Eltemették Sólyom László volt köztársasági elnököt a Fiumei úti sírkertben. Az Alkotmánybíróság első elnökét a nemzeti emlékhely 10-es parcellájában, felesége mellett helyezték örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint.
Landi Balázs, a volt államfő titkárságvezetője, tanítványa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense búcsúbeszédében elmondta: Sólyom László annyira megbecsülte az ajándékba kapott élet értékét, hogy „újra és újra meghalt érte”, először felesége, Erzsébet halálát követően.
Hozzátette: a volt államfő mindvégig egymaga és otthon ápolta feleségét, akinek halála megrendítette. Ezt követően a volt államfő szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől, és 75 évesen egyedül, egyhuzamban végiggyalogolta az El Camino hatszáz kilométer hosszú zarándokútját – közölte. Landi Balázs úgy fogalmazott: „nagy utat járt be, meghalt egy másik életért”. A titkárságvezető azt mondta:
Sólyom Lászlónál két évvel felesége halála után betegséget diagnosztizáltak, amit a volt köztársasági elnök úgy emlegetett, „szolidaritásrák”.
Komoly kockázattal járó műtéten esett át. Elmondta, ezt a „halálát” is nagyon tudatosan élte meg: alig egy év alatt összeállították a Sólyom László életművét magában foglaló háromkötetes gyűjteményes művet, Documenta címmel, miközben, talán legidősebb emberként Magyarországon, megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett.
Újabb két év után ismét kiújult a volt köztársasági elnök betegsége, aki a kezeléseket követően teológiai írások fordításába kezdett.
Alig másfél év alatt megtanult annyira olaszul, hogy lefordította magyarra Andrea Riccardi szerkesztésében megjelent Ferenc pápa és az ő ideje című könyvet – jegyezte meg. Landi Balázs arra is kitért:
ekkor kérte meg Sólyom László, hogy a temetésén, a szertartást vezető papon kívül, csak ő beszéljen.
A betegség ismételt kiújulása, majd a sokadik műtét után Sólyom László óriási erővel és töretlen derűvel tért vissza a fordításhoz, két új témában mélyedt el: egyfelől a többségi világban futótűzként terjedő, tömegeket magával ragadó „kereszténységgel”, másfelől Kína vallásos életével foglalkozott – mondta.
De a „szolidaritásrák” ezúttal már nem adta meg neki a „szokásos két év türelmi időt”
– mondta búcsúztatójában a titkárságvezető, aki azt is közölte, hogy Sólyom László idén februárban még felgyalogolt a Zengőre. Landi Balázs azt mondta, ha visszatekintünk Sólyom László tartalmas élete különböző, mind okait, mind módját tekintve eltérően meghatározó életszakaszaira, lehetetlen egyetlen jelzőt, legyen az akár a „tudós”, akár az „alkotmányos”, vagy éppen az „elvhű”, kiemelni, mert valójában mindezek együtt jellemeznék őt. Úgy folytatta:
lényegtelen a jelző, ember volt, aki egyszeri és megismételhetetlen, és ennélfogva önmagában méltóságteljes érték.
Amiben ugyanakkor mégis kitűnt, hogy ő ezt az ajándékba kapott értéket halála pillanatáig tudatosan megélte, őrizte, képviselte és gyarapította – fogalmazott.
