Sikerült elérni az egy számjegyű inflációt

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kormány legújabb döntéseiről számolt be a Kormányinfón.

Fotó: Polyák Attila

– A kormány a tegnapi ülésén foglalkozott a gazdasági helyzettel. Hosszabb ideje, különösen az orosz–ukrán háború kitörése óta kénytelenek vagyunk ezt tenni – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, majd hozzátette: az EU által adott válaszreakciók nehezítették a helyzetet. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: – A legnagyobb ellenfelünk az infláció volt. A kormány az elmúlt egy évben a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéseit azért hozta meg, hogy az inflációt le tudjuk törni. 

Tavaly év végén azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az inflációnak idén év végére egy számjegyűnek kell lennie. Áttekintve a gazdasági helyzetet, örömmel számolok be arról, hogy ezt a vállalást a kormány teljesíteni tudja

 – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Kifejtette: 

már októberben sikerült elérni a tíz százalékhoz közeli inflációs célt. A novemberi előrejelzések nyolc százalék körüli inflációt valószínűsítenek, a decemberi pedig hét százalék körül lesz. 

Hozzátette: ennek megfelelően értékelte a kormány az idei évet a gazdaság egésze szempontjából. Már az infláció leküzdése komoly növekedési áldozatot követelt. 

A héten megjelent OECD-tanulmány szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 második negyedévében

 – tette hozzá. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Fotó: Polyák Attila

Mint mondta, ez jelentős béremelést és garantált bérminimum-emelést jelent a jövő évtől. Hozzátette: a jövő év a gazdasági emelkedés és a béremelés éve lesz. A kormány továbbra is olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek a gazdasági növekedést elősegítik – jelentette ki.  

– A kormány szintén az EU-s csúcstalálkozóra készülve tárgyalt a legújabb brüsszeli javaslatról, ez pedig a bővítési tárgyalási javaslat. A miniszterelnök hétfőn Berlinben találkozik a német kancellárral is, úgy látjuk, hogy ugyanazt az álláspontot helyes képviselni, mint a korábbi bővítések esetén is képviselt, előbb a folyamatban lévő, korábbi bővítésekről szóló tárgyalásokat kell befejezni. Már csak azért is, mert természetesen 

szolidárisak vagyunk Ukrajnával, mindig is elítéltük az orosz agressziót, és komoly támogatást adtunk anyagiakban, és humanitárius támogatást is adtunk, de ez nem változtat a tényen, hogy Ukrajna nem teljesíti az EU-s tárgyalásokhoz szükséges feltételeket, nem teljesítette a háború előtt sem, 

legyen szó a nemzetiségekkel kapcsolatos ígéretekről vagy a koppenhágai kritériumokról vagy a korrupció helyzetéről – fogalmazott Gulyás Gergely. 

Junger korábbi nyilatkozatával egyet kell értenünk, hogy 

Ukrajna totálisan korrupt, nem érett az EU-s tagságra. 

Hazánk azt a álláspontot képviseli, hogy valamilyen megkülönböztetett partnerséget érdemes felajánlani, de más módra nincs lehetőség – erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Úgy összegezte:  

Nem támogatjuk a közös hitelfelvételt, az integráció jelenlegi foka elegendő, és a közös eladósodás további integrációt jelent. 

Volt egy stratégiája, amely megbukott, egy stratégiai áttekintés szükséges, hogy mi az európai politika és hozzáállás a jövőben. Ezt nem csak mi tartjuk indokoltnak, más tagállamok közül többen is ezt képviselik.

Mint ahogyan a miniszter mondta, azt látják, hogy egyre agresszívabban lépnek fel a migránsok a határon. A határvadászok gyakran életveszélyes helyzetekbe kerülnek. Egyre több, a józan ész irányába mutató hangot hallani egyes európai politikusoktól, miközben

az EU jogi és fizikai értelemben is el akarja lehetetleníteni a határvédelmet.

Erre jó példa, hogy 

Brüsszel napi bírságot akar fizettetni Magyarországgal, mert a migránsokat megállítjuk a határon.

