– Brüsszel mindig újabb joginak látszó aggályokkal fog előállni, amíg Magyarország nemet mond a háborúra, a genderideológiára és a migrációra – jelentette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az intézet Őszi politikai szezonnyitó című tájékoztatóján. Szerinte ezt akarják a demokráciával felváltani, ami politikai fogalom, és nem kell adni vele a jogi látszatra, mint a jogállamiság esetén. Hangsúlyozta:
így akarnak közvetlenül a magyar demokratikus folyamatokba avatkozni, a választásokról is véleményt mondhatnának, valamint a médiarendszerbe is közvetlenül bele tudnának nyúlni.
Brüsszel rosszul kezelte a válságokat
A stratégiai igazgató emlékeztetett, hogy hétéves költségvetési és ötéves politikai ciklus zajlik az Európai Parlamentben, utóbbi jövőre véget fog érni. Hozzátette: Brüsszelben az elmúlt négy évben számos válság bontakozott ki, köztük a Covid, a háború és a 2010-es évek közepétől jelen lévő migráció. Ezeket a válsághelyzeteket az Európai Unió (EU) és az Európai Bizottság (EB) rosszul kezelte, a háború pártjára álltak, továbbá az EU történetének talán legdurvább korrupciós ügyei vetülnek rájuk: a vakcinabeszerzések és az uniós parlamenti képviselők korrupciós ügyei – mutatott rá.
Kovács István kiemelte: a krízist a saját hatalmuk elmélyítésére használták fel. Jelenleg még nem tudni, kik lesznek az EB vezetői, a jelenlegi irányítók pedig
olyan kényszerpályára akarják állítani az uniós bürokráciát, amelyen a következő adminisztrációnak nincs más választása.
Ennek kapcsán arról beszélt, hogy a „jogállamiságnak csúfolt” kondicionalitási eljárás céljának csak a tapasztalatcserét és a legjobb gyakorlatok átadását hirdették meg, és azt mondták, szankciókat még véletlenül sem lehet alkalmazni. Ehhez képest most visszatartják a Magyarországnak járó jogos forrásokat, megakadályozva ezzel többek között a pedagógusoknak járó igazságos béremelést – világított rá.
Jogállamiság helyett a demokrácia álcája
A stratégiai igazgató úgy vélte: a lejáratott jogállamiság fogalmát fel akarják váltani a demokrácia fogalmával, és minden józanul gondolkodó állampolgár számára nyilvánvaló, hogy amit Brüsszel jogállamiságnak hív, az a politikai preferenciák tagállamokra kényszerítése, jogi álca mögé bújtatva.
– Olyan területekre is kiterjesztették a vizsgálódást, melyekhez Brüsszelnek semmi köze nincs, például a magyar igazságszolgáltatási rendszer az uniós értékelésekben is a felső tíz százalékban foglal helyet, az erről folytatott tárgyalásokon a magyar kormány nyitott volt bármilyen jó szándékú javaslatra – mutatott rá Kovács István.
A stratégiai igazgató úgy vélekedett, hogy az Integrációs Hatóságra nem volt szükség, mivel Magyarország semmivel nem korruptabb, mint más uniós tagállamok, így ez az intézkedés kizárólag politikai célokat szolgált.
Az EU vezetése a háború pártján
A háborúról elmondta: „ma is ezrek halnak meg, az EU-vezetés a háború pártján állt, a helyzetet félrekezelte, a békepárti politikusokat oroszbérencnek és putyinistának bélyegzik”. – A háború tömeges halálhoz és gazdasági csődhöz vezet, a harmadik világháború pedig a folyamat végén az ajtón kopogtat.
Az Európai Unió politikai vezetése azon dolgozik, hogy bebetonozzák a mostani helyzetet, illetve a tagállami szuverenitás teljes letörésére és az Európai Egyesült Államok létrehozására törekszenek.
Ez abból is látszik, hogy az Európa jövőjéről szóló uniós konzultáción visszautasították az aktívan részt vevő Alapjogokért Központ konstruktív javaslatait, és kihozták azt a magyarországinál alacsonyabb részvételi aránnyal elért eredményt, miszerint az emberek föderatív Európát szeretnének. Ahol megálljt lehet parancsolni ennek a folyamatnak, az a közelgő európai parlamenti választás – vélekedett. – Itt számos kérdés felmerül majd, például az is, hogy lesz-e valódi alternatívája a globalista-föderalista erőknek, valamint az is, hogy a magyar kormánypártok milyen mértékű felhatalmazást kapnak és milyen politikai szövetség keretében képviselhetik a magyar embereket – mondta Kovács István.
Fontos nemzetállami választások
Úgy folytatta: a közelgő nemzetállami választások súlya legalább akkora, mint az uniós választásoké, a tagállamok megválasztott, legitim vezetői gátolhatják a föderalista uniós terjeszkedést. Az egyik oldalon nemzeti konzervatív szuverenista szövetség bontakozik ki, a másik oldalon pedig úgy néz ki, hogy a szivárványkoalíció vezetője Donald Tusk lesz Lengyelországban.
– Ebből az látszik, hogy kipróbált elvtársakat ejtőernyőztetnek a nemzetállamok élére – vonta le a következtetést az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Példaként hozta fel Donald Tuskot, aki azt ígéri, hogy megválasztása másnapján az uniós pénzcsapok megnyílnak, amiből az szűrhető le, hogy az EU az állampolgároknak járó forrásokat zsarolásra használja.
Frans Timmermans is elhagyta az Európai Bizottságot, hogy otthon politizáljon, valószínűleg ő fogja Hollandiában vezetni a globalista erőket.
