Ebben előzzük az EU-t egy évtizede

Míg 2010-ben, vagyis a szocialista kormányzás utolsó évében a magyar gazdasági növekedés csak nagyjából a fele volt az uniós átlagnak, az elmúlt tíz évben a hazai GDP minden évben kedvezőbben alakult, mint az EU átlaga. Így miközben 2013-ban az unió gazdaságát átlagban véve a stagnálás jellemezte, addig hazánk 1,8 százalékos növekedést könyvelhetett el. A legszélesebbre 2018-ban nyílt az olló: ekkor a magyar GDP 5,4 százalékkal bővült, ám a növekedés uniós átlaga csak 2,1 százalék volt.

A pandémia alatti gazdasági visszaesés mértéke – 4,5 százalék – ugyancsak kisebb volt hazánkban, mint az EU 27-ek 5,6 százalékos negatív átlaga. Ugyanez a tendencia tükröződött a világjárvány leküzdése utáni fellendülésben: míg Magyarország 7,2 százalékos GDP-növekedést produkált, addig az unióban 5,4 volt ez a szám a 2021-es esztendőben.

Államadósság: itt is pipa

Mindeközben 2010 és 2022 között jelentősen – nyolcvan százalékról 73,3 százalékra – csökkent a hazai GDP-arányos államadósság, dacára a koronavírus-járványnak, az energiaválságnak és az orosz–ukrán konfliktusnak. Az EU-tagállamokban ugyanebben az időszakban átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett az államadósság. 

(Fotó: Magyar Nemzet)

Néhány tagállamnak ennél sokkal nagyobb arányban nőtt az eladósodottsága – Spanyolországnak például 52,7 százalékkal –, de Szlovéniában, valamint Cipruson is harminc százalék feletti értéket jegyeztek fel. További kilenc országban haladta meg a tíz százalékot az eladósodás mértéke.

Vigyázz EU, jövünk!

A magyar gazdaság teljesítményének javulásával a vásárlóerő is kedvezően változott. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritást tekintve 2010 óta 11,3 százalékponttal kerültünk közelebb az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. Bár az előző évtized elején az unió átlagának 66,1 százalékán álltunk ezen a területen, a lemaradásunkból folyamatosan lefaragva tavaly már az EU 27-ek átlagának a 77,4 százalékára zárkóztunk. 

(Fotó: Magyar Nemzet)

Érdekesség, hogy az uniós integrációban sokáig a régiónk élmezőnyébe sorolt Szlovákia a vizsgált időszakban távolodott az EU átlagától a vásárlóerő-paritást tekintve. Míg északi szomszédunk 2010-ben az uniós átlag 76,7 százalékán állt ezen a területen, addig tavalyra 68,3 százalékra estek vissza.

Munka? Van!

A folyamatokban fontos pont, hogy 2010 és 2022 között kiváló számokat hozott a magyar munkaerőpiac. Az uniós összehasonlításnál maradva érdemes kiemelni, hogy miközben 2010-ben a hazai foglalkoztatási arány kilencven százaléka volt az EU átlagának, addig 2022-ben már annál jobb eredményeket mondhattunk magunkénak. Magyarországon a tavalyi évre gyakorlatilag megfeleződött az állástalanok aránya a 2010-es állapothoz képest: míg ez a mutató az előző évtized elején az uniós átlag 110 százaléka körül mozgott, tavalyra már csupán a hatvan százalékát érte el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)