A mai magyar nemzetpolitika elve szerint minden magyar számít

Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott jelezte, hogy fontos segíteni a határon túli és a diaszpórában élő magyar közösség szülőföldön maradását és boldogulását.

20210625 budapest kalmar ferenc miniszteri biztos havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– A mai magyar, 2010 utáni nemzetpolitikát az az elv vezérli, hogy minden magyar számít, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él – hangsúlyozta Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott vasárnap Lendván, a muravidéki magyarság augusztus 20-i ünnepségén. Kiemelte, hogy az ezeréves történelem úgy alakult, hogy ma a magyarok nem egy államban, hanem az anyaországon kívül a szomszédos hét országban, valamint diaszpórában élnek szerte a világon.

– Augusztus 20. minden Magyarországon kívül élő magyar ember nemzeti ünnepe is. Szent István a magyarságot a keresztény Európához és az akkor korszerű nyugati állammodellhez kötötte. Szilárd sziklára építette a hazát. Ennek köszönhető, hogy ma itt állunk, és magyarul beszélünk 

– szögezte le.

Hozzátette: Magyarország nemzetpolitikájának fontos célja, hogy segítse a határon túli és a diaszpórában élő magyar közösség szülőföldön maradását és boldogulását. Mint mondta: ennek érdekében a magyar kormány támogatja a határon túli magyarlakta területek fejlődését, a magyar gazdasági szereplők növekedésének elősegítését és a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését. 

– Emellett elengedhetetlen, hogy az anyaországon kívül élő nemzettársaink érezzék és tudják, hogy számíthatnak Magyarországra politikai, kulturális és szociális szempontból is. A nemzet egyharmada a határokon túl él, ezért Magyarország az elmúlt 100 év alatt rengeteg tapasztalatot szerzett a nemzeti kisebbségvédelem területén, melyet felhasznál annak érdekében is, hogy nemzetközi szinten aktívan fellépjen e fontos politikai területen, mely alapvetően befolyásolja Európa stabilitását, biztonságát és békéjét – húzta alá Kalmár Ferenc.

Emlékeztetett, hogy 2021-ben fél évig Magyarország volt az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke.

– Ekkor fogalmazták meg a strasbourgi nyilatkozatot, mely a többi között javaslatot tesz öt idevonatkozó alapelvre, melyeket Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadóval közösen fogalmaztak meg – hangsúlyozta, egyet kiemelve közülük: a nemzeti identitás nem kell feltétlenül azonos legyen az állampolgársággal.

Sajnálatát fejezte ki, hogy több nemzetközi konferencián is elhangzott: manapság a kisebbségi jogok terén nem előre- hanem visszalépés tapasztalható világviszonylatban, és az ukrajnai háború is ezt az irányt erősíti. – Magyarország az erős nemzetek Európájában hisz, így nemcsak a magyar-magyar összefogás mellett áll ki, hanem azt valljuk, hogy Európa népei csak egymással együttműködve tudnak sikeresek lenni, és tudják felvenni a küzdelmet a ránk nehezedő nyomásokkal, kihívásokkal – fogalmazott.

Mint mondta, az a cél, hogy az európai nemzetek ne csak egymás mellett vagy egymással dolgozzanak a jövőjükért, hanem egymásért is. Ilyen, keresztény alapokon nyugvó összefogás biztosítaná Európa újbóli felemelkedésé.

– A magyar–szlovén kisebbségi vegyes bizottság társelnökeként elmondta: a nemzetpolitikai kapcsolatok jók és fejlődő pályán vannak. Mindkét ország külön-külön, de közösen is támogatja az országaikban élő magyar és szlovén nemzetiségeket. A bizottság ülésein mindig építő jellegű, jóindulatú tárgyalásokon oldják meg az élet által eléjük táruló problémákat. A magyar nemzet él, alkotni és gyarapodni akar lelkiekben, szellemiekben, anyagiakban

– mondta. 

Jelezte, hogy bár sokszor kételkednek benne, de a magyarság képes erős egységet formálni és embert próbáló erőfeszítéseket tenni céljai eléréséért. – Ma kell tennünk azért, hogy évtizedek, évszázadok múlva is legyen okunk az ünneplésre, hogy majd akkor is magyarul szólhasson István napon nemzeti imádságunk és legyen, aki elénekelje – szögezte le.

Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke arról beszélt: augusztus 20-án nem csak egy állam megalakulását ünnepelik, hanem egy nemzet 1100 éves történelmére emlékeznek. – A nemzetre, amely megszámlálhatatlan egyének közös erőfeszítéseinek köszönhetően századokon keresztül védőbástyaként szolgált Európa számára. Barbár seregek ellen hűen kiállt keresztény erkölcsei mellett, vezetőit Szent Istvántól kezdve mindmáig a közösség értékrendjének megóvása és nemzetének megvédése vezérelte – hangsúlyozta Orban Dusan. Hozzátette: keresztény erkölcsökön alapuló társadalom mindig képes volt az őt ért kudarc, elnyomás és veszteség után újból talpra állni.

Borítókép: Kalmár Ferenc (Fotó: Havran Zoltán)