Az Európai Bizottság ajánlására a december 14–15-i Európai Tanács elé kerülhet az ukrán csatlakozási folyamat megkezdésének ügye, miközben a magyar kormány inkább egy partnerségi megállapodás felé terelné az együttműködést Ukrajnával. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói a rendelkezésre álló adatok alapján arra voltak kíváncsiak, hogy mivel is járna az Európai Unió számára Ukrajna uniós tagsága.
A legszegényebb ország
Az ukrán statisztikai hivatal szerint a háború előtti utolsó évben, azaz 2021-ben az egy főre jutó ukrán hazai termék alig haladta meg a négyezer eurót, miközben a hivatalosan is legszegényebb uniós tagország, Bulgária GDP-je még ennek is közel háromszorosa (tízezer euró) volt.
2021-ben az egy főre jutó uniós átlag GDP közel 33 ezer euró volt, azaz az egy főre jutó ukrán GDP tízszerese.
A 2023-as uniós országjelentés és az Eurostat adatai szerint 2022-ben Ukrajna bruttó hazai terméke 29 százalékkal esett vissza, így a különbség azóta csak tovább nőtt.
Rohamléptekkel az államcsőd felé
Az ukrán jegybank közlése alapján az ország bruttó külső adóssága 2023 második negyedévében elérte a 148,6 milliárd dollárt, amely Ukrajna GDP-jének 92,7 százaléka. Ez röpke két év alatt közel 30 (28,1) százalékpontos emelkedést jelent. Az állam finanszírozása érdekében bevont külső források mértéke annak tükrében kifejezetten aggasztó, hogy Ukrajna a kölcsönökön felül már eddig is nagymértékben támaszkodott vissza nem térítendő támogatást nyújtó nemzetközi donorokra, a Kiel Institute gyűjtése szerint:
az ország 2022 januárja és 2023 októbere között összesen 132,69 milliárd dollár pénzügyi segélyt, 16,66 milliárd dollár humanitárius segítséget, illetve 97,75 milliárd dollár katonai támogatást kapott.
Csődbe menne a közös agrárpolitika
Ukrajna gazdasága ma is erősen támaszkodik a mezőgazdasági termelésre. Az uniós bürokraták számítása szerint változatlan szabályozás mellett
Ukrajna a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd euróra lenne jogosult, amely a teljes hétéves keret egynegyede, miközben a fennmaradó összeg 27 másik tagállam között kerülne szétosztásra.
Az Európai Bizottság további számításai szerint, amit a Financial Times mutatott be, Ukrajna csatlakozása akár 186 milliárd euróba is kerülhet, amely összeg ötször akkora, mint amennyit Magyarország a helyreállítási alapból és a kohéziós keretből hét év alatt kaphat.
Aránytalan politikai hatalom
Az Európai Tanács egyes szavazásain és a Miniszterek Tanácsában nemcsak a szavazatszám, de az is számít, hogy az állam- és kormányfők mekkora országot képviselnek. A szavazatszámot az uniós módszertan alapján lehet előre megbecsülni.
A jelenleg 37 milliósra becsült Ukrajna szavazati súlya nyolc százalék körül alakulna a testületben, vagyis a hatodik legbefolyásosabb országgá válna, miközben gazdasági teljesítménye a leggyengébb lenne a közösségben.
Az adósságai miatt másoktól függő Ukrajna a kulcsfontosságú szavazásokon könnyedén lehetne az Európán kívüli erők Európával szembeni és a föderalista erők szuverenistákkal szembeni fegyvere.
Azt sem tudjuk, hányan vannak
Ukrajnában csak egyetlen alkalommal, 2001-ben volt népszámlás, akkor közel 48 és fél millió embert számláltak meg.
Az adathiány és a háború miatt azt sem lehet tudni pontosan, hányan élnek jelenleg az országban.
Csak az ENSZ becslése áll rendelkezésre, ezek szerint a 2021-es becsült 43,5 millióról 2023-ra 36,7 millióra csökkent az ország népessége. Az ukrán hatóságok nyilvántartása a menekültek, a sebesültek, illetve a halottak számáról nem hozzáférhető adat.
Borítókép: Az ország egy része romokban, a gazdaság padlón, milliók menekültek külföldre, százezrek halhattak meg a harcokban (Fotó: Anadolu via AFP)
