A család a biztonság záloga

Holnaptól ismét Budapestre figyel a világ: Magyarország ötödször rendezi meg a budapesti demográfiai csúcsot. Nagy értéke ezeknek a találkozóknak, hogy itt őszintén tudunk és merünk beszélni demográfiai ügyekről – véli Fűrész Tünde. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, a KINCS elnöke a lapunknak adott interjúban elmondta, hogy a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben sem került háttérbe a családügy a kormányzati politikában, sőt új intézkedésekkel igyekeznek megvédeni a magyar családok biztonságát.

Fűrész Tünde KINCS elnök Budapest 20230906 Fotó: Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A KINCS felmérései is mutatják, hogy ma már a munka és a család könnyebben összeegyeztethető, mint korábban. Fotó: Bach Máté

– A két évvel ezelőtti demográfiai csúcs előtt ön még sikerekről beszélt a hazai demográfiai folyamatokat illetően, tavaly óta viszont kedvezőtlen számokat is látunk.

– A Covid-járvány ellenére 2021 kiemelkedő év volt a gyermekvállaláshoz kapcsolódó demográfiai mutatók szempontjából: kétszer több házasságkötés, uniós átlagot jócskán meghaladó termékenységi ráta és születésszám-növekedés jellemezte. 2011 és 2021 között nagyon sikeres évtizedről beszélhetünk, az unióban nálunk növekedett legnagyobb mértékben a házasságkötési és a gyermekvállalási kedv, uniós sereghajtóból felkerültünk a felső harmadba. Lemodelleztük a KINCS-ben, hogy mi lett volna, ha minden maradt volna a 2011-es szinten: ebben az esetben 154 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg, 185 ezerrel kevesebb házasságot kötöttek volna, 51 ezerrel több válás lett volna és 109 ezerrel több abortusz. Az, hogy ezt a katasztrofális helyzetet sikerült elkerülnünk és megállítottuk a negatív trendeket, már önmagában óriási eredmény, főleg úgy, hogy közben a gyermekvállalási korban lévő női korosztály létszáma közel ötödével csökkent. A mögöttünk hagyott évtizedben a gazdasági és a foglalkoztatási konjunktúrával párhuzamosan javulás volt a népesedési helyzetben is. Ezt a pozitív trendet törte meg a 2022 februárjában kitört ukrajnai háború, és ezt követően egész Európában, így Magyarországon is visszaestek a születésszámok. 2022-ben a 27 uniós ország közül 26-ban kevesebb gyermek született, 16-ban nálunk nagyobb mértékben csökkent a születések száma, egyedül Portugáliában volt kis növekedés 2021-hez képest. Az is igaz, hogy kevesebben házasodnak, de tavaly még így is nyolcvan százalékkal többen, mint 2011-ben. A háború okozta gazdasági válság miatt Európa-szerte tapasztalható a házasságkötés, a családalapítás, a gyermekvállalás elhalasztása. Az instabilitás, a változásokkal teli, bizonytalanabb idők nem kedveznek a házasságkötéseknek és a gyermekvállalásnak, amihez a legfontosabb tényezők éppen a stabilitás és a biztonság.  

– Nem véletlenül ez a mostani demográfiai csúcs fő témája. De amíg tart a háború, a kormány mit tud tenni a nemzetközi politikai, gazdasági és energiaválság közepette a magyar családok anyagi és lelki biztonságának megőrzéséért?

– A helyzetet nehezíti, hogy a gazdasági gondok mellett a migrációs és az értékválság is aggasztó mértékben mélyül Európában. Meg kell küzdenünk a család értékét relativizáló és romboló folyamatokkal is. Mégis van remény, mert nemzetközi felmérések szerint az európai emberek számára még mindig nagyon fontos a család, a többség szerint a bevándorlás helyett a családok támogatásával kell kezelni a demográfiai problémákat. Talán egyszer az európai politikai döntéshozók is meghallják az emberek hangját és akkor a családot sokkal előrébb helyezik a döntéseikben úgy, mint Magyarországon. Ezért is sorsdöntő, hogy milyen eredményt hoznak a jövő júniusi európai parlamenti választások.

– A KINCS Hungarostudy 2021 kutatása szerint a magyarok a házasságot tekintik a legideálisabb együttélési formának, a fiatalok még mindig legalább két gyereket szeretnének. Tehát mi kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint más uniós országok?

– Nálunk a család értéke nem erodálódott olyan szinten, mint máshol, a magyarok szeretnek családban élni, és a fiatalok átlagosan legalább két gyermeket szeretnének. Ahhoz, hogy a bizonytalanságok ellenére se halasszák el a gyermekvállalást, segíteni kell őket. Nem véletlen, hogy az idei évtől a kormányzat a harminc év alattiak gyermekvállalásának erősítését célozta meg számos új intézkedéssel. Ez azért fontos, mert ha még a húszas évek során megszületnek az első gyermekek (jelenleg átlagosan 29 évesen születik az első gyermeke egy magyar nőnek), akkor sokkal nagyobb az esély, hogy testvérek is lesznek. A harminc év alatti édesanyák szja-mentességéről, a diákhitel-tartozás elengedéséről és a babaváró támogatás átalakításáról is ennek szellemében születtek meg a döntések. 

