– Ha Brüsszel végre nem tartja vissza tovább a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, akkor első ütemben 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus-átlagbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz – közölte a Belügyminisztérium (BM), miután megjelentek az új pedagóguséletpálya-törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek. Hozzátették,
a törvény megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, az ehhez szükséges forrás nagy részét a Magyarországnak járó uniós források kifizetése biztosítja majd.
A tárca kiemelte, hogy emellett a kormány január 1-jétől hazai költségvetési forrásból is további legalább tízszázalékos bértömeget biztosít a pedagógusok béremelésére, míg a pályakezdő gyakornokok illetménye havi 440 ezer forintra emelkedik, és ezt a szintet valamennyi pedagógus illetményének meg kell haladnia. – Ezentúl azonban a rendelkezésre bocsátott bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé – közölte a minisztérium.
Ismert, az Országgyűlés július 4-én elfogadta az új pedagóguséletpálya-modellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a tanárok további jelentős béremelésének.
– A tanárok átlagbére így 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz tíz hétre nő, továbbá csökkennek adminisztratív terhelik.
Ezzel együtt létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer, azaz aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni – olvasható a Belügyminisztérium közleményében.
A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását is, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek. – Az úgynevezett kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de
intézményükben legalább tíz százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük húsz százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak
– olvasható a közleményben.
A rendelet továbbá pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Soós Lajos)
