– A közmédia műsorai között mindig kiemelt fontosságot kap a társadalmi szerepvállalás. Ez különösen igaz, ha mindannyiunk jövőjéről, a jövő generációjáról van szó – fogalmazott Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, miután bejelentette, idén a Jónak lenni jó! kezdeményezés a koraszülött és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élő gyermekek fejlesztését, a Semmelweis Egyetem Alapítványát támogatja.
Több milliárd forintot gyűjtöttünk össze az elmúlt tizenegy évben
A Jónak lenni jó! egyedülálló kampánya több mint egy évtized alatt páratlan mértékű támogatást nyújtott a kedvezményezett szervezeteknek. A karitatív összefogásnak köszönhetően 2012 óta a felajánlások összértéke meghaladta a kétmilliárd forintot.
– Tizenkét éve, a Jónak lenni jó első kampányában azokat a gyerekeket mutattuk be, akikről a szüleik már lemondtak, Böjte Csaba árváit – idézte fel Altorjai Anita, hozzátéve, hogy az elmúlt években számos alkalommal fogott össze az ország, hogy segítsék és támogassák a gyermekeket segítő szervezeteket. – A támogatottak között volt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány, de a cukorbeteg gyerekekért és a Covid-árvákért is összefogtunk. Minden kampányunk során bemutattuk a támogatást, a gondoskodást, az elfogadást, a törődést és a szeretetet, amelyek ezeket a szervezeteket, érintetteket körbeveszik – emlékeztetett.
– Sok édesanya szembesül gyermeke életének első pillanataiban ezekkel az embert próbáló kihívásokkal, vagy a későbbi években, amelyek sajnos, vagy hál istennek, remek szakemberek segítségét teszi szükségessé. Morális kötelességünk, hogy a magunk módján mi is megtegyünk mindent annak érdekében, hogy eljusson a segítség oda, ahol arra a legnagyobb szükség van, oda, ahol hatékony a gondoskodás. Pontosan tudjuk, hogy a nehéz időkben nyújtott szakszerű segítség sokszorosan megtérül – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
Minden kilencedik baba érintett
Magyarországon az újszülöttek 8,3 százaléka koraszülött, azaz a várandósság 37. hete előtt jön világra. Az összes újszülött 1,3 százaléka, körülbelül minden kilencvenedik baba pedig annyira éretlen, hogy a súlya ezerötszáz grammnál is kisebb. Az újszülöttek aktív intenzív kezelése a hetvenes évek közepén indult el világszerte, a modern gyógyító eljárásoknak köszönhetően manapság akár egy ötszáz grammos babának is esélyt tudnak adni az életre.
Ezek a nagyon pici babák hetente körülbelül száz fájdalmas beavatkozáson esnek át: lélegeztetés, infúziók, tűszúrások, ismételt vérvételek. A szakembereknek az elmúlt évtizedekben meg kellett érteniük a babák valódi igényét, például azt, hogy az orvosoknak és ápolóknak a vizsgálatok miatt szükséges lenne az erős lámpafény, ám ők a sötétet kedvelik. De az is bebizonyosodott, hogy a szülői jelenlét a kórházi terápia legfontosabb része.
Számtalan kutatás bizonyította, hogy hiába állnak rendelkezésre a legmodernebb orvosi eszközök és gyógyszerek a koraszülött-intenzívosztályokon, a sokszor alig ezergrammos babák túlélésének záloga a szülői jelenlétben rejlik.
– Háromgyermekes apaként, kétszeres nagyapaként nem tudok elképzelni nemesebb, felemelőbb pillanatot egy új élet világrajövetelénél. Ám ha egy gyermek túl korán vagy valamilyen rendellenességgel születik, különösen fontos az odafigyelés, támogatás, ezek az apró életek komplex ellátást igényelnek – vette át a szót Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora kiemelte, az egyetem nemcsak az ország és a régió vezető orvos- és egészségtudományi egyeteme, de az egyik legnagyobb egészségügyi ellátó intézmény is. – A koraszülöttek és a veleszületett rendellenességgel élők ellátása országos szinten alapvető. Ezek a legsérülékenyebb, nehéz kezdettel induló gyermekek sokszor felnőttekhez mérhető, kitartó küzdelmet folytatnak és csodákra képesek a fejlesztés és a támogató közeg segítségével.
– A kampány során befolyó adományokkal lehetőségünk nyílik a fejlődéstámogató központ bővítésére: a Semmelweis Fejlődéstámogató Központ megújításának célja, hogy megháromszorozódjon az ellátott gyermekek száma és a jelenlegi 650-700 helyett mintegy 2 ezer gyermek számára tudjunk ellátást biztosítani évente. A jelenlegi 3-5 éves korhatárt kibővítve, a jövőben 8 éves korukig szeretnénk nyomon követni az egyetem klinikáin kezelt koraszülötteket és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élőket – tájékoztatott a rektor.
Már élnek a vonalak
Siklósi Beatrix, a Jónak lenni jó! projektvezetője szerint a legnagyobb eredmény nem az adománygyűjtés volt az elmúlt években, hanem maga az összefogás.
Meglátása szerint a közmédiának legalább annyira fontos feladata az ismeretterjesztés, mint az adománygyűjtés segítése. A Kossuth rádió csatornaigazgatója hangsúlyozta: – Az elkövetkező hónapokban is számítunk nézőink, hallgatóink, olvasóink támogatására, a közéleti személyiségek felajánlásaira és a piaci szereplők csatlakozására a társadalmi felelősségvállalás jegyében, hozzájárulva a gyermekek korai fejlesztéséhez.
Siklósi Beatrix azzal zárta, az adománygyűjtő vonalak már élnek, akinek van lehetősége segíteni, tegye meg az alábbi módon: 500 forinttal a 13600 telefonszám hívásával és a 04-es azonosító megadásával, illetve SMS-ben a 04-es szám elküldésével ugyanerre a telefonszámra.
A közmédia karitatív kampánya ezúttal is különleges tárgyak eladásával segíti a szervezet munkáját. Az ismert emberek által felajánlott relikviák többségét a Jónak lenni jó! honlapján lehet fix áron megvásárolni, néhány különleges tárgyat pedig a közmédia december 17-i egész napos műsorfolyama során bocsátanak árverésre.
