Ezért nem használ gumilövedéket a rendőrség az embercsempészek ellen

Nem csupán az illegális migránsok emelkedő száma, hanem az embercsempészcsoportok egyre erőszakosabb fellépése is fokozódó veszélyt jelent a déli határon szolgálatot teljesítő állományra. Felvetődik a kérdés, hogy ebben a helyzetben a rendőrség miért nem vet be gumilövedékes fegyvert? A téma kapcsán az Országos Rendőr-főkapitányságtól és Bakondi Györgytől, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadójától kértünk választ.

Röszke, 2015. szeptember 14. Katona a magyar-szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett, a Horgos-Szeged vasútvonal közelében, Röszke térségében 2015. szeptember 14-én. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Az elmúlt hetekben egyre több videó és egyre több adat kerül nyilvánosságra arról, hogy milyen komoly a migrációs nyomás a déli határon. A baj azonban nem jár egyedül: az illegális migránsok számának megugrása az embercsempészek számának növekedésével járt, és a nemrég nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentések szerint Magyarország déli határain megjelentek a muzulmán terrorszervezetek, az embercsempészetből befolyó pénzek pedig az afganisztáni tálib rezsim titkosszolgálatánál landolnak. 

A tálibok egyik különlegesen képzett egységének tagjai is a határ mentén tevékenykednek, a zászlóalj megalapítója nem más, mint Oszama bin Laden, a hírhedt al-Kaida-terrorvezér mentora.

A bűnbandák komoly összegeket tehetnek zsebre: egy-egy átkelésért az embercsempészek akár ezer eurót is elkérhetnek, így naponta euró százezrek, vagy akár milliók is gazdát cserélhetnek. Ezért sem meglepő, hogy a határ menti embercsempész bandák egyre erőszakosabban lépnek fel. Október 27-én például a határ szerbiai oldalán levő Horgos lakói ébredtek lövésekre, a tűzharc pedig órákon át tartott. Az eset három migráns halálával végződött, egy ember megsebesült.

A határt védő magyar rendőrök és határvadászok is beszámoltak már olyan esetről, amikor az embercsempészek rájuk lőttek. A rendőrök ilyen esetben ugyan használhatják fegyverüket, ám csak a legvégső esetben.

Felvetődik a kérdés, hogy az előbb említett esetben miért ne használhatna gumilövedékes fegyvert a hatóság? Ennek is komoly elrettentő ereje van, ugyanakkor messze nem olyan veszélyes a használata, mintha éles fegyverrel adnának le figyelmeztető, vagy éppen célzott lövést.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálata azon kérdésünkre, hogy van-e még ilyen fegyver használatban, azt válaszolta, igen, de „csak az arra kiképzett, a szakeszköz használatából vizsgát tett” rendőrök alkalmazhatják a gumilövedékes puskát a szolgálat ellátása során. Méghozzá akkor, ha „a mások vagy saját élete, testi épsége” veszélyben van, valamint „a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására”, illetve, „ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak” – rögzíti mindezt az 1994. évi XXXIV., vagy néven rendőrségi törvény. Van továbbá még egy kitétel: ilyen lövedéket csak abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben enyhébb kényszerítő eszköz használata nem vezetne eredményre.

Az ORFK-tól azt is megkérdeztük, hogy felmerült-e lehetőségként, hogy bevessék a gumilövedékes fegyvert a déli határon, illetve, ha megvizsgálták a kérdést, akkor milyen érvek és ellenérvek szóltak mellette és ellene.

A hatóság válaszában kiemeli, hogy a már említett rendőrségi törvényben rögzítve van, hogy nem használhatnak gumilövedéket tömegoszlatásra, így a tömeges illegális migráció kezelése során, tehát az embercsempészek ellen bevetni sincs lehetőség. 

A rendőrség konkrét személlyel szemben alkalmazhat gumilövedékes eszközt 

– szögezte le az ORFK.

Arra is felhívták a figyelmünket, hogy a rendőrök az intézkedés során „nem okozhatnak olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával”. Illetőleg a kényszerítő eszközök közül azt kell választaniuk, amely az „eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.”

Az ORFK-val párhuzamosan kérdéseket küldtünk a gumilövedékes fegyverek esetleges használata kapcsán Bakondi Györgynek, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójának is, aki a Magyar Nemzetnek küldött válaszában kiemelte: „Európában, 2023-ban emberekkel szemben fegyvert használni a határon, képtelenség”. 

A tábornok hozzátette: „Más kérdés, hogy aki a határvédőkre tüzel, az számíthat arra, hogy azok a törvény előírásai szerint járnak el. Azt hiszem, a fegyverhasználat kérdésében a jelenlegi jogi szabályozáson nem kell változtatni.”

Bakondi György hangsúlyozta, hogy a magyar migrációs politikának 2015 óta a határ- és szuverenitásvédelem a rendezőelve, ezeknek pedig garantálniuk kell a belső biztonságot, mindez pedig egybevág az ország érdekeivel. 

A kormányzat nem kívánja átvenni azt a módszert, amelyet a nyugat-európai országok alkalmaznak, mert az teljesen kudarcot vallott 

– szögezte le a főtanácsadó, utalva az uniós országok laza bevándorláspolitikájára.

– A jelenleg hatályos magyar szabályozás jól kezelte a 2015-ös migrációs válságot, a Brüsszellel vívott csatáknak jó eszköze volt, de a migrációs nyomás nő, ezért szigorítani kell a jogszabályon. A célunk az, hogy mindenkiről lehessen tudni, aki Magyarországon van, milyen jogcímen, mennyi ideig tartózkodhat itt – tájékoztatott Bakondi György.

Borítókép: Katona a magyar–szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett, a Horgos–Szeged vasútvonal közelében, Röszke térségében (Forrás: MTI Fotó: Mohai Balázs)