– Ez elfogadhatatlan – mondta Gulyás Gergely. Mint tájékoztatott, az idegenrendészeti törvény szigorítását is megtárgyalta a kormány. – Szigorúan szabályozzuk azt, hogy milyen jogcímeken lehet Magyarországon tartózkodni. Minden tartózkodás meghatározott időre szól. Aki a törvényeket nem tartja be, azt azonnal ki kell toloncolni az országból – jelentette ki. Mint mondta, 

amíg a magyar munkahelyeken magyar munkaerő van, addig magyar munkaerőnek kell ezeket a pozíciókat betöltenie. – Nem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint ahány betöltetlen álláshely van

 – jelentette ki. A miniszter elárulta, a kormány tárgyalt a digitális állampolgárságról is, ennek az a célja, hogy az ügyintézés mobiltelefonon is megtörténhessen. A közműszámlákat is el tudják intézni itt a magyar állampolgárok. 

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (Fotó: Polyák Attila)

Szentkirályi Alexandra elmondta, a posta hamarosan elkezdi kiküldeni a kiegészítő nyugdíjemelést, amely pénteken érkezik. Akinek a postás hozza, az tizedike után számíthat rá. A kiegészítést januárig visszamenőleg fizetik ki. 

– A kifizetés 2,5 millió embert érint. Erre 190 milliárd forintot fordít a kormány. Ez 6500 forintot jelent havi szinten, éves szinten pedig a tizenharmadik havi nyugdíjjal együtt 85 ezer forintot jelent átlagosan – fogalmazott. Mint mondta, 

januárban újra emelni fogják a nyugdíjakat, ezúttal hat százalékkal, illetve a tizenharmadik havi megemelt nyugdíjjal is számolhatnak az idősek. 

Azt lehet látni, hogy a 

Covid ideje alatt erősödött fel az online térben az adathalászat bűnözés: az idei év január 9515 ilyen bűncselekmény és volt nyolcmilliárdos kár, komoly ágazattá nőtte ki magát. 

A leggyakorabbi elkövetés az adathalász módszer, a telefonon tárolt adatok felhasználása, hogy hozzájussanak a bankszámla adatokhoz.

A kormányszóvivő szerint, azért, hogy minél jobban fel lehessen lépni ez ellen, 

a belügyminisztérium háromszáz fős kiber nyomozói hálózatot hoznak létre, a szervezetfejlesztés létrejött, és kibernyomozói hálózat jött létre 293 fővel, a nemzeti védelmi fővel pedig 15 fő biztosítja majd, hogy a jövőben az ezzel kapcsolatos bűncselekmények elkerülhetőek legyenek. 

Országos lefedettséggel dolgoznak majd, valamennyi vármegyei kapitányságon létrejött egy négy-kilenc fős csoport, hogy megelőzzék ezeket az eseteket.  A bankok együttműködését is várják, nézzék át a jelenlegi protokollokat, hogyan tudnak ők is segíteni, és a lakosságot is kérik, hogy fokozott figyelemmel kezeljék ezeket a helyzeteket. 

Az M1 kérdésére, mely szerint a kiberbűncselekményekből származó összegek jelentős része Ukrajnába szivároghat át, elmondták: a kormánynak van erről információja, folyik egy nyomozás, húszmilliárdos nagyságrendű összegekről beszélünk. Ez nem egy egyedi bűnelkövetési mód, hanem egy szervezet épült rá. Ezeknek a milliárdoknak jelentős része Ukrajnába ment, amint a Belügyminisztérium pontosabb adatai lesznek, tájékoztatást adnak majd a nyomozásról.

A Magyar Nemzet kérdésére, 

a nemzeti konzultációval kapcsolatban kifejtette, azért fontos, hogy két választás között is megkérdezzék a lakosságot, és a napokban elkezdik a kérdőívek postázását, míg a kérdések hamarosan nyilvánosak lesznek.

 – Miután eddig több százezren vagy épp több millióan éltek ezzel a lehetőséggel és joggal, úgy véljük, hogy ez egy sikeres intézmény – közölte Gulyás Gergely.

