Elfogadta az ÁSZ és az ombudsman tavalyi beszámolóját szerdán az Országgyűlés, amely a fogyasztóvédelmi bírságokat is szigorította.
A parlament 111 igen, 48 nem szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót.
Windisch László ÁSZ-elnök az általános vitában azt mondta: a számvevőszék tavaly eleget tett a törvényekben előírt kötelezettségeinek és az ellenőrzési terveiben rögzített feladatait végrehajtotta.
Közölte: az intézmény tavaly 71 jelentést adott ki, amely 5552 szervezetet érintett, a számvevőszék elnöke pedig közel háromezer címzettet figyelemfelhívó levélben szólított meg, hogy intézkedjen az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében. Hozzátette: az ÁSZ 46 esetben kezdeményezte a költségvetési támogatás folyósításának felfüggesztését és tíz esetben élt jelzéssel az illetékes hatóságok felé.
Elfogadták az ombudsmani beszámolót
Az Országgyűlés 119 igen, 35 nem szavazattal és hét tartózkodás mellett fogadta el az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022-es tevékenységéről szóló beszámolót.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az általános vita elején tartott expozéjában arról beszélt, hogy tavaly az Ukrajnából érkező menekültek segítése, területi irodák létesítése és a gyermekvédelem voltak a legfontosabb feladatai.
Ismertette azt is: 2022-ben 5740 új ügye, 4951 befejezett ügye volt az ombudsmani hivatalnak, 226 jelentést adtak ki, 169 ajánlást fogalmaztak meg, és 263 hatósági ügyük volt.
Pénzmosással kapcsolatos törvényeket módosítottak
Módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt egyes kapcsolódó jogszabályokkal együtt a parlament. A képviselők 114 igen, 21 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.
Könnyített lesz az ügyfél-azonosítás az alacsony pénzmosási kockázatú önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a kockázati életbiztosítási tevékenységet végzők és az utalványkibocsátók esetén. Az egyszerűbb ügyintézést szolgálja az a rendelkezés, miszerint természetes személy ügyfelek kérésére kötelező lesz biztosítani az elektronikus ügyintézést az ügyfél-azonosításkor.
A székhelyszolgáltatási, továbbá a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások esetében szigorodtak a nyilvántartásra, illetve a felügyeletre vonatkozó szabályok.
Az Európai Bíróság ítéletével indokolták azt a szabályt, hogy harmadik személyek jogos érdekük igazolását követően ismerhetik csak meg a gazdasági társaságok és más szervezetek tényleges tulajdonosi adatait. A jogos érdek lehet a szoros üzleti vagy hozzátartozói kapcsolat, illetve a vagyonjogi per.
Változnak a büntetőjogi kódexek
Az Országgyűlés 127 igen, 36 nem szavazattal és két tartózkodás mellett elfogadta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, amely mindhárom büntetőjogi kódexet, vagyis a büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló és a büntetés-végrehajtási törvényt is érinti.
A jogszabály terjedelmes része foglalkozik a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó változásokkal. Az új rendszerben a végrehajtási fokozatok – a fegyház, a börtön és a fogház – változatlanok maradnak, de a jelenlegi kilenc helyett egy ötfokozatú besorolási rendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének.
Új motivációs eszközként bevezetnek egy kreditrendszert, amelynek célja, hogy az elítéltek egyes kategóriák közötti váltásához objektív alapokon nyugvó, kiszámítható és átlátható keretet adjon.
A jövőben büntethető lesz az olyan gyógyszerek forgalomba hozatala, amelyeknek az eredete nem igazolható.
A bíróság, illetve az ügyészség ezentúl azt is elrendelheti, hogy a pártfogolt tartózkodjon az internetes tevékenységtől.
Az is lehetővé vált, hogy a nyomozó hatóság sürgős esetben ideiglenesen kizárja a kiskorú érdekeit sértő törvényes képviselőt az eljárásból.
Új támogatási forma a kkv-knak
Az Országgyűlés 125 igen, 21 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett elfogadta a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítását, amely megteremti az alapját egy új uniós támogatási forma bevezetésének.
Az úgynevezett tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék lényege, hogy a támogatást kölcsön formájában kapják meg a társaságok, de annak egy része akár vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.
Emelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok
A parlament 114 igen, 22 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosítását.
Jelentősen emelkedik a fogyasztóvédelmi bírság összege: százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek esetében az alsó határ 15 ezerről egymillió forintra nő, a bírság felső határa a vállalkozás éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb 650 millió forintig terjedhet.
A fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a bírság összege kétmillió forinttól hárommilliárd forintig is terjedhet.
