Böröndi Gábor: Rég nem látott hadgyakorlat lesz az ország nyolc pontján

A most belépő fiatalok történelmi jelentőségű korszakban válhatnak a hazájuk védelmében aktív részt vállaló katonákká – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes. A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint az orosz–ukrán háború után fel kellett rázni a hadsereget, aminek része, hogy novemberben évtizedek óta nem látott komplex hadgyakorlat kezdődik Magyarország nyolc pontján. A honvédség parancsnoka beszélt a haderőfejlesztés folyamatáról, a toborzásról és a katonahivatás szépségeiről is.

20230831 Budapest Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Azt az utasítását is bírálat érte, hogy a katonák személyi fegyverüket viselik.

– A katonák egy része adminisztratív feladatot lát el, ők csak a lövészeteken találkoznak fegyverükkel. Akkor, amikor a honvédség átfegyverzés alatt áll, azt látnia kell mindenkinek. Nemcsak azt rendeltük el, hogy katonáink hordják a lőfegyvereiket, hanem alakulatonként bajnokságokat is hirdettünk arra, hogy ki tudja az új fegyvert minél előbb szét- majd összeszerelni. 

Az állampolgárokban pedig tudatosul, hogy a katona az nem más, mint egy, a jogszabályoknak megfelelően fegyvert viselő állampolgár, aki fegyverét a haza védelmében kész is használni.

– A békéhez erő kell. Hol tart a toborzás?

– Most ott tartunk, hogy a honvédség létszáma stabilizálódott, bizonyos tiszti, altiszti kategóriákban pedig növekedni kezdett, emellett pedig emelkedő toborzási létszámról beszélhetünk. Az idén a tiszti és az altiszti képzésre (az úgynevezett Acélkocka rendszerbe) bevonultak összlétszáma ötszáz fő, ez a Magyar Honvédség utánpótlásához megfelelő létszám. A Magyar Honvédség megújul és nemcsak eszközeiben, hanem gondolkodásmódjában is, ez pedig az „Embert a vasra” toborzó kampány kapcsán fizikai formát is öltött. A legújabb technikával, a Zalaegerszegen készülő Hiúz gyalogsági harcjárművel ellátott zászlóalj felállítása és a bevonulás során szakítottunk az eddigi gyakorlattal. Egyrészt nem általánosságban toboroztunk, hanem konkrét alakulathoz, konkrét helyőrségbe lehetett jelentkezni Hódmezővásárhelyen, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz. Ide a leendő katona úgy vonul be, hogy az alapkiképzést is itt végzi el, majd a szolgálatát is itt teljesíti. Másrészt egy egyszerűsített felvételi eljárást tesztelünk, természetesen megfelelő szűrőket alkalmazva a kiválasztás során. A felkészített állomány a bevonulás pillanatától kezdve kiemelt bérezést kap, hogy minél előbb harckész, kiképzett, NATO-doktrínákhoz alkalmazható gránátos alegységről beszélhessünk, és innen építkezzünk tovább. Mindenkinek, aki megjelent a bevonuláson és katonai szolgálatra alkalmasnak minősült, szolgálati lehetőséget biztosítottunk a Magyar Honvédségben. Az ajánlatra olyan sokan jelentkeztek, hogy az eredetileg egynaposra tervezett programot két napra kellett bontani. A programban összesen 244-en kezdhetik meg többhetes alapkiképzésüket Hódmezővásárhelyen, kiemelt bérezéssel. Egyre népszerűbbek a Magyar Honvédség további programjai is: a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket támogató Önkéntes Katonai Szolgálatot ebben a hónapban több mint 150 fiatal választotta, az úgynevezett Egységes alapkiképzési programban pedig kilencven fő vonult be a napokban Kaposvárra és Kecskemétre.

Fotó: Kovács Tamás

– A Hiúzokkal felszerelt zászlóalj programjának kiemelése nem jelent bérfeszültséget?

– A zászlóalj teljes állománya megkapja a kiemelt bérezést, nem csupán az újonnan felvett legénységi katonák. Amikor alegységek feltöltéséről van szó, az megelőzi az egyéni érdekeket, magyarul ha egy zászlóalj vagy a Gripen-alakulat és a tüzérosztály fel van töltve, akkor az az egész honvédséget húzza magával. Nem lehet megfeledkezni ugyanakkor a magyar munkaerőpiaci helyzetről sem, ami azt mutatja, hogy sokan magasabb fizetésért sem mennek el az ország másik végébe szolgálatra. Erre reagálva Kaposváron egy lövészzászlóalj felállítását kezdtük meg.

Komoly tűzerőt jelentenek a honvédség Panzerhaubitzer 2000-es ütegei (Fotó: Vasvári Tamás)

– Mennyiben változtattak a beszerzési terveken, célokon az orosz–ukrán háború tapasztalatai?

