Alapjogokért Központ: Brüsszel be akar avatkozni a magyar demokráciába

Újabb jogi aggályokkal fog előállni Brüsszel, amiért Magyarország nemet mond a háborúra, a genderideológiára és a migrációra – közölte Kovács István stratégiai igazgató.

Fotó: Havran Zoltán

– Olyan területekre is kiterjesztették a vizsgálódást, melyekhez Brüsszelnek semmi köze nincs, például a magyar igazságszolgáltatási rendszer az uniós értékelésekben is a felső tíz százalékban foglal helyet, az erről folytatott tárgyalásokon a magyar kormány nyitott volt bármilyen jó szándékú javaslatra – mutatott rá Kovács István.

A stratégiai igazgató úgy vélekedett, hogy az Integrációs Hatóságra nem volt szükség, mivel Magyarország semmivel nem korruptabb, mint más uniós tagállamok, így ez az intézkedés kizárólag politikai célokat szolgált.

 

Az EU vezetése a háború pártján

A háborúról elmondta: „ma is ezrek halnak meg, az EU-vezetés a háború pártján állt, a helyzetet félrekezelte, a békepárti politikusokat oroszbérencnek és putyinistának bélyegzik”. – A háború tömeges halálhoz és gazdasági csődhöz vezet, a harmadik világháború pedig a folyamat végén az ajtón kopogtat.

Az Európai Unió politikai vezetése azon dolgozik, hogy bebetonozzák a mostani helyzetet, illetve a tagállami szuverenitás teljes letörésére és az Európai Egyesült Államok létrehozására törekszenek.

Ez abból is látszik, hogy az Európa jövőjéről szóló uniós konzultáción visszautasították az aktívan részt vevő Alapjogokért Központ konstruktív javaslatait, és kihozták azt a magyarországinál alacsonyabb részvételi aránnyal elért eredményt, miszerint az emberek föderatív Európát szeretnének. Ahol megálljt lehet parancsolni ennek a folyamatnak, az a közelgő európai parlamenti választás – vélekedett. – Itt számos kérdés felmerül majd, például az is, hogy lesz-e valódi alternatívája a globalista-föderalista erőknek, valamint az is, hogy a magyar kormánypártok milyen mértékű felhatalmazást kapnak és milyen politikai szövetség keretében képviselhetik a magyar embereket – mondta Kovács István.

Fontos nemzetállami választások

Úgy folytatta: a közelgő nemzetállami választások súlya legalább akkora, mint az uniós választásoké, a tagállamok megválasztott, legitim vezetői gátolhatják a föderalista uniós terjeszkedést. Az egyik oldalon nemzeti konzervatív szuverenista szövetség bontakozik ki, a másik oldalon pedig úgy néz ki, hogy a szivárványkoalíció vezetője Donald Tusk lesz Lengyelországban.

– Ebből az látszik, hogy kipróbált elvtársakat ejtőernyőztetnek a nemzetállamok élére – vonta le a következtetést az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Példaként hozta fel Donald Tuskot, aki azt ígéri, hogy megválasztása másnapján az uniós pénzcsapok megnyílnak, amiből az szűrhető le, hogy az EU az állampolgároknak járó forrásokat zsarolásra használja.

Frans Timmermans is elhagyta az Európai Bizottságot, hogy otthon politizáljon, valószínűleg ő fogja Hollandiában vezetni a globalista erőket.

Kovács István véleménye az, hogy a közbeszédet a háború fogja meghatározni. Felidézte: a szankciókról azt ígérték, hogy megrogyasztja Oroszországot, aminek nyomát sem látjuk, viszont az energiaszámlák megnőttek, az ebből származó haszon pedig nem marad Európában. Az orosz olajat trükkösen indiai olajjá alakítják, az ebből fakadó megnövekedett számla az európai emberek postaládájába érkezik. Maradni fog a szankciós politika, az uniós vezetők az EP-választások előtt szeretnék bebetonozni azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a demokrácia látszata sem fog megmaradni Európában – fejtette ki a stratégiai igazgató.

Brüsszel a spanyolok partnere a migráció kérdésében

– Ez a politikai szezonkezdet annak a három tagállamból álló uniós triónak is a kezdete, aminek a magyar elnökség is a része lesz a spanyol és a belga elnökségi időszak után – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kijelentette: Spanyolország számára a prioritás a migrációs csomag elfogadtatása. A déli állam nagyon erős migrációs nyomásnak van kitéve, ők a nyitott kapuk politikáját képviselik, amiben jó szövetségesre talál a spanyol elnökség az Európai Bizottságban és az uniós parlamentben. A Spanyolországban kialakult politikai patthelyzet feloldása is az őszi időszak egyik fontos történése lesz. Elképzelhető, hogy ott is újabb választások lesznek.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Fotó: Havran Zoltán

A kutatási igazgató hangsúlyozta: az EU-ban jövőre esedékes parlamenti választások tétje a nemzeti szuverenista blokk létrejöttén kívül az is, hogy a parlamentnek kulcsszerepe lesz az elnök és a bizottságok megválasztásában, ezért is fontos, hogy a szuverenisták jól szerepeljenek a választáson. Jövő év második felében Magyarország fog az asztalfőnél ülni, ebben az időszakban intenzív uniós politizálás várható – mutatott rá.

Újragombolt uniós költségvetés

Kovács Attila szerint a következő időszak a hétéves költségvetési ciklus újragombolásának időszaka is, mert üres a brüsszeli kassza, ezért kuncsorog most a polgároknál Brüsszel. A költségvetés helyzetének felülvizsgálata az elkövetkezendő politikai időszakban fog megtörténni, és néhány hónap múlva előtérbe kerül az európai energiabiztonság és energiaárak kérdése.

Az elhibázott európai szankciós politika az uniós háztartásokra ró többletterheket

– fejtette ki. Hozzátette: zámít az elkövetkezendő időszakban a gyermekvédelemmel kapcsolatos vitákra, mert gellert kapott ez a kérdés az utóbbi időszakban tagállami szinten, amikor a német kormány a német parlament elé terjesztette a kábítószer liberalizációjának kérdését, amire Brüsszelnek rá kellett bólintania. Nagyon veszélyes összeurópai precedenst hozhat ez magával, kiemelt nemzeti érdekről van szó, ami újabb terepe lehet az összeütközésnek Brüsszellel – mutatott rá.

A kutatási igazgató kiemelte: a brüsszeli korrupciós botránynak következményei kell hogy legyenek és a korrupció brüsszeli mocsarát minél hamarabb le kell csapolni. Kitért arra is, hogy nemsokára Szlovákiában is lesznek parlamenti választások, és bár a magyarral ellentétes színezetű politikai erő áll nyerésre, most a béke megteremtésének a kérdése összeurópai érdek.

Mint fogalmazott, abban is újat hoz ez a politikai évad, hogy Alexander Soros seregei is csatarendbe álltak, mert személyi és szervezeti átalakítás történt. A megszálló csapatok átvedlenek belpolitikainak tűnő csapatokká. A fő csapásirány a migráció és a háború, a békepárti hangok letörése. A politikai NGO-k civil báránybőrt öltenek, de legbelül farkasok – vélekedett.

Kovács Attila szerint nagyon intenzív politikai évad elé nézünk, az Európai Bíróság is kimutatta a foga fehérjét 2022 tavaszán, amikor a nemzeti érdekeket semmibe vevő, föderalista álláspontot képviselt, és valószínűleg a jövőben sem a tagállamok mellé fog állni.

Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató (Fotó: Havran Zoltán)