Tanárkérdés: erről valahogy nem beszélnek a baloldalon

Hónapok óta próbál a baloldal az oktatás és a tanárok ügyével a közérdeklődés középpontjába kerülni. A Központi Statisztikai Hivatal néhány friss adata ugyanakkor mintha elkerülte volna a jövőt borúsan látók figyelmét. Összeszedtük hát ezeket.

2023. 11. 22. 13:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Számok és létszámok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az óvodás gyermekek száma 2010 és 2023 között kis mértékben csökkent, akárcsak az általános iskolások száma. A középfokú tanulmányokat folytatók körében nagyobb mérséklődés látható: míg 2010-ben 578 ezren kezdték meg a középiskolát, addig 2019-ben 411 ezren. A középiskolai tanulói létszám csökkenését a népességfogyáson túl a tankötelezettség 18 évről 16 évre való leszállítása is befolyásolta.

Forrás: Magyar Nemzet

A legkedvezőbb tendencia a felsőoktatásban tapasztalható: bár 2010 és 2018 között csökkent a főiskolás és egyetemista diákok száma, azóta növekedés indult el úgy, hogy közben – mint utaltunk rá – a középiskolások száma mérséklődött. 2023-ban már minden második középiskolás felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait. Ebből pedig egyáltalán nem az tűnik ki, amit a baloldal szeretne elhitetni, hogy a kormány politikája nyomán összeszerelő üzemmé válik az ország. Az adatok éppen ellenkező következtetésre adnak alapot. De maradjunk még az egyetemeknél, a főiskoláknál!

 

Pedagógus? Lesz!

Látványos növekedést hozott 2022-ről 2023-ra a felsőoktatásba felvettek száma. Nemrég számos cikkben hívta fel a figyelmet a baloldali sajtó, hogy már senki nem tanul pedagógusnak, ám ehhez képest a valóság egészen más. Míg 2022-ben 6453 főt vettek fel pedagógusképzésre, addig 2023-ban ez a szám 10 500. További jelentős növekmény tapasztalható az agrár- és a műszaki szakok esetében, ahol a tavalyi évhez képest negyedével több diák kezdhette meg tanulmányait.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Külföldiek a padokban

A magyar felsőoktatás sikerének fontos jelzőszáma a külföldi diákok aránya. A tendencia egyértelmű: 2010 óta évről évre folyamatos a növekedés. A külföldiek számaránya az összes felsőoktatásban tanuló diákok között 6,9 százalékról 19 százalékra emelkedett. Az egyetlen év, amikor megtorpanás volt, az a pandémia kitörésének esztendeje, vagyis 2020. 

Forrás: Magyar Nemzet

Nemcsak a külföldi hallgatók aránya, hanem létszáma is komoly növekedést mutat: míg 2010-ben csupán 15 ezer külföldi diák tanult a magyar felsőoktatásban, addig 2022-ben már 36 ezerre nőtt a számuk. Ebből szintén nem arra lehet következtetni, hogy egyre romlik idehaza a színvonal.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.