A parlamenti pártok mellett már a politika színpadáról lekerült, vagy azt csak távolról szemlélő személyek is közölték, hogy pártjuk részt vesz a jövő évi európai parlamenti választáson. Legutóbb például a Megoldás Mozgalom (Memo) elnöke közölte, hogy
a Gattyán György vállalkozó által 2021-ben alapított párt elindul,
és önállóan veselkedik neki a 2024-es EP-választásnak.
A Memo komolyságát tükrözi, hogy a 2022-es választások előtt Gattyán György egy interjúban azt mondta, nem pusztán egyszerű, hanem kétharmados győzelemre van esélye. A pártnak ez végül nem sikerült, mindössze 1,04 százalékot kaptak, amivel azért azt elérték, hogy nem kellett visszafizetniük a kampányra kapott állami támogatást, sőt 2026-ig évente 50-60 millió forint költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak.
Vona Gábor is beszállt
Hasonló döntést hozott
Vona Gábor is, aki listavezetője lesz az általa nemrég alapított Második Reformkornak (2RK).
A pártelnök ezzel együtt azt is elárulta, ha pártja mandátumhoz is jut a jövő évi választáson, ő nem teszi át a székhelyét Strasbourgba vagy Brüsszelbe, helyét átadja a lista második helyén szereplő alelnöknek. A döntést Vona azzal indokolta, hogy a 2024-es választásnak nem pusztán az Európai Unió szempontjából van tétje, az eredménynek belpolitikai jelentősége is lesz. – 2024 a magyar belpolitikában korszakváltás lesz, mert le fog tisztulni, melyek azok a politikai erők, amelyek folytathatják a munkájukat – fogalmazott a pártelnök, aki szerint a 2022-es országgyűlési választás az ellenzéki összefogás miatt nem adott képet a pártok valós támogatottságáról, a jövő évi EP-választás azonban tiszta képet fog mutatni az egyes pártok népszerűségéről. Szerinte az is el fog dőlni, szükség van-e a 2RK által kínált alternatívára a NER-rel szemben.
Feltehetően megméreti magát a 2022-es választáson elbukott
Márki-Zay Péter is, aki pár hónapja alapította meg a Mindenki Magyarországa Néppártot. Az sem zárható ki, hogy Vona mellett a Jobbik másik korábbi elnöke, Jakab Péter és pártja is elindul az EP választáson.
Indul az ellenzéki roncsderbi
Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szerint
az új törpepártok behurcolták a sárgalázat a baloldalra, az életükért küzdő szereplők sorsát ugyanis megpecsételheti, hogy új versenytársak jelentek meg, akik ugyanabból a szavazói bázisból próbálnak meg lecsippenteni egy darabot, amelynek támogatásától ők a megmaradásukat remélhetik.
– Az európai parlamenti választás meg fogja rostálni az ellenzéket, hiszen – ha valamilyen külső hatásra nem változtatnak a terveiken – akkor ezen a megmérettetésen külön-külön vesznek majd részt. A jelenlegi adatok szerint ugyanakkor a legtöbbjük minden valószínűség szerint elhasalna az ötszázalékos bejutási küszöbön – fogalmazott az elemző, aki úgy látja, ez a régi pártok, így az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd számára a véget jelentheti, hacsak a külföldi szponzorok nem akarják életben tartani valamelyiküket a jövőben. Jelezte, 2019-ben 174 ezer szavazattal már mandátumot lehetett szerezni, ugyanakkor sokatmondó, hogy most a kutatások szerint mások mellett az MSZMP utódpártja sem lenne képes erre, noha volt, amikor 2,3 millió voksot is képesek voltak begyűjteni.