Nemzeti konzultáció: a magas részvétel erős érdekérvényesítést jelent

A nemzeti konzultáció megfelelő eszköz arra, hogy a választók kifejezzék a legfontosabb politikai kérdésekkel kapcsolatos akaratukat.

A nemzeti konzultáció megfelelő eszköz arra, hogy a választók kifejezzék a legfontosabb politikai kérdésekkel kapcsolatos akaratukat. Ezt támasztják alá az eddigi tizenkét társadalmi egyeztetés adatai, amelyeket általában olyan baloldali és brüsszeli politikai szereplők szoktak csak megkérdőjelezni, akik nem képesek a magyar kormányhoz hasonló legitimációt felmutatni, illetve nem is feltétlenül ambicionálják az emberek elképzeléseinek tényleges megismerését, főként nem azok figyelembevételét – állapította meg az Alapjogokért Központ. Kiemelték, beszédes, hogy bár a baloldal rendszeresen igyekszik bojkottálni a konzultációkat,

némely egyeztetésen több ember nyilvánította ki véleményét, mint ahányan a Gyurcsány vezette összefogásra adták le voksukat a 2019-es európai parlamenti választásokon.

– Ebből is látszik, hogy a guruló dollárokkal kitömött pártok a demokráciát csak mímelni, nem pedig gyakorolni szeretik – fűzte hozzá.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a kormány hamarosan ismét egyeztetést kezd a szavazópolgárokkal, a témák között ott lesz a háború és a migráció mindannyiunk biztonságát és jövőjét meghatározó ügyén túl a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadók megvédésének kérdése is, az uniós bürokraták ugyanis utóbbiak eltörlésére akarják kényszeríteni a kormányt. 

– Az eddigi nemzeti konzultációk alkalmasak voltak arra, hogy érdemben befolyásolják a politikai folyamatokat. Az elsőt 2010-ben tartották, melynek során kimondottan a nyugdíjasok véleményére volt kíváncsi a kabinet az őket érintő ügyek és döntések kapcsán. Már ekkor is 200 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre, 2017-ben a Soros-tervről szóló társadalmi párbeszéd volt a legsikeresebb, amelyben majdnem 2,4 millióan vettek részt. A hat évvel ezelőtti kérdőívet többen küldték vissza, mint ahányan a 2019-es EP-választáson (1,4 millió szavazat) vagy a 2022-es országgyűlési választáson (1,9 millió szavazat) támogatták szavazatukkal a baloldali pártokat – idézte fel az Alapjogokért Központ.

Az Alapjogokért Központ emlékeztetett arra is, bár az ellenzék kritizálja a nemzeti konzultációkat, ugyanakkor sokszorosan azt is bevallották, hogy egy sikeres politikai innovációról van szó. – Hiába próbálták az elmúlt évek során lemásolni, az ő próbálkozásaik meglehetősen gyengére sikerültek, ami azzal hozható összefüggésbe, hogy képtelenek odaállni olyan ügyek mellé, amelyekkel kapcsolatban átütő társadalmi igény mutatható ki. Jól látható, hogy nem az emberek akaratát akarják érvényesíteni, hanem külföldi megrendelőik által meghatározott érdekeket szolgálnak ki, és saját politikai termékeiket tukmálnák rá a választókra – írták.

Először a Jobbik próbálkozott 2017-ben, amely során „valódi nemzeti konzultációnak” nevezett kampányukkal saját bevallásuk szerint is mindössze 200 ezer választót tudtak megmozgatni. 2018 augusztusában pedig az MSZP indított „átfogó” egyeztetést, amelyet azonban mindössze húszezren töltöttek ki. 2020-ban a Momentum próbálkozott hasonlóval, igencsak mérsékelt sikerrel. Fekete-Győrék a kezdeményezés elnevezésével járó szellemi munkával sem bíbelődtek, egyszerűen kölcsönvették a „valódi nemzeti konzultáció” brandet, hogy megmozgassanak 15 ezer szavazópolgárt.

Karácsony Gergely „budapesti lakógyűlésére” 136 ezer reakció érkezett, nem véletlen, hogy ezzel ők maguk sem nagyon büszkélkedtek.

– Brüsszel is próbálkozott már azzal, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel az Európa jövője elnevezésű konferenciasorozattal. 2021 áprilisa és 2022 májusa között – tehát meglehetősen tág időkeretben – tartottak egyeztetéseket erről kontinensszerte, melyen 705 ezernél is kevesebben fejtették ki gondolataikat. Az, hogy egy tagállami kormány konzultációin is rendre többen vesznek részt, már önmagában is sokatmondó, ám a nagyságrendek érzékeltetése céljából érdemes rögzíteni, hogy az Európai Unióban mintegy 360 millió választópolgár él – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a nemzeti konzultáció a szavazópolgárokkal való egység keresésének és felmutatásának eszköze, a nemzeti egyetértési pontok beazonosításának és képviseletének gyakorlata, amely csak akkor működik jól, ha kezdeményezői arra használják, hogy a választói akaratot magukkal vigyék a tárgyalóasztalokhoz. Ha ez a logika megfordul, akkor a fegyver visszafelé sül el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)