Hogyan ismerhetjük fel a bántalmazót egy párkapcsolatban?

Megölte, feldarabolta, bőröndbe csomagolta, kalapáccsal verte szét – ilyen és ehhez hasonló felütéssel induló hírek tartják rettegésben a társkereső társadalmat Ausztráliától Amerikáig, mert külföldön már számos internetes ismerkedéssel kezdődő randevú végződött erőszakkal. Sajnos a nyár közepén történt egy ilyen tragédia Magyarországon is, amelynek egy 27 éves nő esett áldozatául Angyalföldön. A bántalmazókról és a bántalmazottakról beszélgettünk Katona Katalin egykori rendőrnyomozóval, aki jelenleg szexuálpszichológusként praktizál.

2040549059 Fotó: Gorodenkoff

– Ha a másikat birtokolni vágyom és önállótlan lénynek tekintem, megmondom neki, hogy hova mehet, mit vehet fel, az tulajdonképpen a másik fél megbénítása és uralása – hangsúlyozta a szakember. 

A bántalmazó fél jellemzője lehet szerinte az is, hogy soha nem ismeri el, ha hibázik valamiben. 

Nem tekint ugyanakkor egyenrangú félként a partnerére. Domináns szereplővé válik, egyoldalú érdekérvényesítés jellemzi, nem törődik a másik szükségleteivel.– A bántalmazott hiába próbál megfelelni az ilyen társnak, nem fog menni, el fogják nyomni, hiszen a béke érdekében kénytelen lesz a másik értékeit képviselni akkor is, ha nem tud azokkal azonosulni – mutatott rá a pszichológus. Hozzátette: az ilyen kapcsolatokban állandósulnak az önértékelést sértő becsmérlések is, amelyekkel az áldozat saját magáról alkotott képét is teljesen megsemmisítheti. A bántalmazókra jellemző a rendkívüli bőkezűség is, mert ezzel is azt jelzik, hogy feljebbvalók, azt éreztetik, hogy a partnerük tartozik nekik.

Gyakori az is, hogy nem tartják be az ígéreteiket, órákat késnek találkozókról. A manipulatív játszmákban pedig előszeretettel tüntetik fel magukat áldozatnak, amelynek része lehet a bűntudatkeltés, a sértődés vagy éppen az áldozat érzelmi kizárása. Katona Katalin szerint érdemes továbbá azt is megfigyelni, hogy a leendő partnerünk miképpen beszél a korábbi társairól. – Gyanús, hogyha a volt partnerét valaki szinte az első perctől kezdve gyalázza előttünk. Ha szerinte mindenért a volt szerető vagy feleség a hibás, vagy ha az is kicsúszik a száján, hogy egyszer megütötte, de csak azért, mert provokálták – figyelmeztetett a terapeuta. Az is árulkodó lehet, ha a partnerünknél valamilyen oknál fogva az előző társ a piedesztál tetején áll, mert ez azt jelenti, hogy a másik soha nem érhet fel hozzá, és állandó kritika alanyává válhat.

A szakember szerint az sem sokkal szerencsésebb, ha az áldozatot idealizálja túl a bántalmazó. Ebben az esetben ugyanis nem feltétlenül értünk rajong, hanem egy elképzelt ideálért, és törekedhet arra, hogy megváltoztasson minket, miközben teljesen mindegy, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem. Amikor viszont rájön, hogy nem felelünk meg az elképzeléseinek, megint jön a becsmérlés, amellyel porig rombolhatja a saját magunkról alkotott, egészséges képünket. Nem minden ilyen jel utalhat bántalmazó emberre, de ha négy-öt ilyen momentum folyamatosan megjelenik nála, akkor ezeket már nem szabad figyelmen kívül hagyni – szögezte le Katona Katalin. Hangsúlyozta azt is: a bántás és bántalmazás között is különbséget kell tenni. Előfordulhat kontrollvesztés még a legjobb szándékú ember életében is, de a bántó félben viszonylag rövid időn belül megjelenik a bűntudat, és törekszik arra, hogy ez ne fordulhasson elő újra. A bántalmazásnak viszont csak egyetlen célja van: a hatalom gyakorlása a másik fölött. Ott nincs lelkiismeret-furdalás, nincs szégyenérzet, 

a bántalmazó nem bánja meg, amit tesz, mert az ő sérelmei – legalábbis szerinte – minden esetben jogosak.

Ráadásul a bántalmazásban is tetten érhető egyfajta fokozatosság. Amennyiben elképesztő félelmet generál bennünk, ha a másik dühös lesz, de ezen a ponton megáll, akkor érzelmi bántalmazásról beszélhetünk. Az viszont már súlyosabb szituációkat vetít előre, ha valaki dühében túl közel jön hozzánk, rázza az öklét, fölénk emeli azt, esetleg belever a falba. – A bántalmazás tehát nem azzal indul, hogy azonnal agyonverik a másikat. Sokszor eleinte célozgatásokkal kezdődik, verbális bántalmazással folytatódik, utána következik az ököllel való fenyegetés, a tárgyak dobálása, és azt követi a fizikai bántalmazás – részletezte a szakember.