A kezdeményezés Magyarország számára korszakos program, mivel mind gazdasági, mind tudományos, mind biztonsági szempontból komoly előrelépést jelent – jellemezte a magyar űrhajósprogramot a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.
Sztáray Péter kedden azt követően nyilatkozott a közmédiának, hogy Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal közösen Budapesten meglátogatták a négy magyar űrhajósjelöltet.
Az államtitkár hozzátette: remélik, hogy ezzel a programmal az új generációkat is inspirálhatják majd, és amikor a második magyar űrhajós is visszatér a világűrből, sokan akarnak majd az ő nyomdokaiba lépni.
A HUNOR űrhajósprogram egyben szuverenitási kérdés is,
tekintettel arra, hogy azok az országok, amelyek jelen vannak a világűrben, sok szempontból erősítik szuverenitásukat – mutatott rá Sztáray Péter.
Az államtitkár a program egyik fő céljának azt nevezte, hogy „a repülés során magyar műszerekkel, magyar űrhajóssal szerezzünk minél több tapasztalatot”, és ezeket később az űrkutatásban kamatoztathassuk.
Ferencz Orsolya szerint várhatóan az év végére kiderül, hogy a négy magyar űrhajósjelölt közül ki lesz az a kettő, aki az Egyesült Államokban folytatja majd a kiképzést, azonban az, hogy végül melyik magyar űrhajós repül fel a világűrbe, majd csak a program vége felé tudható meg.
A miniszteri biztos szerint egy ilyen nemzeti program a benne részt vevő felsőoktatási intézményeknek, kutatócsoportoknak, kutatóhálózatoknak és cégeknek óriási katalizáló erő, hiszen az űrtechnológia, az űripar a 21. század legfejlettebb gazdasági ágazatának alapja.
Ezért ez a program, amelyben „nemzeti, szuverén hatáskörben dönthetjük el”, hogy a magyar tudós, a kutató mivel foglalkozik harminc napig a nemzetközi űrállomás fedélzetén, hatalmas lendületet ad a felsőoktatásnak és a tudományos kutatásoknak is.
