Az MVM az alábbiakra hívja fel az ügyfelei figyelmét a honlapján a hamis számlaértesítők kapcsán:
Hallott már az adathalászatról? Netán ismeretségi körében is van már, akit kifosztottak vagy legalábbis megszerezték bankkártyája adatait? Tudja, hogy a csalók célja nemcsak az Ön által nekik utalt összeg megszerzése, hanem a számláján lévő összes pénz megkaparintása?
A valótlan számlaértesítő vagy emlékeztető e-mailek gyakran részletekbe menően hasonlítanak a valódiakra, azonban olyan fizetési oldalakra vezethetnek, ahol a csalók meg tudják szerezni az ügyfelek fizetési adatait, amelyekkel később visszaélhetnek.
A hamis e-mailben szereplő adatok gyakran nem pontosak, ezért nem árt ellenőrizni, hogy a számla összege megfelel-e a fogyasztás alapján vártnak.
A levél helyesírási hibákat tartalmazhat, illetve magyartalan, online programmal fordított (például ékezet nélküli) mondatok találhatók benne.
A csaló kísérletek kiküldési ideje változó lehet, gyanús lehet, hogy a megszokott időszakban érkezett-e a számlaértesítés.
Az e-számla-értesítőkben található egy direkt fizetési hivatkozás. Ám mielőtt rákattintanánk a bankkártyás fizetés linkjére, a kurzort tartsuk a hivatkozás fölé, hogy a böngésző megjelenítse a hivatkozás előnézetét, azaz megmutassa, hogy milyen oldalra készülünk éppen belépni. Az MVM Next valóságos linkjeit az egyes számláknál mutatják meg.
Hogyan kerülhet az e-mail-címünk az adathalászok birtokába?
Sajnos ennek számos útja lehet. A leggyakoribb eset, ha egy sokszorosan továbbított levélben szerepel az e-mail-címünk. Jellemzően ebbe a körbe tartoznak például az ünnepi és közéleti eseményekhez kapcsolódóan továbbított üzenetek, vagy például a humoros szövegeket, képeket tartalmazó üzenetváltások. Az ilyen típusú leveleknél javasolják, hogy a címzetteket a titkos másolat mezőbe (bcc) illesszük be, a továbbítandó levélből pedig töröljük ki az előző címzettek adatait. Ezekre a műveletekre hívják fel azok figyelmét is, akik úgy küldenek ilyen lánclevelet, hogy az összes címzettet láthatóan jelenítik meg.