– Az említett walesi csúcson egy nehézdandár létrehozását vállalta Magyarország, ennek alapjait rakták le a Hiúz zalaegerszegi gyártásával, ahol a Rheinmetall a magyar észrevételek, igények alapján fejleszti a gyalogsági harcjárművet. A korábban beérkezett Leopard 2A4-esek után hamarosan már a legmodernebb Leopard 2A7-es újabb példányai is az országban lesznek. A Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegekből 24-et rendeltünk, ebből 23 már beérkezett Tatára. Az osztály megfelelő tűzvezető, irányítási-vezetési, illetve radarrendszerrel rendelkezik. A légierőhöz beérkezett az összes H145M, megkezdődött a nagyobb H225M helikopterek szállítása. Nagyon fontos a légvédelmi képesség, a NASAMS telepítése és működőképessé tétele, illetve most aktív és később passzív radarok beszerzésével válik teljessé a légtérellenőrzés. Folyamatban van a hadsereg digitalizációja, az úgynevezett vezetési-irányítási rendszer kidolgozása, hogy a vezérkari főnöki parancsok automatizált módon jussanak le a megfelelő szintre, ha kell, az egyes katonáig. Alulról felfelé is építkezünk, hiszen a Digitális katona program alapján a katonák olyan szenzorokat is kapnak, amelyek a megszerzett információt a vezetési rendszerbe továbbítják, ahol azokat kiértékelik és eljuttatják a hadműveleti parancsnokig vagy a vezérkari főnökig. 

A digitalizáció mellett a drónokra helyezzük a fő hangsúlyt, a legújabb intézkedésem az volt, hogy jelentős számú olcsó drónt veszünk, amelyeket kiadunk az összfegyvernemi alegységekhez, hogy szokják meg az alkalmazásukat, használják ezeket, sajátítsák el a kezelésüket készségszinten. 

Ezek nem csapásmérő eszközök, a beszerzésüket a közelmúltban jelentette be a honvédelmi miniszter.

– Milyen nagyobb beszerzések várhatók?

– Megkezdődött a sorozatvető tüzérségi rendszer beszerzésének előkészítése.

A mélységi precíziós tűzcsapások fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Nagyon fontos a rádiózavarás és az elektronikai harcképességek fejlesztése. Az ellenséges drónokat elektronikai harccal vagy csapatlégvédelemmel lehet megsemmisíteni. Az utóbbival kapcsolatban elsősorban a Lynx harcjármű alvázára telepített Skyranger rendszer beszerzésére gondolok, ami egy légvédelmi gépágyú, kiegészítve légvédelmi rakétákkal. Alegységtől dandár szintig növeljük a páncéltörő képességet is, amelynek elemei a vállról indítható Carl Gustaf és az irányított Spike páncéltörő rakétarendszerek.

– Mindössze egyórányi autóútra van a déli határtól Európa puskaporos hordója, a Balkán. Erősíti a honvédség a jelenlétét a térségben?

– A Nyugat-Balkán stabilitása Magyarország alapvető biztonsági érdeke. A Magyar Honvédség már a koszovói szerepvállalással, Kajári Ferenc vezérőrnaggyal bebizonyította, hogy képes parancsnoki beosztás ellátására. A pár hónappal ezelőtti koszovói események idején a magyar katonák helytálltak elhivatottságuknak, felkészültségüknek, képzettségüknek és felszerelésüknek köszönhetően. A következő nagy lépés Bosznia-Hercegovinában az Európai Unió és a NATO egyetlen közös művelete, az Althea, amelynek élére magyar tábornokot javasoltunk. Amennyiben az EU nagyköveti tanácsa igent mond, akkor 2024 januárjától magyar parancsnoka lesz a katonai műveletnek. Ezzel elismernék Magyarország geopolitikai erőfeszítéseit, illetve röviddel a koszovói után az Althea magyar vezetése példátlan lenne a hasonló méretű hadseregek esetében. A leendő vezető munkáját úgynevezett parancsnoki csomaggal is támogatjuk, ez többek között a H145M helikopterek kitelepítést jelenti a hadműveleti területre.

A honvédség H145M helikoptere Újdörögdön, a Fire Blade 2022 többnemzeti helikopter harcászati gyakorlaton (Fotó: Bánkúti Sándor)

– Hol tart az egyik H145M helikoptert érintő júniusi, horvátországi tragédia kivizsgálása?

– Egy ilyen eset kivizsgálása legalább 8–12 hónap. Sokak számára talán elképzelhetetlen, hogy milyen részletességgel vizsgálódnak. Még azt is megnézik például, hogy a katonák előzőleg mit ettek, mit csináltak, milyen lelkiállapotban voltak. Az utolsó darabig begyűjtött roncsokat apró darabokra szedik, az alkatrészeket bevizsgálják, megnézik a korábbi javítások feljegyzéseit. Ellenőrzik, visszahallgatják a rádióforgalmazást, a repült útvonalat. Ami már tudható, hogy a katonák rendben végrehajtották a kiképzési feladatot, a visszaúton történt a tragédia.

A vezérkari főnök szerint a katonai élethivatásnál nincs szebb (Fotó: Mirkó István)

– Ennyi veszély, szakmai kihívás és kötöttség mellett miért éri meg egy magyar fiatalnak honvédnek állni?

– Szolgálat, kihívás, de ezzel együtt elismerés is. Ezt jelenti a katonai lét a számomra. Szerintem ennél értékesebb élethivatás, pálya – nem lebecsülve a többit – nincs. Esküvel vállaljuk, hogy életünk árán is megvédjük Magyarországot, büszkék vagyunk arra, hogy magyar katonák lehetünk. A technika adott, innentől kezdve rajtunk múlik, hogy ez a honvédség a régió meghatározó haderejévé válik-e. A személyi változások ideje lejárt, az én feladatom, hogy – amennyire ezt a biztonsági környezetünk megengedi – stabilitást és stabil szolgálati körülményeket teremtsek és mindenki érezze: a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium vezetése, a kormány és a társadalom is megbecsüli a katonák szolgálatát. 

Borítókép: Böröndi Gábor vezérezredes szerint a katonákon is múlik, hogy a honvédség a térség meghatározó ereje legyen (Fotó: Mirkó István)