Az utóbbi évben jelent meg az az új csalási módszer, hogy csomagküldő szolgálatok nevében küldenek egy linket SMS-ben, közösségi üzenetek, e-mailek formájában – mondta Geszler Csilla rendőr főhadnagy a Fejér Vármegyei Hírportálnak.
Mint mondta, az ebben található linkre kattintva egy – az eredeti, általuk megnevezett csomagküldő szolgálat oldalához megszólalásig hasonlító – hamisított weboldalra jutunk. Kívülről teljesen úgy néznek ki tehát ezek az oldalak, mintha a szolgáltató vagy cég valódi oldalán járnánk.
Ezek az adathalászoldalak mégis felismerhetők: a domainnév (az internetes oldal azonosítója) alapján.
Ez az a rész az internetes böngészőben, ahol a http:// vagy www. után az oldal neve olvasható. Vagy nagyon hosszú neveket találunk itt, vagy egyáltalán nem lesz benne az adott cég neve.
Mellette, ha rákeresünk a konkrét cég weboldalára, akkor egy teljesen más domainnevet fogunk találni. Ha nem vesszük észre, és az adathalászoldalon megadjuk a kért adatokat – a bankkártya számát, nevet, CV kódot, a bankkártya érvényességi idejét –, akkor máris szabaddá vált az út ahhoz, hogy hozzáférjenek a bankszámlánkhoz.
PIN kód tehát nem is szükséges hozzá.
De nem ritka az sem, hogy valaki még ennél is érzékenyebb adatokat ad meg: netbank belépési nevet és jelszót, amivel hozzáférést kapnak a bűnözők az adott bankszámlához.
Valóban nem ritka, hogy ezeket az adatokat az áldozatok megadják, egyszerű figyelmetlenségből, óvatlanságból. Leginkább úgy lehet megelőzni ezeket a bűncselekményeket, ha tudatosabban bánunk az adatainkkal, és nem adjuk ki senkinek.
Több százezres csalás
Az elmúlt napokban két olyan csalás miatt tettek feljelentést Tolnában, ahol az online eladásra kínált gépekért több százezer forintot utaltak el a gyanútlan vásárlók – közölte a rendőrség. Figyelmeztettek: az internetes piactereken a valós eladók mellett sok álprofil mögé bújó árus is jelen van.
Eddig több aktát sikerült a tolnai rendőröknek lezárni, esetenként több tíz, de akár száznál is több becsapott vásárló ügyében. Ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül szabálysértési értékben történtek az utalások egy-egy termék megvásárlásakor.
Így előzhetjük meg az átverést
Mint a Magyar Nemzet is megírta, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) azt tanácsolja, hogy az SMS-ben érkezett linkekre semmiképp sem javasolt a kattintás, és a megadott telefonszámokat sem érdemes felvenni egyetlen csevegőalkalmazásba sem. Amennyiben mégis rákattintunk a linkre, semmiképp se töltsük le azt az applikációt, programot, amit felajánl a rendszer, inkább lehetőség szerint mielőbb töröljük az üzenetet.
- Ne kapkodjunk, szánjunk időt rá, hogy átgondoljuk az üzenet tartalmát, és adott esetben nézzünk utána a feladónak vagy a megszemélyesített szervezetnek, például az adott cég hivatalos elérhetőségein.
- Soha ne válaszoljunk olyan szöveges üzenetekre, amiben PIN kódot, online banki jelszót vagy más bizalmas adatot kérnek. Ha ez mégis megtörtént, akkor azonnal értesítsük a pénzintézetet.
- Egy ismerős számról érkező SMS sem garancia arra, hogy megbízható a feladója. Lehetséges, hogy az adott ismerős már áldozatul esett a csalóknak, így fel tudják használni az ő telefonszámát és adatait is. Soha ne telepítsünk mások kérésére olyan programot a telefonra (se), amit nem ismerünk, és/vagy harmadik, nem ellenőrzött féltől érkezik.
- Egyetlen szolgáltató sem kér SMS-ben jelszavakat vagy PIN kódokat, sem más bizalmas adatokat.
- Ha mégis megadtuk a pénzügyi adatokat, akkor javasolt minél gyorsabban felvenni a kapcsolatot a bankkal.
