Rég nem látott nemzeti egység: a résztvevő ellenzéki pártok is aláírták a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatát

Semjén Zsolt: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy hazánk nem csak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a külhoni magyarságért.

Fotó: Teknős Miklós

– Szinte minden ellenzéki párt részt vett a külhoni magyarságot képviselő tanácsok plenáris ülésein, leszámítva a Demokratikus Koalíciót és a Párbeszédet – fogalmazott Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülését követően. Hozzátette: a zárónyilatkozatot ezen két párt kivételével mindenki aláírta, nekik pedig azt üzeni: lelkük rajta. 

Semjén Zsolt és Potápi Árpád János sajtótájékoztatót tartanak. Fotó: Teknős Miklós

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett, Magyarország kormánya 2010 óta dolgozik azért, hogy a szórványban élő magyarság helyben is tudjon boldogulni. – A cél a magyar nép megmaradása, hogy minden magyar rész megmaradjon és az egyetemes magyarság ne csonkuljon. – Négy pillér van, amely a külhoni magyarság megmaradását segíti: az identitás, a honosítás, a gazdaságfejlesztés és etnikai alapú magyar pártok támogatása – sorolta.

Kiemelte: Mindennek megteremtettük az alkotmányos és törvényi alapját: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy hazánk nem csak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a külhoni magyarságért, ezt számtalan törvénnyel igyekeztünk megerősíteni, emellett pedig létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot, valamint a Magyar Állandó Értekezletet, és természetesen a Bethlen Gábor Alapot is.

– 2010-hez képest minimum megtízszereztük a támogatást csak az identitás megőrzésének tekintetében: a magyar állam tartja fent alapvetően a külhoni iskolákat. Amíg 2010-ben 13 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, addig idén ez már 150 milliárd. Összesen 5500 szervezetnek nyújtottunk támogatást, hétezer komoly beruházást hajtottunk végre – összegezte az elmúlt évek eredményeit, hozzátéve, hogy összesen 96 nemzeti jelentőségű intézményünk van, amelyek 115 milliárd forintnyi támogatásban részesülnek.

Semjén Zsolt felidézte, hogy a Szülőföldön magyarul program az egyik legfontosabb kezdeményezés volt, amelyben minden gyermek, aki magyar iskolába jár, évente százezer forint támogatásban részesül. – Korábban ez 22 ezer volt. Büszkén jelentem, hogy több mint 220 ezer gyermek jár ilyen magyar intézménybe, amelyet a magyar kormány tart fenn. Ha pedig a hétvégi iskolákat is belevesszük, akkor több mint 300 ezer gyermek tanulhat magyarul. Az egyik legjelentősebb az Óvodafejlesztési program, amelyben kilencszáz óvodát hatvanmilliárdból hoztunk létre.

– A legnehezebb helyzetben Kárpátalja van, ahol az ottani magyarság mentésére 2,5 milliárd forint szociális támogatást biztosítunk, emellett pedig további 2,5 milliárd forintot biztosítunk a magyar gyermekek étkeztetésére, amelyből négyezer óvodás és iskolás mindennapi étkeztetését biztosítjuk. Míg nyolcezer embernek fizetési kiegészítést biztosítunk. Örömmel mondom, hogy a háború ellenére egyetlen egy kárpátaljai iskolát nem kellett bezárnunk, az ott élő gyermekek 82 százaléka megmaradt ezekben az intézményekben.

– A családtámogatásokat is kiterjesztettük a határon túlra, 51 ezren igényelték az anyasági támogatást, a babakötvényt pedig 57 ezren – tette hozzá Semjén.

A miniszterelnök-helyettes a plenáris ülésen elhangzottakról elmondta, januártól indítják el – teszt jelleggel – a nemzeti virtuális teret. – Ennek lényege, hogy egy egyszerű regisztráción keresztül minden magyar polgár hozzá tudjon férni a közszolgálati adásokhoz, a kulturális és sportközvetítésekhez egyaránt – közölte.

Elindul az úgynevezett „Welcome office” rendszer, amelynek köszönhetően a hazatelepülők egy könnyen követhető, ügyfélbarát módon minden releváns információt megkaphatnak és el tudnak intézni. Ezt követően pedig Magyarországon, egyablakos ügyintézéssel, összesen 27 kormányablaknál tudnak személyesen, magyarul vagy angolul elintézni mindent, ami a hazatelepüléssel kapcsolatos. – Minden évben húszezer nyugati magyar költözik haza, Magyarországra, ezzel azonban megkönnyítjük ezt a folyamatot, hiszen a honosítástól kezdve, a diploma elismerésén át mindent el tudnak intézni – fejtette ki, kiemelve, hogy az elmúlt években 1,175 millió nemzettársunk vált honfitársunkká.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, a Máért plenáris ülésén egyhangúlag fogadták el a zárónyilatkozatot, amely jól mutatja a nemzeti egységet.

– Ha ez elmúlt néhány év eseményeit végigvesszük, láthatjuk, hogy óriási szükség van az együttműködésre. Ha mi összefogunk, bármilyen nehéz helyzet jöhet – összegezte az államtitkár az elmúlt napok eseményeit.

Zárónyilatkozat

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői támogatják a magyar államnak Magyarország, a magyar nemzet békéje és a magyar családok biztonsága védelmében tett törekvéseit. 

A Máért XXI. plenáris ülésén pénteken minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel. 

A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg. Kitértek arra is, hogy a kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. 

– Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét – írták. 

A dokumentum szerint vallják, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. 

Kitértek arra is, hogy számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben. Buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre. 

A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett. 

Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra. Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását. 

A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 évnemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre. 

– A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában – olvasható a dokumentumban. 

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a magyar nemzeti egység szép példája volt a mostani tanácskozás, és a nemzetpolitikát tekintve alapvetően nemzeti egység van Magyarországon.

Borítókép: Semjén Zsolt (Fotó: Teknős Miklós)