Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Vissza a jövőbe baloldali módra – Márki-Zay jogi szakértője most már az első Orbán-kormánnyal hadakozik

Maffiaszerűen működő gazdasági alapokról értekezett irományában az a Fleck Zoltán, aki feles többséggel akart kétharmados törvényeket felülíratni.

Magyar Nemzet
Forrás: Jelen2023. 09. 04. 12:08
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már az első Orbán-kormány megteremtette az autokratikus visszalépés, a demokrácia felszámolásának feltételeit – írta Fleck Zoltán, baloldali jogszociológus a Jelen című közéleti lapban. Fleck Zoltán kijelentéseinek komolyságát annak fényében kell vizsgálni, hogy mint arról a lapunk beszámolt, ő volt Márki-Zay Péter bukott kormányfőjelölt közjogi stábjának vezetője. A jogász kiállt a feles többséggel történő alkotmányozás és a jogállam felfüggesztése mellett, olyan álláspontot közölve, amely szerint az Orbán-kormányt a szavazók becsapásával kell leváltani. 

Fleck szerint a 2011-ben megszavazott alaptörvény semmis, és a választáson esetlegesen hatalomra kerülő baloldal bármilyen kis többséggel hatályon kívül helyezheti azt, mivel szerintük Magyarországon már kiépült az önkényuralmi rendszer. 

Sőt, Fleck Zoltán azt is fejtegette, hogy az Európai Bizottságban megértő fülekre talált a gondolat, és elkezdte a munkát az alkotmány átlépésének az előkészítése érdekében.

A szélsőséges, közfelháborodást keltő nézeteket számos neves értelmiségi elítélte. Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese úgy vélte, polgárháborús helyzetet idézne elő, ha egy kormányerő kétharmados többség nélkül kezdene alkotmányozni. A jogtalan alkotmányozás elképzelését bírálta mások mellett Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke és Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke. A kritikák azonban nem hatották meg Márki-Zay Pétert, aki akkori brüsszeli látogatása után azt állította,  hogy az uniós jogállamisági biztosok, Vera Jourová és Didier Reynders is jóváhagyták, hogy a baloldal kétharmad helyett feles többséggel alkotmányozzon. Az Európai Bizottság egyik illetékese azonban érdemben cáfolta azt, hogy a jogállamisági biztosok rábólintottak volna Márki-Zay Péter alaptörvényen átlépő tervezetére. 

A jogász legfrisebb írásába azt állítja, hogy már az első Fidesz-vezette kabinet kialakította azt a hatalomgyakorlási módszert, amely a pártvezető-kormányfő személye körül összpontosult, a teljes hűségre és alárendelődésre épült, és felépítette a maffiaszerűen működő gazdasági alapokat, de a kísérlet sikeréhez akkor még nem volt adott a kétharmados többség. „Az 1998–2002 között fennálló Orbán-kormány a végrehajtó hatalom jelentős megerősítésével, egy kancellári típusú kormányzással végezte el a jobboldali politikai mező kiépítését és stabilizálását” – szögezte le.

A jogszociológus azt is felrótta, hogy  szerinte már

az első Orbán-kormány is nyíltan megkérdőjelezte a rendszerváltás alkotmányosságát, amikor a „több mint kormányváltás” programjával új hatalomgyakorlási módozatot intézményesített.

 

Fleck Zoltán leszögezte: autokratikus puccsot hajtott végre a Fidesz tartalmi értelemben, amit a magyar köztársaság demokratikus elemeinek kiiktatására használ. Márki-Zay volt tanácsadója visszatért jól ismert vesszőparipájához, szerinte a 2010-es választások után a kormánypárt a nagy választói legitimációt megszerezve új, egypárti alkotmánnyal lepte meg az országot, miután az előző két évtized képtelen volt beteljesíteni egy konszenzuális alkotmányozás szükségletét. Úgy vélte, a kétharmados parlamenti többség veszélyeit jelentősen alábecsülték, amikor a kormányzati stabilitás és parlamenti egyensúly mellett az ideiglenesnek tekintett alkotmányt nem helyezték védelem alá, és az aránytalan választási rendszer miatt alakulhatott ki jelentős mandátumtöbbség. Arról azonban nem írt, hogy kinek és milyen jogi alapon kellett volna védnökség alá helyezni az alkotmányt. 

 

Fleck szerint a végrehajtó hatalmat korlátozó intézmények soha nem hordozták magukon a stabil jogállami kultúra jegyeit, az alkotmánybíráknak fontosabb volt státusuk megőrzése, mint néhány alkotmányos elv, illetve a bíróságok vezetésében nepotikus és a bírák belső függetlenségét megkérdőjelező hatalmi gyakorlatok alakultak ki. Emellett észrevétlen maradt a demokráciahiányos szervezeti kultúra is. – A Magyar Köztársaság könnyű préda volt a politikai jobboldalon magának helyet csináló Fidesznek, amely eddigre elvesztette eredeti jellegét, és egy személyközpontú, hierarchikus konglomerátummá vált. Gazdasági hátterét és forrásait az első Orbán-kormány teremtette meg a közpénzek jelentős mértékű átirányításával és a lojalitási hálózatok kiépítésével – állította a jogszociológus.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: Origó.hu)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.