Mélyponton a balliberális ellenzék, 13 éve nem volt ilyen alacsony a támogatottsága

Magyarországon a tavalyi balliberális összefogás hat pártjának támogatottsága jelenleg jóval alacsonyabb, mint az elmúlt tizenhárom év ugyanezen időszakában bármikor.

Budapest, 2018. december 12. Ellenzéki képviselõk a Himnuszt éneklik az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. december 12-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Deák Dániel az ellenzéken belüli erőviszonyokat részletezve aláhúzta:

az adatok alapján egyértelműen a DK vált a balliberális oldal egyeduralkodójává, a párt stabilan tartja a 17 százalék körüli támogatottsági szintet,

míg a 2022-es választás utáni nyáron még csupán tíz százalékot mértek neki. A többi pártnál érdemi változás nem tapasztalható, a Momentum nem tudott profitálni az elmúlt időszak eseményeiből, a kordonbontás sem volt hatékony eszköz ehhez. A balliberális összefogás további pártjai a parlamenti bejutási küszöb környékén vagy az alatt találhatók.

A Mi Hazánkról az elemző elmondta, hogy a párt nyolc-tíz százalék körül ingadozik, így a balliberális összefogás pártjai és a Mi Hazánk együttesen sem tudják megelőzni a kormánypártokat az ellenzéki oldalon.

Hozzátette: természetesen ez csak feltételezés, hiszen a Mi Hazánk nem hajlandó együttműködni ezekkel a pártokkal. A Kutyapártról kiemelte: a viccpárt ugyan a kutatásokban rendre meghaladja a parlamenti bejutási küszöböt, de a tapasztalatok alapján a választásokon lényegesen rosszabb eredményt érnek el.

Az egyes ellenzéki pártok támogatottságának alakulása a nyilvános kutatás átlagolt eredményei alapján. Forrás: XXI. Század Intézet

Annak okát, hogy az ellenzéki szereplők ilyen rosszul állnak a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest, az elemző főként abban látja, hogy a balliberális politikusok 

meglehetősen hiteltelenek, többszörösen lejáratódott szereplőkről van szó, ráadásul továbbra is az a Gyurcsány Ferenc vezeti a balliberális oldalt, aki az ország egyik legelutasítottabb politikusa.

Szintén fontos okként jelölte meg a külföldi finanszírozási botrányt, ami egyértelművé tette, hogy a baloldalt külföldi érdekkörök befolyásolják, emiatt többször a nemzeti konszenzust élvező kérdésekben is szembemennek a társadalmi elvárással.

Deák Dániel úgy látja, hogy a jövő évi EP- és önkormányzati választás szempontjából nehéz helyzetbe kerülhet a balliberális oldal a mostani támogatottsági szintjük miatt, ugyanis várhatóan azokat a pozíciókat sem tudják majd megtartani, amelyeket a korábbi választásokon még birtokoltak. Ráadásul az EP-választáson külön indulnak ezek a pártok, így több uniós mandátumtól is eleshetnek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)