Hozzátette, ez a biztonságérzet hiányzott sajnos 2010 előtt a pénzügyi válság időszakában, ami Magyarországon már 2006-ban kezdődött. Kimutatott tény, hogy akkortájt sokan halasztották későbbre vagy mondtak le a gyermekvállalásról hazánkban, mégpedig a foglalkoztatott, házas, legalább középfokú végzettségű nők közül. Ezzel szemben
a jelenlegi időszakban a nők is meg tudják tartani a munkájukat, ami jelentősen növeli a biztonságérzetet
– világított rá.
A kétkeresős családmodell kapcsán Szalai Piroska emlékeztetett: a keleti blokk országaiban, az ötvenes években a nőknek mindenhol kényszer hatására kellett munkába állniuk, mára pedig a női munkavégzés az élet természetes részévé vált. – Ebben a térségben nem kérdés, hogy csak akkor tudnak megszületni a gyerekek, ha mindkét szülő keresetére lehet számítani. A Lajtán túl, ahol nagy arányban csak évtizedekkel később álltak munkába a nők, még mindig arról beszélnek a szakértők, hogy akkor születnek meg a gyermekek, ha a nők otthon tudnak maradni. Nálunk a 2010 környéki időszak példájából vezethető le, hogy akkor érkeznek világra a kívánt gyerekek, ha a munkahely biztonságban van – magyarázta.
Szalai Piroska úgy fogalmazott:
egy paradoxonban élünk, és a keleti blokkbeli attitűdök nem szerepelnek kellő súllyal a nemzetközi szakmai diskurzusokban.
A mi felelősségünk erre felhívni a figyelmet, amit meg tudunk tenni egy demográfiai csúcson
– jelezte.
Szalai Piroska kifejtette: Magyarországon akkor emelkedett jelentősen a termékenységi ráta, amikor a gyed extrát, a babaváró kölcsönt vagy a csokot bevezették. Ezek mind gazdasági, azaz munkaerőpiaci vagy pénzügyi intézkedések.
Borítókép: Szalai Piroska (Fotó: Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!