Akár támogathatja is a kormány az önkormányzati választási szabályok módosítását

Támogathatja az önkormányzati választási rendszer átalakítására tett Mi Hazánk-javaslatot a kormány – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén. Ezenkívül megvitatták az Állami Számvevőszék tavalyi szakmai tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint az annak elfogadását javasló országgyűlési határozati javaslatot, amit a kormánypártok támogattak. Napirend előtt pedig kitértek arra is, hogy kormánytámogatás nélkül a Karácsony Gergely főpolgármester vezette főváros kevés fejlesztést valósított meg 2019 óta.

Az Országgyűlés rendkívüli ülése Fotó: Soós Lajos

– A magyar kormány együttérzését fejezte ki Karsai Dániellel, és tiszteletben tartja a küzdelmét – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtt az Országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén arról az alkotmányjogászról, aki saját ALS-betegsége miatt eljárást indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán az életvégi döntések magyar szabályozása miatt.

Az államtitkár hozzátette, hogy a strasbourgi bíróságon a kormány képviselője tájékoztatást adott a magyar alkotmányos rendről, illetve az eljárást figyelemmel kíséri a kormány, megvárja annak végét. Szólt arról is, hogy a kormány az alkotmányos szokásoknak megfelelően a választási rendszer meghatározásával kapcsolatos jogszabályokról nem nyilvánít véleményt, az mindig az Országgyűlés, a pártok döntése.

Kevés fővárosi fejlesztés valósult meg kormánytámogatás nélkül

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a fővárosi önkormányzati rendszer átalakításáról úgy vélekedett, hogy ez a téma nem a kormány, hanem az Országgyűlés hatásköre. Mint emlékeztetett, a baloldal éppen azt követelte néhány éve, amit most a Mi Hazánk javaslata tartalmaz, Karácsony Gergely főpolgármester pedig azt állítja, bármilyen választási rendszerben győzni fog. Nehezményezte továbbá Budapest állapotát, amelyet most a közlekedési káosz és a piszkosabb utcák jellemeznek, miközben a főváros nem volt felkészülve a havazásra sem. Dömötör Csaba felidézte, hogy korábban a Jobbik is hasonlóan dörgedelmes jelzőket kapott a baloldaltól, mint jelenleg a Mi Hazánk, most mégis a közös ellenzéki listán indulhat.

Emlékeztetett arra is, hogy Karácsony Gergely ötödik éve vezeti Budapestet, mégis igen rövid a kormánytámogatás nélkül megvalósult fővárosi fejlesztések listája.

Budapest fejlesztése közös érdekünk – hangsúlyozta Dömötör Csaba. Rámutatott: az összes állami támogatás 44 százaléka kerül a fővároshoz, melynek iparűzésiadó-bevételei is folyamatosan nőnek. Az utóbbi években számtalan beruházás valósult meg kormányzati támogatásból Budapesten, a Széchenyi 2020 program keretében pedig 1200 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amelyből több mint 1000 milliárdot már ki is fizettek.

Ami a baloldalnak nem inge, ne vegye magára

Aradszki András (KDNP) arról beszélt: a nemzeti konzultációban a kormány tizenegy olyan kérdésben várja az emberek véleményét, amelyek alapvetően befolyásolják Magyarország gazdaságát, és generációkra felmenőleg határozhatják meg mindannyiunk életét. Nem engedhetjük, hogy az évszázadok során nehezen kivívott szuverenitásunkat bárki vagy bármi is korlátozza, vagy akárcsak veszélyeztesse. Ezért arra kért mindenkit, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt, és segítse a kormányt abban, hogy a magyar emberek álláspontjával felvértezve tudjon fellépni az ország szuverenitását korlátozni szándékozó erőkkel szemben.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: arról, hogy a baloldal kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől a szuverenitásvédelmi törvény miatt, amelynek célja, hogy ne lehessen külföldről küldött pénzekkel befolyásolni a magyar választásokat, úgy vélekedett: 

ha a baloldalnak nem inge, akkor ne vegye magára, de hát valójában már jó pár éve viselik ezt az inget.

 

A Momentum egy lila ügynökpárt

Illés Boglárka (Fidesz) emlékeztetett: Magyarország történetének legnagyobb külföldi politikai befolyásszerzési kísérletét élhettük át a 2022-es választási kampányban. A baloldali ellenzéki összefogáshoz több mint négymilliárd forintnak megfelelő „euró, font, dollár” érkezett.

Később arról beszélt: a szuverenitásvédelmi törvény benyújtására válaszul a „lila ügynökpárt” régi-új elnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A baloldalnak a hazája ellen nem áskálódni kellene, hanem sokkal inkább „nem kellett volna elfogadni a guruló dollárokat” – kommentálta.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: az EU általános légkörére jellemző, hogy a brüsszeli bürokraták az emberek feje felett kívánnak dönteni a mindennapokat érintő kérdésekben, és szerintük meg kell büntetni azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók beolvadni a baloldali fősodorba.