– A csok feltételei is változnak, miért szűnik meg jövőre ez a támogatás az ötezer főnél nagyobb lélekszámú településeken? 

– A kormány egy célzottabb otthonteremtési lehetőséget tervez létrehozni. A családalapításhoz kutatásaink szerint a stabil párkapcsolaton és biztos munkajövedelmen túl az önálló, saját tulajdonú otthon a legfontosabb tényezők. 2015 óta közel 230 ezer család vette igénybe a csokot, vagyis minden ötödik gyermeket nevelő család ennek köszönhetően tudott nagyobb, újabb lakásba költözni. Az átalakításokkal nem spórolni kíván a kormány, hanem elvégzi azokat a finomhangolásokat, változtatásokat, amelyek által még célzottabb lesz egy-egy támogatás. Jövőre több mint 3300 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben a családok támogatására, tehát a családügy továbbra is prioritás marad még a nehéz gazdasági helyzet ellenére is. Nem úgy, mint 2008–2009-ben, amikor a gazdasági válság hatására még azt a nagyon kevés családtámogatást is elvették az akkori baloldali kormányok, ráadásul pont abban az időszakban, amikor a Ratkó-unokák még gyermekvállalási koruk csúcsán voltak. Akkoriban csökkent a születések száma a nagy létszámú szülőképes női korosztály ellenére. A tavalyi népszámlálás eredménye szerint Magyarország népessége több mint háromszázezerrel csökkent 2011-hez képest, de a 15 év alatti korosztály létszáma nem csökkent, ugyanúgy 1,4 millió maradt, mint 2011-ben, ami annak köszönhető, hogy sokkal kevesebb szülőképes korú nő átlagosan több gyermeket hozott világra 2011–2022 között.

– Az anyagi támogatás mellett hogyan lehet megőrizni, erősíteni a családok biztonságát, illetve biztonságérzetét?

– Két területe van annak, hogy a családok erősek maradjanak és gyarapodjanak. Az egyik az anyagi segítség, az adókedvezmények, a kedvező kamattámogatású kölcsönök vagy a csed100, amelyek anyagilag előnyös helyzetbe hozzák azokat, akik gyermeket nevelnek. A másik a családbarát szemlélet és környezet kialakítása. Ma már az élet majdnem minden területén a család mint érték és fókusz természetes módon jelenik meg, például Családbarát Hely tanúsító védjeggyel már több mint háromezer szervezet rendelkezik. A munka és a család egyensúly kapcsán is nagyot léptünk előre, ha csak arra gondolunk, hogy a foglalkoztatottak száma és a gyermekvállalási kedv egymással párhuzamosan nőtt 2010 óta. A KINCS felmérései is mutatják, hogy ma már a munka és a család könnyebben összeegyeztethető, mint korábban. A családszervezetek kiterjedt hálózata pedig számos lehetőséggel támogatja a családbarát Magyarországot.  

– A KINCS januárban lesz hatéves, elnökként mit tart az elmúlt időszak legfőbb eredményének?

– Kezdetektől célunk, hogy a családokért felelős kormányzati terület háttérintézményeként és kutatóműhelyeként hidat képezzünk a politikai döntéshozók és a szakmai, tudományos világ között, a magyar családokat szolgálva. Igyekszünk a családközpontú gondolkodás terén együttműködni minél több szervezettel. Százötvennégy hazai és külföldi szervezettel állunk kapcsolatban – köztük családszervezetekkel, egyetemekkel, szakmai szervezetekkel, állami szervekkel. Vallom, hogy közös kincsünk a KINCS, ahogy a demográfiai folyamatok és a családok helyzetének javítása is közös nemzeti ügy, amiben jó, ha minél többen vesznek részt. Folyamatosan, hónapról hónapra monitorozzuk a családok helyzetét, közérzetét, milyen problémáik és igényeik vannak, hogyan látják a saját életük alakulását. A nagy kutatásaink közül a magyarok lelki állapotát vizsgáló Hungarostudyra vagyok a legbüszkébb, amit intézetünk névadója, Kopp Mária kezdett el 1988-ban. A 2021-es felmérésünk megmutatta, hogy a lelki állapot, a boldogságmutatók, identitásunk és megküzdési képességeink terén is sokat fejlődtünk. A mostani demográfiai csúcs előkészítésében is részt vett a KINCS, nemcsak a szakmai programokon, hanem a szombati családi napon is képviseltetjük magunkat. 

 Borítókép: Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke (Fotó: Bach Máté)