Mélyponton a balliberális ellenzék, 13 éve nem volt ilyen alacsony a támogatottsága

Magyarországon a tavalyi balliberális összefogás hat pártjának támogatottsága jelenleg jóval alacsonyabb, mint az elmúlt tizenhárom év ugyanezen időszakában bármikor.

Budapest, 2018. december 12. Ellenzéki képviselõk a Himnuszt éneklik az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. december 12-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Az elmúlt tizenhárom évben most a legalacsonyabb a 2022-es balliberális összefogás pártjainak összesített támogatottsága: 2011, 2015 és 2019 októberében is lényegesen erősebbek voltak ezek az ellenzéki szereplők, mint jelenleg – hívta fel a figyelmet új elemzésében Deák Dániel.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta: 2011 októberében 47 százalék (még a Párbeszéd és Momentum nélkül), 2015 októberében 51 százalék (még a Momentum nélkül), 2019-ben pedig negyven százalék, míg jelenleg csupán 35 százalék a támogatottsága a balliberális összefogás pártjainak a felmérésekben. Kiemelte:

az elmúlt másfél évben csupán a Gyurcsány-féle DK tudott érdemben erősödni a balliberális oldalon, ami az ellenzék alternatívanélküliségét erősíti tovább.

Hozzátette: Magyarországon a tavalyi balliberális összefogás hat pártjának a támogatottsága jelenleg jóval alacsonyabb, mint az elmúlt 13 év ugyanezen időszakában bármikor.

A DK 2011 októberében jött létre, a Párbeszéd 2013-ban, míg a Momentum 2017-ben, azonban ezek a szereplők a már meglévő balliberális szavazótábort osztották tovább, új választókat nemigen tudtak vonzani – emlékeztetett az elemző. A Jobbikról pedig kiemelte: 2010-ben nemzeti radikális pártként került be a parlamentbe, de az idő előrehaladtával egyre többször működött együtt a balliberális oldallal, míg a 2022-es parlamenti választásra megvalósult a teljes közös lista közöttük.

A tavalyi balliberális összefogás pártjainak összeadott támogatottsága a nyilvános közvélemény-kutatások átlaga alapján. Forrás: XXI. Század Intézet

Deák Dániel az ellenzéken belüli erőviszonyokat részletezve aláhúzta:

az adatok alapján egyértelműen a DK vált a balliberális oldal egyeduralkodójává, a párt stabilan tartja a 17 százalék körüli támogatottsági szintet,

míg a 2022-es választás utáni nyáron még csupán tíz százalékot mértek neki. A többi pártnál érdemi változás nem tapasztalható, a Momentum nem tudott profitálni az elmúlt időszak eseményeiből, a kordonbontás sem volt hatékony eszköz ehhez. A balliberális összefogás további pártjai a parlamenti bejutási küszöb környékén vagy az alatt találhatók.

A Mi Hazánkról az elemző elmondta, hogy a párt nyolc-tíz százalék körül ingadozik, így a balliberális összefogás pártjai és a Mi Hazánk együttesen sem tudják megelőzni a kormánypártokat az ellenzéki oldalon.

Hozzátette: természetesen ez csak feltételezés, hiszen a Mi Hazánk nem hajlandó együttműködni ezekkel a pártokkal. A Kutyapártról kiemelte: a viccpárt ugyan a kutatásokban rendre meghaladja a parlamenti bejutási küszöböt, de a tapasztalatok alapján a választásokon lényegesen rosszabb eredményt érnek el.

Az egyes ellenzéki pártok támogatottságának alakulása a nyilvános kutatás átlagolt eredményei alapján. Forrás: XXI. Század Intézet

Annak okát, hogy az ellenzéki szereplők ilyen rosszul állnak a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest, az elemző főként abban látja, hogy a balliberális politikusok 

meglehetősen hiteltelenek, többszörösen lejáratódott szereplőkről van szó, ráadásul továbbra is az a Gyurcsány Ferenc vezeti a balliberális oldalt, aki az ország egyik legelutasítottabb politikusa.

Szintén fontos okként jelölte meg a külföldi finanszírozási botrányt, ami egyértelművé tette, hogy a baloldalt külföldi érdekkörök befolyásolják, emiatt többször a nemzeti konszenzust élvező kérdésekben is szembemennek a társadalmi elvárással.

Deák Dániel úgy látja, hogy a jövő évi EP- és önkormányzati választás szempontjából nehéz helyzetbe kerülhet a balliberális oldal a mostani támogatottsági szintjük miatt, ugyanis várhatóan azokat a pozíciókat sem tudják majd megtartani, amelyeket a korábbi választásokon még birtokoltak. Ráadásul az EP-választáson külön indulnak ezek a pártok, így több uniós mandátumtól is eleshetnek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)