– A szuverenitás a magyar nemzet egyik legféltettebb kincse, Magyarország történelmi értelemben mindig akkor volt sikeres, amikor szuverén volt –hangsúlyozta a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.
Kósa Lajos a parlament előtt lévő szuverenitásvédelmi törvénycsomagról azt közölte: az elmúlt időszakban derült ki, a magyar ellenzéket korábban sokmilliárd forinttal finanszírozta az Egyesült Államok, ám egyetlen ország sem tűri, hogy külföldről avatkozzanak be a választási kampányába. Ezt mindenhol tiltják, korábban nálunk is volt ilyen tilalom, de nem volt hozzá büntetőjogi konzekvencia – jegyezte meg.
A Fidesz-alelnök kiemelte: a nemzeti konzultáció kulcskérdés, mert a demokrácia lényege megkérdezni a választókat, miként látják a problémákat, az életüket, és „az ő véleményüknek, a válaszaiknak megfelelően próbálják a magyar érdekeket képviselni az unióban, a NATO-ban meg egyébként a világban”.
A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a világ befolyásolásáért óriási a küzdelem. Az egyik oldalon leginkább az Egyesült Államok által képviselt globalisták állnak, a másikon azok az erők, amelyek nemzeti alapon gondolják a világ sorsának szervezését.
Nekünk, magyaroknak a globális megoldásokkal volt tapasztalatunk, több a kelleténél; az ezeréves történelmi tapasztalatunk az, hogy jobb, ha szuverének vagyunk, s magunk intézzük a sorsunkat
– jelentette ki.
Felidézte, hogy amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, lemondott a szuverenitása egy részéről, ugyanakkor problémát jelent, hogy az unió a Junker-bizottság óta nem a szerződések őre, hanem „lopakodó jogalkotással egyre-másra harap bele a tagállamok szuverenitásába, olyanokba is, amiket nem adtak át”: ilyen a migráció, az oktatás és a gyermeknevelés.
Magyarország nem mondott le az oktatásról, a gyermeknevelésről, „azt mi, magunk akarjuk meghatározni, miközben az unió azzal fenyeget, hogy mindenfajta eljárásoknak vet alá, mert nem teljesítettük az elvárásait”.
Kósa Lajos a fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón azt hangoztatta: Magyarország kitart a gyermekvédelmi törvény mellett.
Azt gondoljuk, a szülőktől nem lehet elvenni azt a jogot, hogy a gyermekük neveléséért mindenfajta tekintetben felelősséget viseljenek.
A migrációról azt mondta, hogy az káros, meg kell állítani. Főként a gázai háborúval és Magyarországot kivéve az európai nagyvárosokon végigsöprő antiszemita tüntetésekkel egész Európa ráébredt: lehullt a lepel, szó sincs arról, hogy integrációra vágyó dolgos tömegek keresik a lehetőséget az európai társadalmakba való beilleszkedésre – fejtette ki.
Kósa Lajos az orosz–ukrán háborúról szólva felvetette, hogy az uniónak újra kellene gondolnia az Ukrajna-politikáját, és hozzáállását a háborúhoz, mert Oroszországot nem sikerült megfosztani a háború folytatásának képességétől.
Az orosz gazdaság növekedett, az európai gazdaság halálos csapást kapott a szankciókkal összefüggésben, hiszen „ma az energia négyszer annyiba került, mint amikor az oroszoktól vettük”,
ráadásul a mostani energiamix súlyosan ellentmond a zöldátállásban megfogalmazott elveknek, sokkal nagyobb környezeti terheléssel állítjuk elő azt az energiát, amit korábban.
Szavai szerint amíg az uniónak nincs új stratégiája, csak egyet érünk el, hogy „százezerszámra halnak meg emberek a fronton, és a szemünk láttára pusztul Ukrajna”.
Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője a fórumon azt hangoztatta, hogy „a veszélyek, a nagy kihívások korát éljük”. A koronavírus-járvány után, az orosz–ukrán háború időszakában, gazdasági nehézségek közepette felerősödtek a magyar szuverenitást megkérdőjelező „brüsszeli és környékbeli” próbálkozások, ezért indult el a nemzeti konzultáció – fogalmazott. A politikus arra biztatott mindenkit, töltse ki a konzultációs kérdőívet.
