A baloldal támadásai kapcsán Tóth Erik leszögezte, hogy az a baloldal politikai kultúrájának a része. – Többek között ezért nem tudnak 2010 óta kormányzati pozíció közelébe férkőzni. Mindig valami ellen, nem pedig valami mellett állnak ki. Nem értéket teremtenek, hanem másolnak, majd a rosszul sikerült, utángyártott politikai manővereik kudarcát másra fogják – húzta alá. A szakértő véleménye, hogy a baloldal a konzultációt éppen azért támadja, mert egy sikeres, a XXI. századi mediatizált politikai világban is rendre eredményes, de egyébként klasszikus egyeztetési formula, amit a jobboldal fedezett fel. Jelezte, hogy a baloldalnak azonban lassan nincs kivel konzultálnia, szimpatizánsai száma apad, ellenben a szervezetek száma folyamatosan nő.
Felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen helyzetben egy dolog marad: a piszkos háttéralkuk intézménye, ami a víz felett tudja tartani a kis pártocskákat most is.
Arról, hogy a baloldal korábban többször is próbálta lemásolni a konzultáció ötletét, Tóth Erik elmondta: ezek a kísérletek megmutatták, hogy a globalista baloldal magyarországi csapatait nem veszik a magyarok komolyan. Emlékeztetett, hogy az MSZP A mi Európánk című konzultációját 2018-ban – a párt bevallása szerint – mindössze húszezren töltötték ki. A Momentum 2020-as Valódi nemzeti konzultációját ennél is kevesebben, 15 ezren. – Ilyen és ezekhez hasonló kitöltési arányokat értek el azok, akik a milliós, sőt kétmilliós válaszadást elérő konzultációkat időről időre hangosan kritizálják. Ráadásul rendszeresen felmerül az ellenzéki aláírásgyűjtések és konzultációk kapcsán, hogy azok nem feltétlenül felelnek meg a legalapvetőbb jogi elvárásoknak sem – húzta alá a kutatási igazgató.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!