Havonta egyszer beszerzési ár plusz áfáért vásárolhassanak az áruházak munkavállalói egy adott összegben, rendeletben szabályozott módon – jelentette ki Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke a Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) mai tájékoztatóján. A szakszervezeti elnök hozzátette: ez minimális bevételkiesést jelent az áruházaknak, de növeli a munkavállalók és családjaik elköteleződését. A javaslatukat pedig azonnal megteszik a minisztériumnak. Emellett azt szeretnék elérni, hogy
a bolti munkavállalók egy többletnyereséghez kötött „nyereségjegyet” kapjanak, amit a cég nyereségéhez történő hozzájárulásukhoz kötnének.
A szakszervezeti elnök kitért arra is, hogy megkezdték egy olyan bolti értékelés kialakítását, ami az éttermek Michelin-csillagok szerinti osztályozására hasonlít. A minősítést a vásárló és egy olyan szakmai bizottság adnák, amelyben jelentkezés alapján bármely üzletlánc képviseltetheti magát az elbírálás folyamatában. Hozzátette, az élelmiszer-forgalmazást is a közjó érdekében kell alakítani, a lakosság szempontjait figyelembe véve.
Más minőségű árut kapnak a magyarok, mint a nyugati vevők
Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője arról beszélt, hogy lezárult a petíciós megkeresés a kettős minőségű élelmiszerekről. Felidézte, hogy számos közép- és kelet-európai tagállamban laboratóriumi vizsgálatok igazolták az ugyanazon márkájú és csomagolású áruk közti különbségeket.
Az unió petíciós bizottsága a CÖF–CÖKA kezdeményezését elbírálta, és egyetértettek a petícióban foglaltakkal, látva, hogy több tagállamban az azonos vagy hasonló csomagolású élelmiszerek tartalma eltért.
A szóvivő kiemelte: az unió úgy döntött, hogy az illetékes nemzeti hatóságok eseti alapon értékelhetik, vajon a fogyasztókat megtévesztették-e.
Ifjabb Lomnici Zoltán kifejezte: a CÖF–CÖKA örült az eredménynek, de sajnálta, amiért a bizottság odáig nem jutott el, hogy ennek a fogyasztókra gyakorolt egészségi hatásáról is kifejtse az álláspontját. Mint a szóvivő mondta, örömmel veszik, ha az EU-ban elismerik a magyar szuverenitást, de cinikus, hogy az uniós bizottság átdobja a labdát a nemzetállamoknak, mert a kivizsgálások költségviselését is a nemzetállamokra hárítja. – Ha elismerik a kettős minőségű élelmiszerek jelenlétét, akkor az Európai Bizottságnak kellene pert indítania az adott cég ellen, hiszen egészségkárosodást is okozhatnak a silányabb minőséggel – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy megnyugvással konstatálják az eddigi eredményt, de további lépéseket kívánnak tenni az ügyben.
Csizmadia László, a CÖF–CÖKA kuratóriumának elnöke emlékeztetett: az ügy 2017-ben indult, a válasz pedig csak most jött meg, ez is jól mutatja az uniós bürokráciát, mert ott nem végzik elég gyorsan és hatékonyan a tevékenységüket. – Az Európai Unió rozsdásodó gépezetének nagy felújítását már nem lehet várni, és a választások alapszabályi módosításaira nincs idő – vélekedett.
Hangsúlyozta, hogy az unióban megerősödött a korrupció, a szankciók a gazdaság hanyatlását idézték elő, és egy elfuserált uniós törvény létrehozása után semmibe veszik a polgárok hangját, a polgári kezdeményezéseket. – Az unióban választásra jogosult polgároknak öt évre szóló feladata, hogy a hazájukat kiárusító képviselőknek ne adjanak bizalmat.
Az EU-parlamentnek túlhatalmi pozíciója van a jogalkotás területén, és kialakult egy zsarolási képességük is, összetétele pedig nagyban eltér az egyes államok parlamentjének összetételétől
– állította az elnök.
Szerinte az egyes államok parlamentjének többségi akarata alapján a legnagyobb felelősséget az államfők és a miniszterelnökök viselik. A valódi demokrácia kialakítására ők adhatnak garanciát, ami azt is jelenti, hogy az alapítók akarata szerint szükséges a konszenzusos döntések meghozatala a közös tagállami akaratnak megfelelően. Az Európai Bizottság feladata a történesek által megkívánt jogszabályok megfogalmazása az Európai Tanács irányelvei alapján, a bizottság nem tekintheti magát az unió kormányzati szervének. Csizmadia László kiemelte: az uniós döntések sokszor köszönő viszonyban sincsenek a tagállamok szuverenitását garantáló alkotmánnyal vagy jogszabályzással, sőt sértik azokat.
