A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin

Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondta, munkája középpontjában a családbarát köznevelés továbbfejlesztése áll, szeretné beépíteni a magyar népi hagyományok elemeit is. Az új államtitkár beszélt arról is, hogy a digitalizációval lépést tartva, a kormányzat összesen 579 ezer notebookot oszt ki a köznevelésben részt vevő diákok és tanárok között.

20231113 Budapest Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet MN Fotó: Mirkó István

– Miért áll ennyire közel önhöz a nemzeti nevelés kérdése?
– Emberi szükségletünk, hogy legyen hovatartozásunk, hogy ismerjük a múltunkat, a kultúránkat, hogy képesek legyünk elhelyezni magunkat az emberiség árjában. Soha akkora szükség nem volt erre, mint napjainkban. Ha stabil gyökerünk van, ha erős táptalajban helyezkedünk el, a világ gyorsaságában és sokszínűségében is megtalálhatjuk önmagunkat és az egymáshoz vezető utat is. A nemzeti nevelés kiemelt ­pedagógiai cél kell hogy legyen. Összetartozásunk megtartóereje pótolhatatlan társadalmi érték.

– Rendszeresen úgy nyilatkozik, hogy nagyra becsüli Kodály munkásságát. Miért épp az övét, mi az, ami ennyire magával ragadta?
– Kodály Zoltán a legfőbb példaképem. Példakép annak a pedagógiai innovációnak a megalkotása miatt, amely messze meghaladta kora pszichológiai és pedagógiai közegét, valamint példa mint igaz magyar pedagógus is. Munkássága során a magyar kultúra ­elemeit használta fel, tiszta forrásra alapozva a koncepcióját, amelyben az első helyen volt a gyermekek korosztályi sajátossága, és ahogy ő nevezte, a tudatalatti magyarság léte. Ez mind megjelenik az én életemben is, hiszen eddigi szakmai munkám a Kárpát-medence nemzeti kultúrkincsének eszköztárából épült, középpontba helyezve a gyermeki világ sajátosságait. Gyakran elolvasom Kodály intelmeit, amelyeket 1941-ben írt az óvodapedagógusokhoz, ezek a mai napig érvényes útmutatások.

– Ön szerint Kodály tanításait tovább lehet vinni a mai világban? Ha igen, hogyan?
– Kultúránk, hovatartozásunk már az anyaméhben körülölel minket. Ennek továbbépítése kezdetben a család feladata, majd az óvoda megkezdésével már a köznevelésnek is jelentős szerepe van benne. Azok az értékpontok, amelyeket Kodály meghatározott, ma is visszaköszönnek a tantervek, alapprogramok célkitűzéseiben. Talán a „hogyan” az, amit még érdemes formálni, és azzal foglalkozni, hogy 

a magyar néphagyomány elemei miként integrálhatók, használhatók pedagógiai eszköztárként, tudásátadáshoz és fejlesztéshez ­egyaránt. Ez egy olyan pedagógiai innováció, amely már elindult, több ezer pedagógus megismerte és alkalmazza; bízom benne, hogy sikerül kiszélesíteni és a pedagógusképzésben is helyet találni ennek a lehetőségnek.

– Mik a főbb tervei, célkitűzései a jövőre nézve?
– Szeretném továbbvinni az eddigi szakmai munkásságom, még ha nem is olyan intenzíven, mint korábban. Azt gondolom, hogy ez már messze túlnőtt a személyes teremen, meghatározó pedagógiai programként van jelen a köznevelés különböző szintjein. Ezt a továbbiak­ban is tervezem fejleszteni, bővíteni és mindenkinek elérhetővé tenni. A felépített kezdeményezések, mint a Pedagógusexpó, a Kárpát-medence óvodáit összekötő Tulipános program, új vezetőkkel folytatódnak. Bízom benne, hogy azzal a hittel megy mindkettő tovább, amellyel életre keltettük ezeket. Helyettes államtitkárként is igyekszem részese lenni az intézmények közösségeinek, legyen szó gyermekekről vagy pedagógusokról és az őket segítőkről. Eddig is sokat voltam úton szerte a Kárpát-medencében, feladataimtól függően ezt a jövőben is szeretném fenntartani, hiszen a találkozások, beszélgetések, az örömökben való osztozás, a problémák megismerése által tudunk a legjobban együtt építkezni a köznevelés területén. 

Kiemelt feladatként jelöltem ki a leendő és pályakezdő pedagógusokra irányuló programok megvalósítását, hiszen magam is átéltem ennek az időszaknak a sajátosságait, szeretnék ott állni mellettük. 

Kiváló szakmai közösségbe érkeztem, úgy érzem, minden adott ahhoz, hogy tovább építsük a családbarát köznevelés tereit.

– Mi a legfontosabb azok közül a feladatok közül, amelyeken most dolgozik?
– A 21. század egyik legnagyobb kihívása – ezáltal feladata is – a digitalizáció. Ez markánsan megjelenik a tanulók intézményen belüli és kívüli életterében is. Egy kormányzati beruházásból megvalósuló projekt részeként a napokban 140 ezer notebook kiosztásán dolgozunk a hetedik és a tizedik évfolyamon tanuló diákoknak, és már készülünk a következő félévre, amikor az ötödik és a hatodik, valamint a kilencedik osztályosok kapják majd meg az új eszközöket. Összesen 579 ezer ilyen gépet adnak át a gyermekeknek és a pedagógusoknak is a köznevelésben részt vevő 5–12. évfolyamon. Természetesen számos egyéb feladat ellátása valósul meg ezzel párhuzamosan, de ez az a projekt, ahol most együtt örülünk gyermekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal, hiszen egy nagy léptékű fejlesztési eredmény megvalósulásával találkozhatunk mindennap, ráadásul személyesen is.

Borítókép: A Belügyminisztérium új tisztségviselője úgy véli, korunk egyik legnagyobb kihívása a digitalizáció (Fotó: Mirkó István)