Megingathatatlanul terjeszkednek a kétes minőségű pékárut forgalmazó albán pékségek Magyarországon – írta a Mandiner.
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy
az immár 400-500 koszovói és albán pékség mindössze 20-30 vállalkozó tulajdonában áll, üzleti magatartásuk pedig veszélybe sodorja a hazai sütőipari szereplőket.
– olvasható a lap oldalán.
A pékek érdekképviselete szerint ezek a vállalkozók ugyanabból a tésztából gyártanak különféle termékeket, amelyek a Magyar élelmiszerkönyv szabályainak egyáltalán nem felelnek meg – hangsúlyozta Septe József. A tulajdonosok ráadásul megkerülik a munkaügyi szabályokat, és minimális befektetéssel, bérelt helyiségekben, bérelt berendezéseket használnak.
Lehetetlen versenyezni az áraikkal
A hazai versenytársakhoz képest sokkal olcsóbban árulnak helyben sütött termékeket az albán pékségek, így továbbra is megingathatatlan népszerűségnek örvendenek,
annak ellenére is, hogy sok esetben silány minőségű pékárut kínálnak.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Mandiner kérdésére elmondta, jelentős a különbség az egyes pékségek között a minőség és a szabálykövető működés terén is. Ennek ellenére nem lehet általánosan kijelenteni, hogy a sütőipari szektor bármely típusa kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentene.
Az ellenőrök azonnal bezáratják azokat a pékségeket, ahol komoly szabálytalanságot találnak.
A Nébih tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az ellenőrzésekkel feltárt hibákat az érintettek általában kijavítják. A hatóság az utóellenőrzések során a higiénés körülmények és az adminisztratív eljárások terén is legtöbbször javulást tapasztal.
Könnyű trükközni, ezt pedig nem csak az albánok használják ki
Magyarországon a forgalomba hozott termékekre csak akkor használhatók bizonyos elnevezések, ha azok megfelelnek a Magyar élelmiszerkönyvben megadott az előírásoknak – viszont ez táptalajt biztosít a trükközéseknek is. Például egy pékáru csak akkor árulható kenyérként, ha a vonatkozó előírásokat a gyártó betartja. Azonban ha ezeket az előírásokat részben figyelmen kívül hagyja, akkor sem jár el szabálytalanul: esetünkben például a terméket nem kenyérként, hanem mondjuk vekniként vagy cipóként árulja.
A Nébih azt javasolja, ha egy élelmiszer minőségi jellemzői határozottan eltérnek a fogyasztói elvárástól, akkor közérdekű panaszbejelentést kell tenni, melyet a hivatal minden esetben alaposan kivizsgál.
A nyilvános fórumokon és a közösségi médiában ugyanakkor sokan arra figyelmeztetnek, hogy az üzletláncokban kapható, az élelmiszerkönyv előírásai szerint elkészített zsemle legalább olyan silány minőségű, mint egy albán pékségben kapható buci.
