Csizmadia László, a CÖF–CÖKA kuratóriumának elnöke emlékeztetett: az ügy 2017-ben indult, a válasz pedig csak most jött meg, ez is jól mutatja az uniós bürokráciát, mert ott nem végzik elég gyorsan és hatékonyan a tevékenységüket. – Az Európai Unió rozsdásodó gépezetének nagy felújítását már nem lehet várni, és a választások alapszabályi módosításaira nincs idő – vélekedett.
Hangsúlyozta, hogy az unióban megerősödött a korrupció, a szankciók a gazdaság hanyatlását idézték elő, és egy elfuserált uniós törvény létrehozása után semmibe veszik a polgárok hangját, a polgári kezdeményezéseket. – Az unióban választásra jogosult polgároknak öt évre szóló feladata, hogy a hazájukat kiárusító képviselőknek ne adjanak bizalmat.
Az EU-parlamentnek túlhatalmi pozíciója van a jogalkotás területén, és kialakult egy zsarolási képességük is, összetétele pedig nagyban eltér az egyes államok parlamentjének összetételétől
– állította az elnök.
Szerinte az egyes államok parlamentjének többségi akarata alapján a legnagyobb felelősséget az államfők és a miniszterelnökök viselik. A valódi demokrácia kialakítására ők adhatnak garanciát, ami azt is jelenti, hogy az alapítók akarata szerint szükséges a konszenzusos döntések meghozatala a közös tagállami akaratnak megfelelően. Az Európai Bizottság feladata a történesek által megkívánt jogszabályok megfogalmazása az Európai Tanács irányelvei alapján, a bizottság nem tekintheti magát az unió kormányzati szervének. Csizmadia László kiemelte: az uniós döntések sokszor köszönő viszonyban sincsenek a tagállamok szuverenitását garantáló alkotmánnyal vagy jogszabályzással, sőt sértik azokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!