Amennyiben a fegyveres bandaháborúk vagy a határvadászokat érő támadások megszaporodnak, akkor el kell gondolkodni azon, hogy a magyar honvédség egyes egységeit a határ környékére telepítsük – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, akit a határvadászokra lövő embercsempészekkel kapcsolatban kérdeztünk.
Korábban a Magyar Nemzet elsőként számolt be róla, hogy szeptember 21-én Szabadka térségében
egy embercsempészbanda kalasnyikovból zúdított golyózáport magyar és szerb egyenruhásokra.
A négytagú közös járőrből szerencsére nem sérült meg senki. A járőrök egy, a közvetlen közelükben becsapódó lövedék hangját is jelentették parancsnokaiknak, akik azonnali kivonásukról határoztak. A nemzetközi jog egyébként a fegyveres embercsempészeknek és illegális migránsoknak kedvez, hiszen a határvédő – a határrendész, a határvadász – még akkor sem lőhet vissza a szomszédos országból rálövő bűnözőkre, ha az élete van veszélyben. A nemzetközi jog ugyanis tiltja a szomszédos államba való átlövést. Egy nappal később, szeptember 22-én reggel pedig a térfigyelőkamera-rendszert kezelő operátor felfigyelt egy, az ideiglenes biztonsági határzár kerítései között álló férfira, aki megállt a manőverúton, leemelt a válláról egy gépkarabélyt, és annak fedezetével biztosította az utána érkező 13 illegális migránsnak a határzáron történő átjutást. A csoport átjutását követően a fegyveres „biztosító” a létrán visszamászott Szerbiába, a rendőrök pedig nem sokkal később a határtól mintegy fél kilométerre feltartóztatták, és a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz a 13 bevándorlót.
Az, hogy Magyarországról átlövések történjenek szerb területre, nagyon érzékeny téma. Nemcsak a nemzetközi jog miatt, hanem a túloldalon élő állampolgárok biztonsága miatt is. A határ túloldalán ugyanis lakott települések vannak, viszonylag közel. Az eltévedt lövedékek óhatatlanul az ott lakó békés állampolgárok életét is fenyegeti
– részletezte a szakértő. Horváth József szerint a magyar fegyverhasználati szabályokon nem feltétlenül kell lazítani, mert abban benne van, hogy ha közvetlen fegyveres támadás éri a rendőrt, a katonát, arra reagálhat. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója felidézte azt az esetet, amikor az embercsempész a két határkerítés között gépkarabéllyal biztosította a migránsoknak az átmászást. Mint mondta, ilyen esetben megvan a lehetőség arra, hogy a magyar határvadász megvédje magát.
A szakértő az Európai Parlament jelenlegi összetételét látva a történtek hatására sem várja azt, hogy az unióban változások jöhetnek a migrációs politikában. Úgy véli: középtávon,
amíg az uniós választások nem történnek meg, Magyarország továbbra is csak magára számítva szervezheti meg a határvédelmet.
Mint mondta, a szomszédos, baráti országok támogatásaira számíthatunk, akik határrendészeti feladatra személyi állományt küldenek Magyarországra. A honvédség kivezénylésére szerinte azért van szükség, hogy a lakosság is biztonságban érezze magát, illetve hogy a határvédőknek is biztonságot nyújtsanak. Mindemellett mindez elrettentő erővel is bírhat a szakértő szerint. – A honvédség professzionális katonái kerülhetnek ki, akik missziós környezetben már tűzharcba is kerültek, megkapták a speciális kiképzést, megvan a megfelelő felszerelésük hozzá, és adott esetben a felfegyverkezett szervezett bűnözői csoportok lefegyverzésére, lokalizálására is képesek lehetnek – zárta gondolatait a szakértő.
