A parlamenti pártok mellett már a politika színpadáról lekerült, vagy azt csak távolról szemlélő személyek is közölték, hogy pártjuk részt vesz a jövő évi európai parlamenti választáson. Legutóbb például a Megoldás Mozgalom (Memo) elnöke közölte, hogy
a Gattyán György vállalkozó által 2021-ben alapított párt elindul,
és önállóan veselkedik neki a 2024-es EP-választásnak.
A Memo komolyságát tükrözi, hogy a 2022-es választások előtt Gattyán György egy interjúban azt mondta, nem pusztán egyszerű, hanem kétharmados győzelemre van esélye. A pártnak ez végül nem sikerült, mindössze 1,04 százalékot kaptak, amivel azért azt elérték, hogy nem kellett visszafizetniük a kampányra kapott állami támogatást, sőt 2026-ig évente 50-60 millió forint költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak.
Vona Gábor is beszállt
Hasonló döntést hozott
Vona Gábor is, aki listavezetője lesz az általa nemrég alapított Második Reformkornak (2RK).
A pártelnök ezzel együtt azt is elárulta, ha pártja mandátumhoz is jut a jövő évi választáson, ő nem teszi át a székhelyét Strasbourgba vagy Brüsszelbe, helyét átadja a lista második helyén szereplő alelnöknek. A döntést Vona azzal indokolta, hogy a 2024-es választásnak nem pusztán az Európai Unió szempontjából van tétje, az eredménynek belpolitikai jelentősége is lesz. – 2024 a magyar belpolitikában korszakváltás lesz, mert le fog tisztulni, melyek azok a politikai erők, amelyek folytathatják a munkájukat – fogalmazott a pártelnök, aki szerint a 2022-es országgyűlési választás az ellenzéki összefogás miatt nem adott képet a pártok valós támogatottságáról, a jövő évi EP-választás azonban tiszta képet fog mutatni az egyes pártok népszerűségéről. Szerinte az is el fog dőlni, szükség van-e a 2RK által kínált alternatívára a NER-rel szemben.
Feltehetően megméreti magát a 2022-es választáson elbukott
Márki-Zay Péter is, aki pár hónapja alapította meg a Mindenki Magyarországa Néppártot. Az sem zárható ki, hogy Vona mellett a Jobbik másik korábbi elnöke, Jakab Péter és pártja is elindul az EP választáson.
Indul az ellenzéki roncsderbi
Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szerint
az új törpepártok behurcolták a sárgalázat a baloldalra, az életükért küzdő szereplők sorsát ugyanis megpecsételheti, hogy új versenytársak jelentek meg, akik ugyanabból a szavazói bázisból próbálnak meg lecsippenteni egy darabot, amelynek támogatásától ők a megmaradásukat remélhetik.
– Az európai parlamenti választás meg fogja rostálni az ellenzéket, hiszen – ha valamilyen külső hatásra nem változtatnak a terveiken – akkor ezen a megmérettetésen külön-külön vesznek majd részt. A jelenlegi adatok szerint ugyanakkor a legtöbbjük minden valószínűség szerint elhasalna az ötszázalékos bejutási küszöbön – fogalmazott az elemző, aki úgy látja, ez a régi pártok, így az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd számára a véget jelentheti, hacsak a külföldi szponzorok nem akarják életben tartani valamelyiküket a jövőben. Jelezte, 2019-ben 174 ezer szavazattal már mandátumot lehetett szerezni, ugyanakkor sokatmondó, hogy most a kutatások szerint mások mellett az MSZMP utódpártja sem lenne képes erre, noha volt, amikor 2,3 millió voksot is képesek voltak begyűjteni.
– Az újak célja ezzel szemben az lehet, hogy megmutassák magukat a nyilvánosság előtt, jelezzék a választóknak, hogy léteznek – mondta Zila János, aki szerint
a roncsderbi győztese az a Gyurcsány Ferenc lehet, aki abban az értelemben kívülről nézi a versengést, hogy a bejutása biztos.
– Mivel ő a legstabilabb résztvevő a baloldali tárgyalóasztalnál, a legnagyobb hatalom is az övé. A belpolitikai küzdelem tehát még jobban letisztulhat, így minden korábbinál egyértelműbbé válhat, hogy a kormánypártok első számú kihívója maga Gyurcsány – hangsúlyozta Zila János. Mint mondta, a bukott miniszterelnök ráadásul a kieső pártok szavazóit és politikusait is magához édesgetheti. – Akár azokat is, akik az önkormányzati választáson valamilyen helyi pozícióhoz jutnak.
A baloldali pártok számára tehát az európai parlamenti választás elsősorban a létért, illetve a hatalom növeléséért folytatott küzdelemként értelmezhető, így nem csoda, hogy a helyhatósági kampányba kevesebb energiát fektetnek
– mondta.
Európa jövője a tét
Zila János kitért arra is, hogy a választók azonban – nem mellesleg – a kontinens jövője szempontjából is rendkívül fontos döntést hozhatnak jövőre. – Két lényeges kérdésre adhatják meg a választ az európai parlamenti választáson. Határozniuk kell arról, hogy
Európa az európaiaké maradjon-e, illetve hogy átvegyék-e az irányítását azok az erők, amelyek az uniós országok közös érdekeit helyezik előtérbe más hatalmakéval szemben vagy menjen tovább minden úgy, ahogy eddig
– fogalmazott az elemző, aki emlékeztetett arra, hogy tavaly – Soros György 2015-ben közzétett tervének megfelelően – mintegy egymillió bevándorló lépte át az EU határait, az pedig az utóbbi hetekben minden korábbinál nyilvánvalóbbá vált, hogy az illegális migráció és a terror kéz a kézben érkeznek.
– Ráadásul Brüsszel a kvóta minden korábbinál jobban erőltetett koncepciójával ezt a biztonsági kihívást azokban az országokban is elhintené, amelyek ellenzik a tömeges bevándorlás támogatását. Az embereknek 2024-ben lehetőségük adódik tehát arra, hogy ezen a politikán változtassanak, ahogy arra is, hogy elküldjék az idegen hatalmi törekvések eszközeivé vált brüsszeli bürokratákat – hangsúlyozta. Hozzátette, a gondokat az Európai Parlament korrupciós botrányán és az Ursula von der Leyen nevéhez köthető vakcinabeszerzési ügyén túl jól mutatja az is, hogy
a kontinens vezetői nem az Ukrajnában dúló háború befejezése érdekében lépnek fel, hanem öntik a fegyvereket a konfliktusba, az Európa jólétét hosszú évtizedeken át biztosító gazdasági modellt pedig szétzúzták a szankciókkal.
– Európának a világon mindenhol meg kellene erősítenie a gazdasági és politikai kapcsolatait, hogy ne csak az egyik nagyhatalom másodhegedűse legyen az újonnan körvonalazódó világrendben, hanem önálló, erős szereplő – szögezte le Zila János.
