Az elmúlt években hazánkban is tapasztalható külföldi beavatkozások és szuverenitássértő incidensek arra utalnak, hogy a XXI. században a nemzetállamok önrendelkezését újabb kihívások érik – írja a XXI. Század Intézet elemzésében Békés Márton. Az intézet igazgatója úgy folytatja: a látványos és érzékelhető ellenséges lépések mellett egyre többször fordul elő, hogy a szuverenitás megsértése és a belügyekbe való beavatkozás helyettesítőkön keresztül történik, legyenek azok nem kormányzati szervezetek, föderális bíróságok, nemzetközi nagyvállalatok vagy külföldről finanszírozott médiafelületek. Békés Márton szerint az is jellemző, hogy a szuverenitás támadásának korábban megszokott, többnyire gazdasági, katonai és politikai területei mellett, sőt helyett, a lehető legszélesebben értett kulturális mezőben zajlanak a destabilizációs kísérletek. Éppen ezért napjainkban fokozottan szükséges a kulturális szuverenitás védelme, megerősítése és fejlesztése, miután ez az állam immunrendszere.
Kulturális szuverenitás
A kulturális szuverenitás az állami szuverenitás fatörzsének gyökérzete – húzta alá elemzésében a XXI. Század Intézet igazgatója.
Békés Márton hozzáfűzte, a szélesen értelmezett kultúra jelenti az állam talapzatát, amelyből minden más szuverenitásterület – gazdaság, politika – stabilitása következik.
A kulturális szuverenitás fogalma a történész–politológus szerint akkor került elő, amikor a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport augusztus végi, esztergomi kihelyezett frakcióülésén olyan döntések születtek, amelyek meghatározzák az év fennmaradó részét. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője,
Kocsis Máté szerint a jövő évi európai parlamenti választások – amelyekkel együttesen tartják a hazai önkormányzati választásokat – tétje nem más, mint a magyar szuverenitás megvédése.
Mint mondta,
a gazdasági, a kulturális és a politikai szuverenitásunk áll támadás alatt
így ezek törvényi és politikai védelme napjaink elsődleges kérdése. A frakcióvezető véleménye az, hogy
többszintű szuverenitásvédelemre van szükség, amelyet a kormánypárti parlamenti többség törvényhozói munkával kíván kifejezni, s ez ősszel meg is kezdődött.
Több fronton zajlik a küzdelem
A kulturális szuverenitásról szólva Kocsis Máté úgy nyilatkozott: több fronton jelenleg is zajlik a küzdelem: ilyen az illegális bevándorlás, amely ellen Magyarország fizikai és jogi határzárral védekezik, vagy a genderideológia, amellyel szemben a tavalyi országgyűlési választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazáson három és fél millió ember már határozott, mégis kötelezettségszegési eljárás van érvényben a gyermekvédelmi törvény miatt, ráadásul beperelték Magyarországot az Európai Bíróságon. A legújabb hírszerzési információk szerint az afgán embercsempészbandák által nyomás alá helyezett déli határ problémája jóval túlmutat önmagán, hiszen uniós kontextusba helyezve arról szól, hogy Magyarország népe kivel (nem) akar együtt élni – ez márpedig kulturális kérdés.
Törvénycsomag a szuverenitás védelme érdekében
Részben ebből következik a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amely jogosult lenne kutatni, javaslatot tenni, sőt vizsgálódni a szuverenitást sértő cselekmények kapcsán, mint „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében létrehozott autonóm államigazgatási szerv”. Az igazgató aztán arra a következtetésre jut, hogy a szuvernitásvédelmi törvénycsomag magja a kulturális szuverenitás védelme, amelyet állami eszközökkel kell védeni – összegezte, majd arra jutott, hogy
manapság a nemzeti határokért vívott küzdelem a kulturális határokért folytatott küzdelemmel esik egybe.
A teljes elemzés ide kattintva elolvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)
