Emelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok, változnak a munkavédelmi szabályok

Az Országgyűlés az ÁSZ és az ombudsman tavalyi beszámolóját is elfogadta.

Budapest, 2023. november 27. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. november 27-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Elfogadta az ÁSZ és az ombudsman tavalyi beszámolóját szerdán az Országgyűlés, amely a fogyasztóvédelmi bírságokat is szigorította.

A parlament 111 igen, 48 nem szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolót.

Windisch László ÁSZ-elnök az általános vitában azt mondta: a számvevőszék tavaly eleget tett a törvényekben előírt kötelezettségeinek és az ellenőrzési terveiben rögzített feladatait végrehajtotta.

Közölte: az intézmény tavaly 71 jelentést adott ki, amely 5552 szervezetet érintett, a számvevőszék elnöke pedig közel háromezer címzettet figyelemfelhívó levélben szólított meg, hogy intézkedjen az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében. Hozzátette: az ÁSZ 46 esetben kezdeményezte a költségvetési támogatás folyósításának felfüggesztését és tíz esetben élt jelzéssel az illetékes hatóságok felé.

Elfogadták az ombudsmani beszámolót

Az Országgyűlés 119 igen, 35 nem szavazattal és hét tartózkodás mellett fogadta el az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022-es tevékenységéről szóló beszámolót.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az általános vita elején tartott expozéjában arról beszélt, hogy tavaly az Ukrajnából érkező menekültek segítése, területi irodák létesítése és a gyermekvédelem voltak a legfontosabb feladatai.

Ismertette azt is: 2022-ben 5740 új ügye, 4951 befejezett ügye volt az ombudsmani hivatalnak, 226 jelentést adtak ki, 169 ajánlást fogalmaztak meg, és 263 hatósági ügyük volt.

Pénzmosással kapcsolatos törvényeket módosítottak

Módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt egyes kapcsolódó jogszabályokkal együtt a parlament. A képviselők 114 igen, 21 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.

Könnyített lesz az ügyfél-azonosítás az alacsony pénzmosási kockázatú önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a kockázati életbiztosítási tevékenységet végzők és az utalványkibocsátók esetén. Az egyszerűbb ügyintézést szolgálja az a rendelkezés, miszerint természetes személy ügyfelek kérésére kötelező lesz biztosítani az elektronikus ügyintézést az ügyfél-azonosításkor.

A székhelyszolgáltatási, továbbá a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások esetében szigorodtak a nyilvántartásra, illetve a felügyeletre vonatkozó szabályok.

Az Európai Bíróság ítéletével indokolták azt a szabályt, hogy harmadik személyek jogos érdekük igazolását követően ismerhetik csak meg a gazdasági társaságok és más szervezetek tényleges tulajdonosi adatait. A jogos érdek lehet a szoros üzleti vagy hozzátartozói kapcsolat, illetve a vagyonjogi per.

Változnak a büntetőjogi kódexek

Az Országgyűlés 127 igen, 36 nem szavazattal és két tartózkodás mellett elfogadta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, amely mindhárom büntetőjogi kódexet, vagyis a büntető törvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló és a büntetés-végrehajtási törvényt is érinti.

A jogszabály terjedelmes része foglalkozik a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó változásokkal. Az új rendszerben a végrehajtási fokozatok – a fegyház, a börtön és a fogház – változatlanok maradnak, de a jelenlegi kilenc helyett egy ötfokozatú besorolási rendszer lesz az alapja a szabadságvesztés végrehajtási rendjének.

Új motivációs eszközként bevezetnek egy kreditrendszert, amelynek célja, hogy az elítéltek egyes kategóriák közötti váltásához objektív alapokon nyugvó, kiszámítható és átlátható keretet adjon.

A jövőben büntethető lesz az olyan gyógyszerek forgalomba hozatala, amelyeknek az eredete nem igazolható.

A bíróság, illetve az ügyészség ezentúl azt is elrendelheti, hogy a pártfogolt tartózkodjon az internetes tevékenységtől.

Az is lehetővé vált, hogy a nyomozó hatóság sürgős esetben ideiglenesen kizárja a kiskorú érdekeit sértő törvényes képviselőt az eljárásból.

