Az ország gazdasági és szellemi fejlődése elsősorban a tudomány fejlődésétől, tudományos teljesítményétől függ, és ezt segíti elő a doktori képzés erősítése, fejlesztése – mutatott rá Hankó Balázs.
Hazánk az innovációs világranglistán a 34. helyről a 33.-ra jutott előre, és az egyetemeink is jól teljesítenek a rangsorokban
– közölte az államtitkár. A cél az, hogy a doktori képzés során erősödjön a gyakorlati, az iparral összefüggő képzés, így elérhető, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa tíz és a világ huszonöt legjobb innovátora közé, és legyen magyar egyetem a top 100-as egyetemi rangsorban 2030-ra.
Hankó Balázs beszámolt arról, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségével (DOSZ) tavaly tavasszal megkötött stratégiai megállapodás hét pontjából hetet teljesítettek. A vállalásban szerepelt, hogy az új nemzeti kiválósági programban három és fél milliárd forint támogatást biztosítottak az ösztöndíjrendszerhez, a vállalatok és a doktori képzés összekapcsolása részeként már nemcsak a tudományos közlemény, hanem a szabadalom is doktorit ér. Ezenkívül megteremették annak lehetőségét, hogy ha egy vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, akkor a képzés költségének felét az állam átvállalja, erre
5,1 milliárd forint áll rendelkezésre a kooperatív doktori programban.
Megszüntették az állami ösztöndíjas doktori képzések létszámkeretét azért, hogy a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területen bármennyi doktorandusz felvehető legyen. A hallgatók kérését figyelembe véve a kormány lehetőséget teremtett arra, hogy a doktori idő beleszámítson a nyugdíjba, az állam adja a nyugdíjjárulék felét, az egyetemeket pedig arra biztatják, hogy a másik felét vállalják át – mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után indulhatnak doktori képzésben.