Mi, magyarok ellenállunk a liberális mainstreamnek, elutasítjuk az illegális bevándorlást, megvédjük a nemzeti szuverenitást, békepárti álláspontot képviselünk és kiállunk a család biztonsága mellett

– jelentette ki. Felháborítónak nevezte, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal politikusai szüntelenül Brüsszel érdekeit képviselik a magyar érdekekkel szemben. A kormány azonban minden eszközzel megvédi Magyarország szuverenitását.

Márki-Zayék osztrák céggel kötöttek kampányszerződéseket

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén megvitatták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint az annak elfogadását javasló országgyűlési határozati javaslatot. Sebián-Petrovszki László (DK) szerint 2010 után a Fidesz politikai hatalmát egyre jobban kiterjesztette, és függetlennek szánt hivatalok élére hozzá hű pártkatonákat nevezett ki. – Az ÁSZ-t a Fidesz bedarálta, és a mai napig a Fidesz furkósbotjaként működik, segíti a kormány politikájának érvényesítését – jelentette ki.

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke válaszában visszautasította, hogy Sebián-Petrovszki László „pártkatonaként” aposztrofálta az ÁSZ vezetőit, majd emlékeztetett arra, hogy miután a DK-nál jelentős jogsértést tárt fel az ÁSZ, a párt kampányba kezdett a számvevőszék ellen. Kiemelte, hogy a DK korábbi ellenőrzéseket kifogásolt, nem az ÁSZ 2022-es jelentéséhez szólt hozzá. Felhívta a figyelmet: a NAV sok esetben az ÁSZ javaslatára indít vizsgálatot, ám ez az ellenőrzött érdekeit is szolgálhatja.

Kiderült például, hogy a kampány során a Mindenki Magyarországa Mozgalom 1,4 milliárd forint értékben nem a szolgáltatókkal kötött szerződéseket, hanem egy osztrák céggel, amelyet nem ellenőrizhet az ÁSZ, csak a NAV.

Ha bebizonyosodik, hogy ez az összeg mégsem kampánycélokat szolgált, az ellenzéki pártoknak nem kell a dupláját visszafizetni büntetésként, a NAV bevonása tehát a DK érdeke is – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy az ÁSZ több ezer, véletlenszerűen kiválasztott civil szervezet ellenőrzését is elvégezte, ezek azonban nem vegzálásként élték meg a vizsgálatot.

Barcza Attila (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának előadója úgy értékelt, hogy a jelentés igazolja a számvevőszék 2022-ben elvégzett munkáját, az ÁSZ beszámolója ezért elfogadásra érdemes. Visszautasította azt a DK-s állítást, miszerint a Fidesz „bedarálta” az ÁSZ-t, hangsúlyozva: a számvevőszék független szervezetként végzi a munkáját. Még ÁSZ-vizsgálat sem szükséges ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen, „óriási választási csalás” történt azzal, hogy külföldi pénzekkel finanszírozták az ellenzék kampányát – közölte.

Nacsa Lőrinc: Akár támogatható is az önkormányzati választási rendszert módosító javaslat

A Mi Hazánk képviselői által benyújtott két, választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot kezdte tárgyalni az Országgyűlés csütörtökön délután. Novák Előd az előterjesztők nevében azzal érvelt: megváltoztatnák a szerintük igazságtalan országgyűlési választási rendszert, amely a Fidesznek biztosít kétharmados parlamenti többséget választói felhatalmazás nélkül, Budapesten pedig visszatérnének a 2014 előtti szabályozáshoz, hogy véget vessenek „a félszázalékos Párbeszéd túlhatalmának”. Felhívta a figyelmet arra: a Fidesz által

2014-ben bevezetett fővárosi választási rendszert maga Karácsony Gergely is alkotmányellenesnek minősítette, és az államfőtől akkor azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt, most viszont „a balliberális pártok a DK-tól a Jobbikon át a Párbeszédig, azt az antidemokratikus választási rendszert védik, amelynek bevezetésekor diktatúrát kiáltottak”.

A Mi Hazánk politikusa annak a véleményének is adott hangot: az önkormányzati választások előtt több mint fél évvel módosítani a szabályokon nem példátlan Magyarországon, hiszen 1994-ben az MSZP–SZDSZ-kormány két-három hónappal a választások előtt változtatott.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc a kormánypártok nevében kétperces felszólalásban azt mondta, jó, hogy a parlamentben is van lehetőség megbeszélni ezt a módosítást.

Hangsúlyozta: akár tudják is támogatni ezt az önkormányzati módosítást, és jó, hogy elindult erről egy széles körű közéleti vita a sajtóban.

Elmondta, az elmúlt 33 évben az országgyűlési választások nagyjából ugyanabban a keretben zajlottak, hiszen az egyéni jelöltek és a kompenzációs listák együttese alkotta a parlament összetételét, de az önkormányzati választások szabályai változtak. Amit most a Mi Hazánk javasol és 2014-ben a baloldal követelt, közel húsz évig volt választási rendszer a fővárosban – mutatott rá.

Borítókép: Windisch László az Országgyűlés rendkívüli ülésén (Fotó: MTI/Soós Lajos)