Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a Száhel-régió a világ egyik legszegényebb térsége, a terrorizmus és a nehéz életkörülmények által kiváltott migráció kiindulópontja. Hozzátette: a régió egyetlen stabil állama Csád, és Magyarország elemi érdeke, hogy Csád stabil maradjon, ezért egy olyan komplex támogatási csomaggal segítik az országot, amelynek civil és katonai eleme is van. Hozzátette: az Országgyűlés kétszáz katonából álló misszióhoz adott felhatalmazást, a Magyar Honvédség az önálló misszióban kiképzéssel, mentorálással támogatja a csádi haderőt, amellyel szorosan együttműködik. A misszió előkészítése folyamatos, a főerő jövő év első negyedében indulhat az afrikai országba.
A tartalékosok behívóparancsot kaptak
Szalay-Bobrovniczky Kristófot kérdezték a november elején tartott Adaptive Hussars 23 hadgyakorlatról is, a miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, 47 katonai szervezetet vontak be a gyakorlatba és körülbelül hatezer embert, ebből 500-600 tartalékos volt. Hozzátette: a gyakorlatba váratlan incidenseket is beépítettek, így több embert kellett megmozdítani.
A miniszter elmondta, a négy NATO-tagállam katonái részvételével megtartott hadgyakorlaton megmozdult az egész rendszer, a magyar katona ismét azt érezte, hogy fontos, és a közigazgatás is nagyon jól együtt tudott működni a haderővel. Hozzátette:
bár a gyakorlat tartalmazott éleslövészetet is, de nem a harc maga, hanem a harcra való felfejlődés gyakorlása volt a cél, így például a Tiszán pontonhídon kelt át a nehéztechnika.
Emellett más váratlan incidens is volt, ami kiszámíthatatlanná tette a gyakorlatot a résztvevők számára is. A miniszter a tapasztalatokról szólva elmondta, a gyakorlat kielemzése most következik, de úgy vélte, sokat kell javítani, egyszerűsíteni a tartalékosok részvételén.