerint, valamint az országhatáron belüli belső migrációs folyamatok is indokolttá tették a változtatást a háziorvosi körzetek struktúrájában
– hangsúlyozta Békássy Szabolcs.
Jelezte, hogy a kormányzat által tervezett átalakítás korábban önkormányzati hatás- és feladatkör volt. Az önkormányzatok képviselő-testületei dönthettek a körzethatár-módosításokról, most a tervezet arról szól, hogy bizonyos esetekben – legfőképpen a tartósan betöltetlen, illetve új körzetek létesítése esetében – ezt az önkormányzati hatáskört az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátás-fejlesztési Igazgatóságához helyezik át, és ott szakmai-módszertani szempontok alapján születnének meg a döntések az optimális üzemi méretű háziorvosi körzetekről.
Békássy Szabolcs úgy gondolja, első lépésként a tartósan betöltetlen körzetek helyzetének a kezelésére kell fókuszálni, majd ezt követően szükséges megvizsgálni, hogy a betöltött, de nagyon kevés bejelentkezett biztosítotti létszámmal funkcionáló körzetekben milyen módon kell bizonyos módosításokat végrehajtani.
