Az utóbbi időben több vandál támadás volt a keresztény jelképek, a keresztek ellen Magyarországon. Az államalapítás ünnepén, Szent István napján vandálok gyújtották fel a Pest vármegyei Nagykovácsi melletti Nagy-Szénáson 2019-ben állított fakeresztet, a rongálás komoly indulatokat váltott ki a faluban és országosan is.
Számos keresztet megrongáltak
Még le sem nyugodtak a kedélyek, egy héttel később lapunk egy olvasója hívta fel a figyelmet arra, hogy ismét kereszteket törtek le a Margit hídon található koronákról. Miután a BRFK hajtóvadászatot indított utánuk, az elkövetők feladták magukat, a fiatalemberek részegségükkel magyarázták a tettüket.
Nem ez volt az első eset, hogy valakik a rongálásban lelték örömüket, 2021 januárjában egy férfi és egy nő törte le a Margit hídon lévő Szent Korona kőkeresztjét.
2019-ben pedig egy 22 éves nő rúgta le a keresztet a Szent Koronát ábrázoló kőszoborról a Margit hídon. Gyöngyösön is több hasonló rongálás történt idén, júniusban egy hét alatt háromszor is letörték ismeretlenek az országzászló-emlékművön lévő kőkeresztet.
Több támadás érte korábban a Vác térségében, a Látó-hegyen levő keresztet is, amit 2001-ben a Szentimrevárosi Egyesület állított Szent Margit tiszteletére. A fakeresztet a következő években háromszor is megrongálták, ledöntötték, legutóbb 2008-ban. Az egyesület végül idén döntött úgy, hogy a keresztet kicseréli, annak elkészítése folyamatban van. A tervek szerint a keresztet októberben az eredeti helyén állítják fel.
Sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez
A keresztek felújításának folytatására, a KDNP Fogadj örökbe egy keresztet! kezdeményezéséhez csatlakozásra buzdított a napokban a területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkár, a párt ügyvezető főtitkára a Somogy vármegyei Szabáson.
Latorcai Csaba a község Szűz Mária Szent Neve templomhoz tartozó, felújított kőkeresztjének átadásán közölte: „a mindent végképp eltörölni akaró baloldali uszító magatartás vezet ahhoz, hogy jó heccé válik keresztek letörése és felgyújtása, ezért is fontos folytatni keresztek örökbefogadását, felújítását”.
Hozzátette: amíg Nyugat-Európában eltávolítják a kereszteket, templomokat becstelenítenek meg, embereket hurcolnak meg keresztény hitükért, addig Magyarországon összefogással megújítják a szent szimbólumokat. Latorcai Csaba kijelentette, hogy a KDNP Fogadj örökbe egy keresztet! kezdeményezése „a legnehezebb gazdasági helyzetben indult, ugyanakkor, vagy éppen ezért magánszemélyek, közösségek, a KDNP alapszervezetei, civilek szép számmal vállalnak keresztfelújításokat”.
Felújítás közösségi munkában
A politikus arra biztatott mindenkit: ahogy őseink évszázados hagyomány szerint keresztet állítottak engesztelésül betegség, járvány vagy fegyveres konfliktus idején, úgy tegyék ezt most is, csatlakozzanak a KDNP kezdeményezéséhez, álljon minél több felújított kereszt az utak mentén, falvakban, városokban. – Állítsunk minél több keresztet a békéért, és kulturális örökségünkért! – tette hozzá a politikus. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a KDNP honlapjára felkerült az a térkép, amelyen mindenki nyomon tudja követni, hol fogadtak örökbe keresztet.
A KDNP kezdeményezéshez kapcsolódóan – vagy akár attól függetlenül – nagyon sok keresztet újítottak fel, illetve állítottak magánszemélyek, helyi közösségek Magyarországon és a határon túl.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó és hőskultusz-igazgatósága a Facebook-oldalán is rendszeresen beszámol ilyen pozitív példákról. A közelmúltban felújították a hősök tiszteletére felszentelt keresztet a Nógrád megyei Dejtáron, néhány nappal korábban pedig a Zala megyei Külsősárdon avatták fel a megújított haranglábat és kőkeresztet. A munkálatokat önerőből, részben közösségi munkában végezte el a település önkormányzata. A Don-menti Magyar Honvédsírok Gondozására Alapítvány pedig az egykori Szovjetunió katonatemetőibe szervez több évtizede zarándokcsoportokat, ahol kereszteket is rendre felújítanak.
Borítókép: Egyesek rongálják, mások felújítják a kereszteket (Forrás: Facebook)
