A tagállamok egyetértenek a célokban, de egy-egy pont kapcsán éles vita bontakozik ki. Vita folyik például arról, miként valósítható meg a zöldátállás úgy, hogy közben fenntartható maradjon a gazdaság, és ne legyen negatív következménye a versenyképességre sem. E tekintetben Magyarország a realitást képviseli, azt szeretné, hogy a vállalt kötelezettségeket a lehető leghatékonyabban hajtsa végre. Nem támogat olyan új kötelezettségvállalásokat, amelyek megvalósítására kicsi esélyt lát – mondta.
– Hiszünk abban, hogy valós célokat kell magunk elé tűzni. Nem fogalmazhatunk meg olyan célokat, amelyek papíron jól mutatnak, de nem lehet azokat megvalósítani
– fogalmazott.
Magyarország szempontjából különösen fontos a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának kérdése.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az EU reális célokat tűzzön ki maga elé, és 2035-re kelljen teljesíteni azt, hogy a városi buszok százszázalékosan zéró kibocsátással rendelkezzenek – jelezte.
Az államtitkár különösen fontosnak nevezte a globális műanyagszennyezés elleni egyezmény elfogadását, amellyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tengeri szennyezés nagy része a folyókból származik.
– Ha tehát a szennyezést, különösen a műanyagszennyezést már a folyóknál csökkentjük, azzal a tengerek egészségéért is sokat tehetünk
– fogalmazott Raisz Anikó. Hozzátette: Magyarország tengerpart nélküli országként úgy érzi, hogy a folyók tisztaságáért vívott küzdelem által sokat lehet tenni a tengerek tisztaságáért is.
– Az, hogy egyetértünk: közösen és megfeszített erővel kell küzdenünk a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölésén, nem jelentheti azt, hogy konszenzus nélkül olyan álmokat kergessünk, amelyeket nem tartunk reálisan megvalósíthatónak – fogalmazott.
Az államtitkár kiemelte: a klíma és természetvédelmi akcióterv elfogadásával Magyarország a klímavédelem terén nagyon sokat haladt előre, és azt szeretnék, hogy a tervek megvalósítása közben a magyar gazdaság még erősebbé, még versenyképesebbé váljon.