A Fővárosi Lakógyűlés után a Fővárosi Önkormányzat a közösségi költségvetésnél is lehetővé tette, hogy a közpénzek elköltésére 14 éves kortól ötletet lehessen beadni és szavazni.
Mindezt annak ellenére tették, hogy a Fővárosi Lakógyűlés kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a kiskorúak részvételével kapcsolatban megállapította, hogy a főváros nem járt el helyesen, amikor a 18 éven aluliak számára is elérhetővé tették a szavazást.
Mint mondták: a 18 éven aluli (de 14. életévét betöltött) személy a magyar polgári jog szerint korlátozottan cselekvőképes, ezért jelentősebb jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. Ezért Karácsonyéknak úgy kellett volna eljárniuk, hogy a kiskorúak véleményének kikérése során elsősorban a törvény által biztosított közvetlen kapcsolatfelvételi eljárás jogintézményét veszi igénybe.
A kiskorú személyek személyes adatainak kikéréséhez be kellett volna szereznie a törvényes képviselő előzetes hozzájárulását. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala szerint a fővárosi kérdőív nem volt más, mint politikai marketing.
A közösségi költségvetés szabályzatának megváltoztatása kapcsán kérdésünkre a főváros úgy fogalmazott:
összhangban van a Fővárosi Önkormányzat azon célkitűzésével, hogy fontosnak tartja a felnövekedő új generációk közügyekbe való bevonásának előmozdítását, a rendelet kiterjeszti a részvételt a középiskolás korosztály egészére.
Ezzel megegyezik „Az Év Fővárosi Civil Szervezete” cím szabályozásával, amely a hasonló véleménynyilvánítási szavazás korhatárát 14. életévben állapította meg. Mint írták: az ötletbeadás regisztrációhoz kötött, ennek során a regisztráló felületen nyilatkozni kell a részvételre jogosultság fennállásáról.
A Magyar Nemzet korábban arról írt: a budapesti lakógyűlés néven ismert főpolgármesteri kezdeményezés – ami egyben lehet egy gyermekeken végzett aggályos politikai kísérlet is –, még ha szimbolikus aktusról van is szó, mind a nemzetközi, mind a hazai gyakorlattal ellentétben áll, utóbbi esetben az aktív és passzív szavazati jog kapcsán a 18. év a korhatár. Erre ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász hívta fel a figyelmet.
Mint mondta: a gyermekek jogait, valamint a szülők neveléshez fűződő jogát számos nemzeti és nemzetközi jogi dokumentum deklarálja.
– A kiskorúak választójoga a fejlett demokratikus jogállamokban kifejezetten ritka, Európában az osztrák példát szokták emlegetni, ahol 16 év a választói korhatár, ugyanakkor több latin-amerikai ország, így Nicaragua és Brazília is ekképpen határozza meg a szavazók körét, Észak-Koreában pedig már a 17 évesek is szavazhatnak. Legutóbb a kontinensünkön országos, szövetségi szinten a német és az olasz baloldal kacérkodott az ötlettel, azonban a 16 év alattiaknak a világon sehol nincs választójoguk – sorolta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, egyben leszögezte: a politikai döntéshozatalba sehol sem vonják be a 14 éves gyermekeket.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester, Tüttő Kata főpolgármester-helyettes és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója (b-j) a BKV ünnepi fényvillamosán (Fotó: Lakatos Péter)
