Budapestnek 1949-ig volt főkertésze, utána több évtized kihagyás következett, a jelenlegi önjelölt Bardóczin kívül főtájépítésze pedig még nem volt, így senki sem tudja, valójában mi is volna a dolga egy ilyen szakembernek. Bardóczi Sándor például úgy ért mindenhez is, hogy valódi tudományos munkásságára alig találni bizonyítékot.
Mint azt a Magyar Nemzet már korábban megírta: Bardóczi Sándor 1998-ban diplomázott tájépítő mérnökként, de egyetlen publikáció sem közli, hol. Tudomásunk szerint ebben az időszakban még csak a kertészeti egyetemen folyt ilyen képzés, nehezen érthető, hogy az ismert intézményt miért nem említik név szerint.
Bardóczi pozícióját már jó ideje homály fedi, a magát főtájépítésznek tituláló férfi pedig számos kezdeményezésében elsősorban kertészettel kapcsolatos elképzeléseket valósított meg. Többek között az ő nevéhez fűződik a méhlegelők, illetve a rovarhotelek létrehozása, majd pedig bővítése is.
Azonban szintén a magát szakembernek tituláló Bardóczi támogatott számos, az autós közlekedés ellehetetlenítésével kapcsolatos tervet, mint a biciklisávok városszerte történő felfestését, illetve a pesti alsó rakpart lezárását is. Az is sokatmondó, hogy a Liget projekt kérlelhetetlen ellenzőjeként úgy bírálta a Városligetben elkészült múzeumi és zöldterületi fejlesztéseket, hogy saját bevallása szerint azokat meg sem nézte személyesen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!