Új támogatási forma a kkv-knak

Az Országgyűlés 125 igen, 21 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett elfogadta a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítását, amely megteremti az alapját egy új uniós támogatási forma bevezetésének.

Az úgynevezett tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék lényege, hogy a támogatást kölcsön formájában kapják meg a társaságok, de annak egy része akár vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.

Emelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok

A parlament 114 igen, 22 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi tárgyú törvények módosítását.

Jelentősen emelkedik a fogyasztóvédelmi bírság összege: százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek esetében az alsó határ 15 ezerről egymillió forintra nő, a bírság felső határa a vállalkozás éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb 650 millió forintig terjedhet.

A fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a bírság összege kétmillió forinttól hárommilliárd forintig is terjedhet.

Változnak a munkavédelmi szabályok

Változásokat fogadott el az Országgyűlés a munkavédelemről szóló törvényen 114 igen szavazattal, 14 ellenvoks és 36 tartózkodás mellett.

A módosítás értelmében rendeleti szinten lesz meghatározható a munkavédelmi képesítések besorolása, csökkennek az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terhei, és változnak a munkavédelmi bírság kiszabásának szabályai.

 

A jövő évtől a szülő rendelkezhet a gyermekek után járó pótszabadság kivételének időpontjáról.

Az erről szóló jogszabály-módosítást 132 igen szavazattal, 26 ellenvoks és hat tartózkodás mellett fogadta el a parlament kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére.

A magyar törvények szerint a gyermek tizenhat éves koráig egy gyermek után évente két nap, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság jár a szülőnek.

Ingatlan-nyilvántartási szabályok változnak

Az eljárások egyszerűsítése, a szolgáltatások körének bővítése és informatikai fejlesztések céljából változtatott az Országgyűlés hat, az ingatlan-nyilvántartással, földméréssel és térképészettel összefüggő törvényen 112 igen szavazattal, 17 ellenvoks és 33 tartózkodás mellett.

A változtatások alapvető oka az ingatlan-nyilvántartási eljárások elektronikussá tétele.

Az illetéktörvény módosításának célja a személyes díjmentességre vonatkozó rendelkezések pontosítása.

A jövőben a magyarországi közjegyző abban az esetben is adatot kérhet a nyilvántartásokból, ha olyan örökhagyó után indul hagyatéki eljárás, aki az unió egy másik tagállamában hunyt el.

A földmérési és térképészeti törvény változtatása azt célozza, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok, tények a térképi adatbázisban is megjelenhessenek.

A jogszabály hatályon kívül helyezi a szolgáltatási díjakról szóló törvény egyes rendelkezését.

Kis mértékben változnak a hulladékgazdálkodási szabályok

A hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer kezdeti tapasztalatai alapján született pontosításokat tartalmazza a környezetvédelmi termékdíjról, valamint a hulladékról szóló törvények módosítása, amelyet 122 igen szavazattal, 21 ellenvoks és 21 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény változtatását az adóhivatal kezdeményezte az ellenőrzési jogkörükkel kapcsolatos problémák megszüntetésére.

A hulladékról szóló jogszabályban uniós jogharmonizációs céllal változik az építési-bontási hulladék fogalma, pontosítják az önkormányzatok részvételét a közfeladat-ellátásban. Ugyancsak módosulnak a pénzügyi biztosítékra vonatkozó szabályok.

Jogszabály született a nemzeti adatvagyon hasznosításáról

Európai uniós kötelezettség nyomán alkotott jogszabályt az Országgyűlés a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról.

A törvény – amelyet 114 igen szavazattal, 28 nem és 22 tartózkodó szavazat mellett fogadtak el – az unió adatkormányzási rendeletét ülteti át a hazai jogrendszerbe, új feladatokat róva például a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre. Hatályukat vesztik a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények.

Az ügynökség feladatai szolgáltatásnak minősülnek a jövőben, amiért díjat számolnak fel. Az ügynökség szerepe többségében nem lesz kizárólagos, egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, például az adattisztítást, az adatelemzést más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. E szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség felel.

A törvény azt is szabályozza, hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyonleltárt. A nagyobb intézményeknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebbeknél adattovábbítási kapcsolattartót kell kijelölni.

A jogszabállyal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el.

Borítókép: Országgyűlés plenáris ülése (Fotó: MTI/Kovács Attila)