Fenyő-gyilkosság: nem az eredeti hangfelvételek a bizonyítékok?

– A vád minden egyes állítását meg fogom cáfolni tényekkel, és nem feltételezésekkel – mondta ma a 400 oldalas perbeszéd ismertetése előtt Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője. Az ügyvéd négy napra tervezi a védőbeszédet, ám már ma is meglepő megállapításokat tett egyebek mellett tanúvallomásokkal alátámasztva. Így például azt, hogy a vád alapját képező hangfelvételek nem eredetiek.

Fotó: Kurucz Árpád

Manipulált hangfelvételek?

Arról a Farkasréti temetőből előkerült öt, a vád bizonyítékává tett hangfelvételről van szó, amelyen Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélget a vádbeszéd szerint többször is konkrétan a Fenyő-gyilkosságról. 

Zamecsnik Péter és Gyárfás Tamás a törvényszék folyosóján, a Fenyő-gyilkosság miatti per tárgyalása előtt (Fotó: Teknős Miklós)

Zamecsnik Péter érvelése szerint a 2003–2004-ben Portik által titokban rögzített beszélgetések felvételei nem eredetiek, hanem átmásolt felvételek. Amik CD-ken kerültek elő, a felvétel időpontjában nem létezett olyan technika, amivel rejtve CD-re lehet rögzíteni egy beszélgetést, ma sem létezik ilyen. 

Portik Tamás nyilvánvalóan mikrokazettás magnetofont használt. Az ügyvéd szerint ez azért lényeges kérdés, mert az ügyész vádbeszédében többször hangsúlyozta, hogy szakértők szerint a hangfelvételek nem manipuláltak. Zamecsnik Péter hangsúlyozta, mivel nem eredeti hangfelvételekről van szó, nem lehet ellenőrizni, hogy manipulálták-e a felvételeket, amelyeken tucatnál többször is kattogás hallható, ami a szakértők szerint technikai hiba, abból ered, hogy Portik rejtve készítette a felvételt.

Zamecsnik Péter ettől függetlenül kiemelte: bár a manipuláció már nem ellenőrizhető az eredeti felvétel hiányában, a bizonyítékként felhasznált felvételeken egyáltalán nem hangzik el, hogy Gyárfás megbízná, felbujtaná Portikot Fenyő meggyilkoltatására.

A védő perbeszéde ismertetése során kijelentette: a tárgyalás során a védelem az ügyészség feladatát végezte el, felkutatta a bizonyítékokat.

Mit nem tett az ügyészség?

Zamecsnik Péter nehezményezte, hogy az ügyészség

· nem kutatta fel, nem nézte át az egykori Rádió- és Televízió Újságokat, holott azok igazolják, hogy Fenyő Jánosnak nem Gyárfás Tamással, hanem a Magyar Rádió ügyvezető alelnökével volt súlyos vitája a Rádióújság kiadásával kapcsolatban. Ez volt a vádiratban az első vád. 

· Nem jártak utána dr. Óvári Győző (Fenyő János ügyvédje) 1996. március 29-én írt levelének, amelyet a Bank Austria-GiroCreditnek küldött. A vádhatóság a pótvádja benyújtása előtt meggyőződhetett volna, hogy az általa leírtakkal szemben a levélben szó sincs arról, hogy Gyárfás Tamás ellen büntetőeljárás zajlik. Nem is lehetett, mert az ún. első kaposvári ügy csak másfél hónappal a levél megírása után, 1996. május 7-én indult.

· Nem ellenőrizték azt sem, hogy valójában mikor volt az országos kereskedelmi televíziók pályázatának leadási határideje. (1997. április 10., és nem 1997 januárjának első néhány napja.) Többek között emiatt adtak hitelt a 40. számú védett tanú vallomásának.

· Nem nézték át a Népszavának legalább az 1997. szeptember 18. és 1998. február 13. közötti cikkeit, hogy meggyőződjenek: Fenyő János, illetve a Népszava – a vádiratban foglaltakkal szemben – nem kísérte figyelemmel a kaposvári pert, egy sort sem jelentetett meg a kaposvári perről, annak ellenére, hogy Gyárfás Tamás ott ült a vádlottak padján.

