Eltemették Sólyom László volt köztársasági elnököt a Fiumei úti sírkertben. Az Alkotmánybíróság első elnökét a nemzeti emlékhely 10-es parcellájában, felesége mellett helyezték örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint.
Landi Balázs, a volt államfő titkárságvezetője, tanítványa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense búcsúbeszédében elmondta: Sólyom László annyira megbecsülte az ajándékba kapott élet értékét, hogy „újra és újra meghalt érte”, először felesége, Erzsébet halálát követően.
Hozzátette: a volt államfő mindvégig egymaga és otthon ápolta feleségét, akinek halála megrendítette. Ezt követően a volt államfő szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől, és 75 évesen egyedül, egyhuzamban végiggyalogolta az El Camino hatszáz kilométer hosszú zarándokútját – közölte. Landi Balázs úgy fogalmazott: „nagy utat járt be, meghalt egy másik életért”. A titkárságvezető azt mondta:
Sólyom Lászlónál két évvel felesége halála után betegséget diagnosztizáltak, amit a volt köztársasági elnök úgy emlegetett, „szolidaritásrák”.
Komoly kockázattal járó műtéten esett át. Elmondta, ezt a „halálát” is nagyon tudatosan élte meg: alig egy év alatt összeállították a Sólyom László életművét magában foglaló háromkötetes gyűjteményes művet, Documenta címmel, miközben, talán legidősebb emberként Magyarországon, megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett.
Újabb két év után ismét kiújult a volt köztársasági elnök betegsége, aki a kezeléseket követően teológiai írások fordításába kezdett.
Alig másfél év alatt megtanult annyira olaszul, hogy lefordította magyarra Andrea Riccardi szerkesztésében megjelent Ferenc pápa és az ő ideje című könyvet – jegyezte meg. Landi Balázs arra is kitért:
ekkor kérte meg Sólyom László, hogy a temetésén, a szertartást vezető papon kívül, csak ő beszéljen.
A betegség ismételt kiújulása, majd a sokadik műtét után Sólyom László óriási erővel és töretlen derűvel tért vissza a fordításhoz, két új témában mélyedt el: egyfelől a többségi világban futótűzként terjedő, tömegeket magával ragadó „kereszténységgel”, másfelől Kína vallásos életével foglalkozott – mondta.
De a „szolidaritásrák” ezúttal már nem adta meg neki a „szokásos két év türelmi időt”
– mondta búcsúztatójában a titkárságvezető, aki azt is közölte, hogy Sólyom László idén februárban még felgyalogolt a Zengőre. Landi Balázs azt mondta, ha visszatekintünk Sólyom László tartalmas élete különböző, mind okait, mind módját tekintve eltérően meghatározó életszakaszaira, lehetetlen egyetlen jelzőt, legyen az akár a „tudós”, akár az „alkotmányos”, vagy éppen az „elvhű”, kiemelni, mert valójában mindezek együtt jellemeznék őt. Úgy folytatta:
lényegtelen a jelző, ember volt, aki egyszeri és megismételhetetlen, és ennélfogva önmagában méltóságteljes érték.
Amiben ugyanakkor mégis kitűnt, hogy ő ezt az ajándékba kapott értéket halála pillanatáig tudatosan megélte, őrizte, képviselte és gyarapította – fogalmazott.
A temetési szertatást végző Felföldi László pécsi megyés püspök azt mondta: Sólyom Lászlótól tanulhattunk és a jövőben is tanulnunk kell akár köztársasági elnökként, akár alkotmánybíróként, vagy egyetemi tanárként mondott egykori gondolatait hallgatva vagy olvasva.
A püspök arról beszélt: a krisztusi példabeszéd szerint minden emberi élet, ahogy minden ház is, a lerakott alapoktól függ, azon áll vagy omlik össze. Hangsúlyozta: Sólyom László nagyon tudatosan, erős akarattal, mély hittel erre a megrendíthetetlen sziklára építette életét, emberi küldetését.
Ennek a rendíthetetlen sziklának a három sarokköve Sólyom László csendes, de nagyon határozottan megélt hite, az embertársaihoz fűződő kapcsolata, valamint családja volt, hitvese, gyermekei, unokái és dédunokái, akiket féltő módon, de okosan szeretett – mondta, majd kiemelte:
Sólyom László életében az irgalmasság, a jótékonyság és az egymásra figyelés nem csak szavak voltak,
hiszen nem sokkal azt követően, hogy 2010 augusztusában kiköltözött a Sándor-palotából, önkéntesnek jelentkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Széll Kálmán téri melegedőjébe, és teljes titokban, korábbi elnökként a „hajléktalanok alázatos szolgájává tette magát”.
Hetente négyszer felült a hajnali öt órás buszra, a zsíroskenyerezőben kezdett, és még azt megelőzően távozott, hogy az első hajléktalan emberek megérkeztek volna – idézte fel a püspök, hozzátéve, hogy amikor a miértekről kérdezték, akkor a volt államfő azt válaszolta, szeretne hasznos lenni. Felföldi László hangsúlyozta:
Sólyom László intellektuális és morális ereje, emberi tartása igazodási pontot jelentett és jelent számunkra ma is.
A szertartáson megjelent Novák Katalin államfő is, aki közösségi oldalán emlékezett meg a volt köztársasági elnökről.
Jelen volt a szertartáson Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Karácsony Gergely főpolgármester, a diplomáciai testületek, az egyházak és a parlamenti pártok képviselői, valamint az Alkotmánybíróság több tagja is.
