Egy közel négyszáz oldalas vádirat született az ügyről, miszerint egy negyvenhat éves férfi 2016 januárjától valós tevékenységet nem végző gazdasági társaságokból álló, több szintűen felépített „számlagyárat” működtetett.
A cég adóelkerülésre irányuló „szolgáltatásokat” nyújtott, jellemzően vagyonvédelmi tevékenységet végző megrendelők, úgynevezett „haszonhúzó cégeknek”.
Ezek a cégek azért kötöttek színlelt szerződéseket a bűnszervezethez köthető társaságokkal, hogy a munkavállalóik után a közterhek megfizetését elkerüljék, illetve a színlelt szerződések alapján kiállított fiktív számlák áfatartalmával az áfafizetést törvényellenesen csökkentsék.
A gazdasági kapcsolat látszatának igazolására a céghálóban átutalással teljesítették ugyan a szerződések szerinti összeget,
azonban a munkavállalóknak fizetendő munkabér és a bűnszervezetet megillető tíz-tizenöt százalékos jutalék levonása után fennmaradó összeget felvették,
és azt az eredetileg utaló társaság képviselőinek készpénzben visszajuttatták. A jutalék végső soron a bűnszervezetet irányító férfihoz került vissza.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Főügyészség összesen negyvenkét személlyel szemben emelt vádat.
Velük szemben végrehajtandó szabadságvesztést, valamint vagyonelkobzást is indítványoztak, kiemelten az eljárás során zár alá vett ingatlanokra, valamint a lefoglalt járművekre és bankszámlapénzre. A strómanokkal szemben indult büntetőeljárásokat a nyomozó hatóság elkülönítette.