· A hatóság nem nézte át kellő figyelemmel az MTV-nek a Nap-kelte c. műsorral kapcsolatos szerződéseit, pedig az összevetésükkel világossá vált volna, hogy azok a Born Ádám volt Nap-kelte főszerkesztő által hangsúlyozott kritikus pontban nem tértek el egymástól.

· A vádirat úgy fogalmazott, hogy több tanú valamely forrásból arról hallott, hogy Gyárfás meg akarja öletni Fenyőt. A valamely forrás az egyetlen forrás: Tasnádi Péter. Valamennyi tanú azt mondta el, amit különböző változatban, mindenkori érdekeinek megfelelően – tőle hallott.

· Nem vetették össze a 4. sz. védett tanú arcát annak a személynek a képmásával, akit Gyárfás Tamás és felesége 2017. szeptember 17-i látogatójukban fényképről – és amikor egy üvegtábla előtt az NNI-ben negyedmagával felsorakoztatták – egyaránt felismert.

· Kovács Lajos egyoldalúan értékelte a Perczel Tamás Számvetés c. filmjében elhangzottakat. Nem ellenőrizte, hanem tényként fogadta el, hogy Fenyő halála előtt egy nappal az OTP Rt. megszüntette az úszók támogatását. A Védelem az OTP Rt. átutalási számláival igazolta, hogy ez nem volt igaz.

· A hatóságnak húszéves nyomozás eredményeként a rendelkezésére kellett hogy álljon a Stáb TV Rt. és a Nap TV Kft. képviselői által 1997. december 16-án aláírt, a Fenyő János és Gyárfás Tamás közötti összes vitát lezáró megállapodás. Ezzel dr. Óvári Győzőt, Fenyő János ügyvédjét az első kilenc kihallgatásán, 1998. és 2018. között nem szembesítették. Erre csak két hónappal Gyárfás Tamás 2018. április 27-i meggyanúsítása után, 2018. július 17-én került sor.

Az ügyész vádbeszédében beszélt arról, hogy a védelem által a bizonyítási eljárás során többször szóba hozott „letettük a fenyőfát” mondat nem szerepel a vád bizonyítékai között, így felesleges részletekbe menni, hogy elhangzott-e, vagy sem.

Zamecsnik Péter ma kiemelte: a Gyárfás és Portik közötti beszélgetésekben – miként azt a hangfelvételek igazolják – soha nem hangzott el, hogy „letettük a fenyőfát”. Ez a közlés a 2017. szeptember 17-én Gyárfásnak átadott ötoldalas irományban sem szerepelt, mint ahogy a 2017. november 7-én vagy 8-án Gyárfás otthonának levélszekrényébe bedobott hangfelvételen sem. És ami a legfontosabb, a 2018. december 6-án, a Farkasréti temetőben fellelt, Portik által titkon felvett Portik–Gyárfás-beszélgetésekben sem hangzik el. Mindez azért lényeges, mert a nyomozóhatóság – az egyik rendőrtiszt feljegyzése erről tanúskodik – éppen e mondatra hivatkozva vonta eljárás alá Gyárfást és gyanúsította meg aztán Fenyő János meggyilkoltatásával.

„Gyárfás Tamás vonatkozásában, tekintettel a bűncselekmény súlyára, illetve nyomozati taktikai szempontból is indokolt lenne az őrizetbe vétel és az előzetes letartóztatás, azonban tekintettel a bűncselekménye óta eltelt időre, a bűnismétlés és a szökés elrejtőzés valószínűtlenségére egyedüli indokként a tanúk és az eljárás befolyására történő veszélyre hivatkozhatunk” – írja a jelentésében a rendőrtiszt.

Zamecsnik Péter októberben folytatja a perbeszédét, ám még visszatérünk az ügyész vádbeszédére és a Gyárfás Tamás védője által eddig elmondottakra.

Borítókép: Zamecsnik Péter és Póta Péter bíró (Fotó: Kurucz Árpád)