Rózsavölgyi Vilmos közel a hetvenhez kiváló egészségnek örvendett. Egyike volt az ország legtapasztaltabb repülős szakembereinek. Korábban oktatóként is tevékenykedett, a szenvedélyét pedig a két fiának is átadta. A börgöndi repülőnapon a fiatalabbal, Árpáddal ült be egy T–28-as Trojan típusú gépbe. Elöl foglalt helyet a fiú, mögötte az édesapja. Összeszokott páros voltak, számtalan manővert teljesítettek bemutatókon. Vasárnap nem sejthették, hogy mindketten életüket vesztik.
– Árpád és Vilmos is kiváló hangulatban volt a repülés előtt. Vili bácsinak a tervei szerint ez volt a búcsúrepülése, és a sors úgy hozta, hogy sajnos az is lett. Délután 3 óra 10 perckor szálltak fel, és körülbelül 10 perc múlva bekövetkezett a baleset
– mondta egy neve elhallgatását kérő informátor.
Hogy a becsapódás előtt ki vezette a gépet, egyelőre nem tudható, de a szakértő a Bors érdeklődésére elmondta, hogy általában az elöl ülő pilóta irányít.
– Mindkettőjük előtt van kormány, amelyek egyébként párhuzamosan működnek – jegyezte meg a pilóta, majd rátért a körülményekre:
– Az időjárás kedvezett a kirándulóknak. Talán túl meleg is volt, és éppen ezért annyira híg volt a levegő, hogy a pilótáknak plusz sebességgel kellett repülniük a manőverek biztonságos végrehajtásához. Ez önmagában még nem is lett volna probléma, hiszen a gépek amúgy is 400-500 kilométer/órás sebességgel haladnak. A nagyobb baj az lehetett, hogy olyan termikus fel- és leáramlások voltak, amelyeket nem lehetett előre kiszámítani. Ezek nyilvánvalóan egyetlen térképen sem szerepelnek. Közérthetően úgy a legegyszerűbb ezt megfogalmazni, hogy egy-egy emelés úgy hat a gépre, mintha egy lapáttal alávágnának – magyarázta a pilóta.
– Valószínűsíthető, hogy az emelés merülőoldalát kapták el. A videókon is látszik, hogy amikor az orsómanőverhez felhúzták a gép orrát, körülbelül 10 fokra siketült a 30 fokos szög helyett – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: a műrepülésben különösen fontos, hogy kialakuljon a pilóták mozdulataiban az automatizmus.
Tény, hogy mindkét pilóta több ezer órás tapasztalattal rendelkezett, ami Magyarországon ritkaságnak számít.
Példamutató együttműködés a börgöndi tragédia után
A Fehérvári Tűzoltó Egyesület önkéntesei évek óta biztosítják a börgöndi repülőnapot. Vasárnapig „eseménymentesen” tették ezt – olvasható a Fejér vármegyei hírportál, a FEOL cikkében.
– Volt velünk két olyan önkéntes, aki nem járt még egyetlen káreseményen sem, most azonban bekövetkezett a tragédia
– mondta Koppán Viktor Dávid, a Fehérvári Tűzoltó Egyesület helyszíni beavatkozó egységének parancsnoka. – Nem gyakori, hogy önkéntes tűzoltóknak légikatasztrófák helyszínén kell cselekedniük, de ezúttal ez történt. Eleinte nagyon nyugodt napunk volt, rengeteg kisgyerek jött az autóhoz, felmásztak, nézelődtek, érdeklődtek. Sorban következtek a légibemutatók, mi is érdeklődve figyeltük a gépeket. De aztán úgy álltunk, hogy eltűnt a szemünk elől a szerencsétlenül járt gép, és csak a közönség sikoltozására, kiabálására lettünk figyelmesek, illetve a rendezvény egyik szervezőjének rádión érkezett utasítására, hogy lezuhant egy repülőgép, azonnal induljunk a helyszínre.
Koppán Viktor Dávid hozzátette, hogy rohanva érkezett hozzájuk három néző, három fiatal budapesti tűzoltó, akik védőruhát kértek és csatlakoztak a csapathoz. Rádión értesítette a megyei katasztrófavédelem műveletirányítását, akik a megfelelő számú autót indították a helyszínre, és ők gyorsan meg is érkeztek.
– A három budapesti „civil” tűzoltóval kiegészülve mentünk a lezuhanás helyére. A füstöt már messziről lehetett látni, de közelebb érve már azt is észrevettük, hogy egy autó lángolva ég. A roncsot arrébb találtuk meg, az addigra már nem égett. Az első dolgom az volt, hogy rádión megkérdeztem a repülésirányítót, hányan ültek a gépen, hogy tudjam, hány személyt kell keresnem. Sajnos gyorsan kiderült, hogy akik a gépen tartózkodtak, azok az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedtek, rajtuk már nem lehetett segíteni. Azonnal elkezdtük az autó oltását, hogy lássuk, vannak-e a járműben. Közben a mentők megkezdték a sérültek ellátását. Az érkező hivatásos tűzoltókkal kiegészülve eloltottuk az autót, illetve kis területen az aljnövényzet is lángra kapott, de azt a tüzet is gyorsan sikerült megfékezni. Szerencse, hogy nem ült senki az autóban. Az oltás után már mi is tudtunk segíteni a sérültek szállításában a mentőhelikopterhez, illetve a mentőautóhoz. A katonákkal, a rendőrökkel, a légiügyi hatósággal, a tűzvizsgálóval kiegészülve végül átvizsgáltuk a területet esetleges maradványok, roncsdarabok után – fejtette ki Koppán Viktor Dávid.
A becsapódást követően a repülőgép motorja és üzemanyaggal telítődött, szétrepülő részei lobbantották lángra, gyújtották fel az autót és okoztak sérüléseket az ott tartózkodó család tagjainak. Maga a gép törzse néhány méterrel messzebb ért földet. Felmerül a kérdés, hogy került oda az autó? Erről Koppán Viktor Dávid, a tűzoltó egyesület elnöke nem tudott nyilatkozni, de a FEOL úgy tudja, hogy
a zárást végző polgárőröknek azt mondta a család, Abára szeretnének átmenni a földúton. Átengedték őket, de sajnos megálltak nézelődni a biztonsági zónán belül.
Elsők között, néhány másodperccel az önkéntes tűzoltók előtt értek a helyszínre a repülőnap földi programjaiban közreműködő – toborzást végző – hivatásos katonák, akik azonnal tudták, mi a dolguk. Néhányuk hátramaradt visszatartani az érkező civileket, azaz „zárt”, a többiek pedig először az autó sérültjein segítettek, mert azok olyan sokkos állapotba kerültek, hogy ösztönösen menekültek volna a helyszínről, ezért őket a mentőkhöz kellett kísérni. Ők maguk nem is voltak tudatában a sérüléseiknek. A három súlyosabb állapotban lévőt aztán a mentőhelikopter, a könnyebben sérültet pedig a mentőautó szállította el. A katonák példamutató módon mindvégig segítettek a tűzoltóknak, a mentőknek, a rendőröknek, és a helyszín átvizsgálásában is részt vettek.
