Varga Mihály: A magyar gazdaság ellenállt a válságos időszaknak

– Saját erőből, saját lehetőségeit mozgósítva oldotta meg a magyar gazdaság a finanszírozási feladatokat az elmúlt, válságokkal teli időszakban, ellenállóbb a gazdaság a 2008-as válság időszakához képest, a nagyobb kihívások ellenére is – értékelte az évet a pénzügyminiszter a központi költségvetésről és az államadósság jövő évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón.

Forrás: MTI2023. 12. 01. 13:10
VARGA Mihály
Budapest, 2023. november 18. Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2023. november 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A legfontosabb cél jövőre az egyensúlyi mutatók további javítása, a kormány a költségvetés hiányát a GDP 2,9 százalékára csökkenti, és elkötelezett az államadósság mértékének további mérséklése mellett – jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője.

Varga Mihály beszámolója szerint stabil a pénzintézeti rendszer és a munkaerőpiac a nemzetközi pénzügyi szervezetek legutóbbi, őszi értékelése szerint, valamint a magas beruházási ráta alapján a költségvetés, az államháztartás finanszírozása is. Az egyensúlyi mutatók javultak, a hitelminősítők vagy változatlan, vagy javuló értékelést adhatnak várakozásai szerint – tette hozzá a tárcavezető.

A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete kedvező, a fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent, és az államadósság 2020 óta folyamatosan mérséklődik – sorolta. Hozzátette: 

a munkaerőpiac feszes, 4,75 millióan dolgoznak, a beruházások bár csökkentek, a külföldi működőtőke-beáramlás rekordot fog elérni 2023-ban.

Azt is megemlítette, hogy az adósságkezelést meghatározó irányszámok maradéktalanul teljesültek. Folyamatos volt az állam finanszírozása, és a 2022-es 73,3 százalékról hetven százalék alá csökkentik az év végére az államadósságot a GDP arányában, jövőre pedig 67 százalék alá mérsékelik. Az adósság szerkezete kedvezőbb lett: 

míg tíz éve az adósság több mint fele külföldi devizában volt, ez jelentősen csökkent, közel a negyedére; a külföldiek 65 százalékos arányát negyven százalék alá csökkentették.

Az ország stabilitásához hozzájárul, hogy az államadósság 22 százalékát finanszírozza a magyar lakosság, és idén több mint negyvenezerrel bővült a lakossági állampapír-tulajdonosok létszáma – ismertette.

 

A régió élmezőnyében van a magyar állampapír

Az elmúlt egy évben a magyar állampapírok iránti bizalom megnyilvánult abban is, hogy a GlobalCapital 2023-as szavazásán, a piaci szereplők véleménye alapján, ismét Magyarország végzett az első helyen a Kelet-Közép-Európa legfigyelemreméltóbb kötvénykibocsátója kategóriában, emellett a piaci szereplők voksai alapján Magyarország a harmadik helyen végzett a GlobalCapital Kelet-Közép-Európa, Közel-Kelet és Afrika legfigyelemreméltóbb ESG (fenntartható) kötvénykibocsátója kategóriában.

A jövő évi adósságkezelésről közölte: 

az adósságportfólió sarokszámain nem változtatnak, marad a harmincszázalékos felső határ a devizaarányra, a minimum 5,5 éves átlagos futamidő, valamint a hatvan–nyolcvan százalékos sáv a fix kamatozású adósságelemeknél.

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy a finanszírozási terv kellő rugalmasságot biztosít a várható kockázatok kezelésére. Csökkentek a kamatok és a hozamok, a helyzet kedvezőbb a tavalyinál, a forint árfolyama erősödött és kevésbé változékony. A kockázati felárak mérséklődtek, 2024-ben a kedvező piaci környezet fennmarad, mivel a nagy nemzetközi jegybankok kamatemelése megállt.

A hatályos 2024-es költségvetési törvény szerint a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 2525 milliárd forint, ezt 2643 milliárd forint nettó kibocsátás finanszíroz. Közölte: 10 273 milliárd forint a várható bruttó kibocsátás, szemben a 13 358 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves, átlagos bruttó kibocsátási volumennel. A forint lakossági állampapírok 1528 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó devizafinanszírozás 987 milliárd forint értékben járul hozzá a központi költségvetés hiányának finanszírozásához – ismertette Kurali Zoltán.

 

Borítókép: Varga Mihály (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.