Vissza a jövőbe baloldali módra – Márki-Zay jogi szakértője most már az első Orbán-kormánnyal hadakozik

Maffiaszerűen működő gazdasági alapokról értekezett irományában az a Fleck Zoltán, aki feles többséggel akart kétharmados törvényeket felülíratni.

A jogász legfrisebb írásába azt állítja, hogy már az első Fidesz-vezette kabinet kialakította azt a hatalomgyakorlási módszert, amely a pártvezető-kormányfő személye körül összpontosult, a teljes hűségre és alárendelődésre épült, és felépítette a maffiaszerűen működő gazdasági alapokat, de a kísérlet sikeréhez akkor még nem volt adott a kétharmados többség. „Az 1998–2002 között fennálló Orbán-kormány a végrehajtó hatalom jelentős megerősítésével, egy kancellári típusú kormányzással végezte el a jobboldali politikai mező kiépítését és stabilizálását” – szögezte le.

A jogszociológus azt is felrótta, hogy  szerinte már

az első Orbán-kormány is nyíltan megkérdőjelezte a rendszerváltás alkotmányosságát, amikor a „több mint kormányváltás” programjával új hatalomgyakorlási módozatot intézményesített.

Fleck Zoltán leszögezte: autokratikus puccsot hajtott végre a Fidesz tartalmi értelemben, amit a magyar köztársaság demokratikus elemeinek kiiktatására használ. Márki-Zay volt tanácsadója visszatért jól ismert vesszőparipájához, szerinte a 2010-es választások után a kormánypárt a nagy választói legitimációt megszerezve új, egypárti alkotmánnyal lepte meg az országot, miután az előző két évtized képtelen volt beteljesíteni egy konszenzuális alkotmányozás szükségletét. Úgy vélte, a kétharmados parlamenti többség veszélyeit jelentősen alábecsülték, amikor a kormányzati stabilitás és parlamenti egyensúly mellett az ideiglenesnek tekintett alkotmányt nem helyezték védelem alá, és az aránytalan választási rendszer miatt alakulhatott ki jelentős mandátumtöbbség. Arról azonban nem írt, hogy kinek és milyen jogi alapon kellett volna védnökség alá helyezni az alkotmányt. 

Fleck szerint a végrehajtó hatalmat korlátozó intézmények soha nem hordozták magukon a stabil jogállami kultúra jegyeit, az alkotmánybíráknak fontosabb volt státusuk megőrzése, mint néhány alkotmányos elv, illetve a bíróságok vezetésében nepotikus és a bírák belső függetlenségét megkérdőjelező hatalmi gyakorlatok alakultak ki. Emellett észrevétlen maradt a demokráciahiányos szervezeti kultúra is. – A Magyar Köztársaság könnyű préda volt a politikai jobboldalon magának helyet csináló Fidesznek, amely eddigre elvesztette eredeti jellegét, és egy személyközpontú, hierarchikus konglomerátummá vált. Gazdasági hátterét és forrásait az első Orbán-kormány teremtette meg a közpénzek jelentős mértékű átirányításával és a lojalitási hálózatok kiépítésével – állította a jogszociológus.

Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: Origó.hu)