A magyarok szívesen konzultálnak

– A baloldal politikai kultúrájának a része, hogy a nemzeti konzultációt támadják – közölte lapunkkal Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Mint mondta, a konzultáció feladata, hogy nemzeti egyetértési pontokat azonosítson be.

20230130 Budapest Nemzeti konzultáció plakát fotó: Teknős Miklós TEK Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

– A nemzeti konzultáció annak a politikai gondolatnak a gyakorlati megvalósításáról szól, amely egy kormányzati ciklus két végpontja között lehetőséget ad a választópolgárok aktív közösségének arra, hogy fontos politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekben véleményt formálhassanak gyors és hatékony módon – fogalmazott lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Mint jelezte, a nemzeti konzultáció jelentőségét mindig az aktuálpolitikai környezet határozta meg: funkciója és feladata ugyanis az, hogy nemzeti egyetértési pontokat azonosítson be, illetve ezeket követve plusz társadalmi legitimációt biztosítson olyan intézkedések bevezetéséhez, amelyeket határon innen és túl vitatnak. 

– Az utóbbi tizenkét konzultáció éppen azt bizonyította be, hogy a magyar emberek két választás között is szívesen formálnak véleményt akkor, ha erre van fogadókészség 

– fogalmazott az elemző.

A baloldal támadásai kapcsán Tóth Erik leszögezte, hogy az a baloldal politikai kultúrájának a része. – Többek között ezért nem tudnak 2010 óta kormányzati pozíció közelébe férkőzni. Mindig valami ellen, nem pedig valami mellett állnak ki. Nem értéket teremtenek, hanem másolnak, majd a rosszul sikerült, utángyártott politikai manővereik kudarcát másra fogják – húzta alá. A szakértő véleménye, hogy a baloldal a konzultációt éppen azért támadja, mert egy sikeres, a XXI. századi mediatizált politikai világban is rendre eredményes, de egyébként klasszikus egyeztetési formula, amit a jobboldal fedezett fel. Jelezte, hogy a baloldalnak azonban lassan nincs kivel konzultálnia, szimpatizánsai száma apad, ellenben a szervezetek száma folyamatosan nő. 

Felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen helyzetben egy dolog marad: a piszkos háttéralkuk intézménye, ami a víz felett tudja tartani a kis pártocskákat most is.

Arról, hogy a baloldal korábban többször is próbálta lemásolni a konzultáció ötletét, Tóth Erik elmondta: ezek a kísérletek megmutatták, hogy a globalista baloldal magyarországi csapatait nem veszik a magyarok komolyan. Emlékeztetett, hogy az MSZP A mi Európánk című konzultációját 2018-ban – a párt bevallása szerint – mindössze húszezren töltötték ki. A Momentum 2020-as Valódi nemzeti konzultációját ennél is kevesebben, 15 ezren. – Ilyen és ezekhez hasonló kitöltési arányokat értek el azok, akik a milliós, sőt kétmilliós válaszadást elérő konzultációkat időről időre hangosan kritizálják. Ráadásul rendszeresen felmerül az ellenzéki aláírásgyűjtések és konzultációk kapcsán, hogy azok nem feltétlenül felelnek meg a legalapvetőbb jogi elvárásoknak sem – húzta alá a kutatási igazgató.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)