Arra a kérdésre, mely szerint mi az álláspontja a kormánynak arról, hogy a Társaság a Szabadságjogokért a bírósághoz fordult annak a férfinak az ügyében, aki november 22-én palesztinbarát tüntetést kezdeményezett, Gulyás Gergely elmondta: várják a bíróság döntését. – Világossá tettük, hogy 

terroristák mellett nem lehet tüntetni, egyébként, ha valaki nem terroristák mellett akar tüntetni, akkor a gyülekezési jog kellően széles körben határozza meg a demonstráció feltételeit. A mi véleményünk világos, vannak szélsőséges esetek, a 2013-s alkotmánymódosítás kapcsán széles körű egyetértés volt az országban, miszerint szélsőséges vélemények kifejtését igenis lehet korlátozni.

A német sajtóban megjelentekre, mely szerint országunk év végéig hozzájuthat az uniós forrásokhoz, Gulyás annyit mondott: nincs ilyen információnk, egy zsarolási kísérletet látunk Brüsszel részéről, amely eredménytelen lesz.

A déli határhelyzet és nemzetbiztonsági jelentésből napvilágra került információk alapján tervezi a kormány, hogy fizikai és jogi értelemben tovább erősítse-e a határvédelmet. Kérdésre a miniszter elmondta: – Azt tervezzük, hogy a hatékony szabályozásunkat megvédjük. Akkor, amikor Nyugat-Európában ellenőrzés nélkül, háborús övezetből érkező migránsokat, köztük terroristákat tapsoltak meg a pályaudvaron, és éltették azokat az embercsempészeket, akik behozták őket Európába, akkor Magyarország ennek ellenállt, és létrehozott egy tranzitzóna rendszert – idézte fel. Ezt a luxemburgi bíróság jogszerűnek minősítette, az Emberi Jogok Európai Bírósága viszont jogellenesnek minősítette, emiatt bezártuk és közöltük, hogy a magyar külképviseleten lehet beadni a menedékjogi kérelmet. A bizottság eljárást indított ellenünk, janárban várható döntés ebben az ügyben. 

Amit az Európai Bizottság tesz ebben az ügyben, az nem csupán a józan ésszel nincs összhangban, nemcsak Európa érdekeivel nincs összhangban, de még a saját szavaival sem, hiszen most már ők is a külső határok védelmének fontosságáról beszélnek, ehhez képest, akik ezeket a külső határokat megvédik, eljárásokat indítanak és napi bírságot akarnak kiszabni.

Gulyás Gergely azt is elmondta: a határvédelemre 650 milliárd forintot költöttünk, amelynek egy százalékát sem kaptuk vissza, ha megbüntetnek minket, akkor mi pedig duplán fizetünk emiatt. Azoknak viszont nem kell szankcióval számolniuk, akik nem védik meg a határaikat – fejezte ki ellenérzését a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Szentkirályi Alexandra az inflációval kapcsolatos hatósági ellenőrzésekről kifejtette, vannak olyan bírságok, amelyeket még most szabnak ki, jelenleg is tartanak ezek az eljárások. Az árstoppal kapcsolatos bírságok összege – amelyek még nem a végleges számok, hiszen jelenleg is több száz eljárás zajlik – meghaladják a hatmilliárd forintot: 2051 eset van eddig, de összesen 2800 eset van, ahol a bírságot valószínűleg kiszabják. Összességében 1278 üzletet vizsgáltak eddig, 13 százalékos volt a jogsértés, 50 határozat született. A kiszabott bírságok száma 134 millió forint fölött jár már, a leggyakrabban nem tüntették fel a boltok az árcsökkentést. Az online árfigyeléssel kapcsolatban is zajlik az ellenőrzés, több mint hatszáz üzletet vizsgáltak eddig. A boltok komolyan veszik az árstopot, és a bírságokat is befizették. 

Gulyás Gergely egy másik kérdésre elmondta, 

az uniós források nélkül is működik az ország, de ez egy versenyképességi probléma és durva jogtiprás.

 Jövő kedden nyújtja be a szuverenitásvédelmi törvényt a Fidesz-frakció – jelentette be Gulyás Gergely. 

Bűncselekménnyé nyilvánítják, ha egy párt külfödről kap támogatást

 – tette hozzá.   

Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, akik beszámoltak a kormány legújabb döntéseiről. A Magyar Nemzet oldalán élőben tudósítottunk az ott elhangzottakról.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón, 2023. november 09. -én. (Fotó: Polyák Attila)