Miért engedték ki a börtönből a Deák téri kettős gyilkosság vádlottját?

Házi őrizetben támadt a családjára az egész országot megrázó Deák téri kettős gyilkosság egyik vádlottja. J. Marcellt három év után így újra letartóztatták, de kérdés, akit ilyen súlyos bűncselekménnyel vádolnak, miért szabadulhatott már az ítéletet megelőzően a rácsok mögül. Az ügyészségtől, illetve a megkérdezett ügyvédektől erre is megkaptuk a választ. Részletek a cikkben!

Illusztráció. Forrás: Pixabay

Ebben az ügyben másodrendű vádlott J. Marcell, akit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletével és csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntettével vádolnak. Ráadásul ő volt az, aki többször fejbe rúgta az egyik megkéselt, a földön fekve haldokló áldozatot.

A fiatalember a bűncselekmény elkövetése után társaival együtt le volt tartóztatva, ám később – testvérével együtt – enyhítettek a legszigorúbb kényszerintézkedésen. Ítélet egyébként a gyilkossági ügyben még nem született, a bírósági per jelenleg is folyamatban van a Fővárosi Törvényszéken. 

Pár hónappal a gyilkosság után szabadult a börtönből

Az újabb bűnügybe keveredett J. Marcell szabadulásával kapcsolatban érdeklődtünk a Főváros Főügyészségnél is, tőlük azt a választ kaptuk, hogy a bíróság „még a vádemelést megelőzően, 2020 decemberében szüntette meg a terhelt letartóztatását és rendelte el az ingatlanra korlátozott és nyomkövetővel ellenőrzött bűnügyi felügyeletét, azzal az indokkal, hogy a bűnismétlés veszélyét ez a kényszerintézkedés is képes kizárni”.

Nos, ez nem teljesen sikerült, hiszen azóta a vádlottat újabb erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítják.

Felmerül a kérdés, hogy miért szabadulhatott még a gyilkossági ügy ítélete előtt J. Marcell a rácsok mögül.

Csak elkerülhetetlen esetben lehet valakit letartóztatni

Éppen ezért az esettel összefüggésben megkerestük ifjabb Balsai István ügyvédet is, aki lapunknak elmondta, a letartóztatás a legsúlyosabb szóba jöhető kényszerintézkedés és a büntetőeljárási törvény kifejezetten előírja az ügyészség és a bíróság számára, hogy mindig vizsgálják annak a lehetőségét, hogy milyen más, enyhébb kényszerintézkedéssel váltható az ki.

Az ügyvéd hozzátette: csak elkerülhetetlen esetben lehet a letartóztatást elrendelni vagy fenntartani, és mindig a terhelt egyéni körülményei alapján kell mérlegelni a kényszerintézkedés megfelelő formáját, amit rendszeresen felül is kell vizsgálni.

Bár a törvény szerint a felrótt bűncselekmény tárgyi súlya nem szempontja a letartóztatásnak, ennek ellenére mégis az az általános gyakorlat, hogy minél súlyosabb bűncselekményt rónak valaki terhére, annál valószínűbb a letartóztatásának a lehetősége. Márpedig az emberölés, illetve az emberölés kísérlete a legsúlyosabb bűncselekmények egyike. Ezért jelenleg is kivételesnek számít, ha ilyen súlyú cselekménnyel gyanúsított vagy vádolt személy nincsen letartóztatva

– hangsúlyozta ifjabb Balsai István, hozzátéve, hogy az, ha bűnügyi felügyelet alatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárás indul, egyértelmű indoka az újabb letartóztatásnak, amit a jogalkotó bűnismétlés veszélyének nevez.

Akár szabadlábon is védekezhetnek a gyilkossági ügy vádlottjai

Bérdi Zsolt ügyvéd a Magyar Nemzetnek szintén azt emelte ki, hogy a büntetési tétel nagysága nem elegendő a letartóztatás elrendeléséhez és a legsúlyosabb kényszerintézkedést valóban csak elkerülhetetlen esetben lehet elrendelni és fenntartani. Mindezek mellett a bíróság mérlegeli az illető személyi körülményeit, hogy például milyen a családi helyzete, vagy hogy büntetlen előéletű-e – emelte ki Bérdi, aki szerint a bíróság számos alkalommal juthat arra a döntésre, hogy egy adott terheltnél elegendő az enyhébb kényszerintézkedés elrendelése. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy nem egyedi eset az, amikor egy emberölési ügy gyanúsítottja vagy vádlottja nincs letartóztatva, sőt akár szabadlábon is védekezhet.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pixabay)